Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1944 őszén

A front közeledtével sorra beszüntetik megjelenésüket a felvidéki városok magyar lapjai, mint például a rozsnyói Rozsnyói Híradó és a Sajó Vidék, a rimaszombati Gömör, a losonci Losonci Hírlap, a lévai Bars-Hont, a komáromi Komáromi Lapok, a Hanza Szövetkezeti Újság és a Kisalföldi Gazda, az érsekújvári Érsekújvár és Vidéke, valamint a dunaszerdahelyi Csallóközi Hírlap. Újraindulásukat a front átvonulása után berendezkedő (cseh)szlovák hatóságok már nem engedélyezik.

Hibát talált?

Üzenőfal