Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 2 3 6
169 találat

1945. december 3. : Prágában a Vladimír Clementis külügyi államtitkár vezette csehszlovák és a Gyöngyösi János külügyminiszter vezette magyar küldöttség tárgyalásokat kezd a csehszlovák-magyar lakosságcseréről. A csehszlovák fél által előterjesztett javaslat szerint a magyar kisebbség egy részét a paritásos lakosságcsere keretében, a többit egyoldalúan telepítenék át Magyarországra; a magyar lakosság egy része végül megkaphatná a csehszlovák állampolgárságot, de kisebbségi jogokkal nem rendelkezhetne. A magyar fél az egyoldalú kitelepítést elutasítja, a népcsere feltételéül pedig a magyarellenes intézkedések hatálytalanítását, az áttelepítendő magyarok kiválasztásába való beleszólást, valamint a népcsere után is Csehszlovákiában maradó magyarok kisebbségi jogainak biztosítását vagy lakóterületükkel együtt Magyarországhoz csatolását szabja. Gyöngyösi szerint, ha Csehszlovákia mindenáron a csehek és szlovákok nemzeti államává akar válni, és meg akar szabadulni magyar kisebbségétől, úgy adja át őket „a hozzájuk tartozó földdel, területekkel” együtt.

1945. október 22. : A Megbízottak Testületének 129/1945. sz. rendelete szerint a földreform céljára kártérítés nélkül el kell kobozni azon személyek mezőgazdasági ingatlanát, akik elhanyagolják földjük művelését vagy nem szolgáltatják be a kirótt gabonamennyiséget. A rendelet kiemelten figyelmeztet a 33/1945. sz. elnöki alkotmánydekrétum alapján állampolgárságuktól megfosztott németek és magyarok földtulajdonának elkobzására. A Belügyi Megbízotti Hivatal kiadja 287/1945. sz. végrehajtási utasítását „a csehszlovák állampolgárság 33/1945. sz. alkotmánydekrétum szerinti rendezéséről”, amelyben tételesen felsorolja azon személyek körét, akik nem kaphatják vissza csehszlovák állampolgárságukat. Ezek többek között az ellenséges állam törvényhozó testületének volt tagjai, volt bírái vagy hivatalnokai, felsőbb iskoláinak volt tanítói, hadseregének volt tisztjei vagy altisztjei, közbiztonsági szervének, fegyveres alakulatának, politikai pártjának vagy egyesületének volt tagjai, ill. azok, akik 1938. szeptember 29. előtt német vagy magyar területen kerestek menedéket, vagy a fegyverszünet megkötése után engedély nélkül távoztak Csehszlovákiából.

1 2 3 6
169 találat