Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 2
43 találat

1952. szeptember : A CSISZ Szlovákiai KB kiadásában megjelenik Pozsonyban a Kis Építocímű gyermeklap első száma. A szerkesztőség megbízott vezetője Beňo Antal, akit október 15-től szerkesztőként Korbuly Mária, majd december l-jétől Varga Magda vált a lap élén.

1952. július 3. : Az SZLKP KB Titkársága határozatot hoz az ún. B-akció elindításáról, vagyis az államilag megbízhatatlannak minősített személyek: a felszámolt egykori pártok, köztük a Magyar Párt volt vezetői, a volt gyárosok, iparosok, földbirtokosok, „árulók” és „kémek” családtagjainak Pozsonyból való kitelepítéséről. Az akció során Pozsonyból 1953 szeptemberéig 678 családot telepítenek ki, de ezzel párhuzamosan Szlovákia más városaiból is folynak kitelepítések: Turócszent-mártonból 136, Zsolnáról 68, Komáromból 160 családot telepítenek ki. A Csemadok alakulóban levő 120 tagú népi együttese a szlovák és magyar politikai és kulturális élet képviselői előtt nagy sikerű kultúrműsort ad a pozsonyi vár szabadtéri színpadán.

1952. július 1. : A Megbízottak Testülete a június 17-i kormányhatározattal azonos tartalmú, de részletesebb utasításokat tartalmazó, 9 pontból álló határozatában elrendeli a magyarok számának növelését az államigazgatási szervekben, a magyarlakta területek kétnyelvűségének biztosítását és a magyarlakta területek fejlesztését. Az intézkedésrendszer egyebek közt elrendeli, hogy a Nyitrai és Kassai kerületben magyar személyt nevezzenek ki a kerületi nemzeti bizottság alelnökévé, a Pozsonyi, Nyitrai, Besztercebányai és Kassai kerület kerületi nemzeti bizottságait és 28 dél-szlovákiai járás nemzeti bizottságait egészítsék ki magyarokkal, s a magyar tagot nevezzék ki az iskolaügyi és népművelési szakelőadó helyettesévé. A községeket jelöljék meg magyar nyelven is; biztosítsák az állami és közintézmények, valamint a gazdasági intézmények magyar nyelvű megjelölését; a nemzeti bizottságokkal, hivatalokkal és bíróságokkal való érintkezésben tegyék lehetővé a magyar nyelv használatát; biztosítsák a nemzeti bizottságoknak szóló irányelvek, utasítások, körrendeletek és hirdetmények magyar nyelvű megjelentetését; a nemzeti bizottságok és más állami szervek és szervezetek a magyarok számára adjanak ki magyar nyelvű határozatokat, végzéseket, bizonylatokat és igazolásokat; a hirdetményeket, felhívásokat és rendeleteket tegyék közzé magyarul is; a nyilvánosság számára hozzáférhető helyeken helyezzenek el magyar nyelvű tájékoztató, jelző és figyelmeztető táblákat is; s a magyarul írt beadványokat, kérelmeket és panaszokat magyar nyelven intézzék el. A határozattervezet indoklása szerint elfogadására azért van szükség, hogy jóvátegyék Husák és Novomeský „burzsoá nacionalista klikkje” által okozott károkat.

1 2
43 találat