Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

13 találat

1952. július 3. : Az SZLKP KB Titkársága határozatot hoz az ún. B-akció elindításáról, vagyis az államilag megbízhatatlannak minősített személyek: a felszámolt egykori pártok, köztük a Magyar Párt volt vezetői, a volt gyárosok, iparosok, földbirtokosok, „árulók” és „kémek” családtagjainak Pozsonyból való kitelepítéséről. Az akció során Pozsonyból 1953 szeptemberéig 678 családot telepítenek ki, de ezzel párhuzamosan Szlovákia más városaiból is folynak kitelepítések: Turócszent-mártonból 136, Zsolnáról 68, Komáromból 160 családot telepítenek ki. A Csemadok alakulóban levő 120 tagú népi együttese a szlovák és magyar politikai és kulturális élet képviselői előtt nagy sikerű kultúrműsort ad a pozsonyi vár szabadtéri színpadán.

1950 folyamán : A Nyugat-Európába és az Amerikai Egyesült Államokba kivándorolt csehszlovákiai magyar értelmiségiek, politikusok a csehszlovákiai magyarság érdekképviselete céljából megalakítják a - tevékenységét később az USA-ban folytató - Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmányát. Elnöke Szilassy Béla, egykori prágai nemzetgyűlési képviselő, alelnöke Hites Kristóf bencés szerzetes, főtitkára Szilárd Marcell, a Magyar Párt volt főtitkára. Jobbára a szlovák nyelvű újságok magyar változataiként, ill. kétnyelvű lapokként megjelennek Dél-Szlovákia magyarlakta járásaiban az első magyar nyelvű járási földműves lapok. A Pozsonyi járásban Oráčina - Szántóföld, a Komáromi járásban Za lepší život - A Jobb Életért, az Érsekújvári járásban Rozorané medze -Felszántott Barázdák, az Ógyallai járásban Rozorané medze - Összeszántott Mezsgyék címmel indul járási földműves újság. Pozsonyban a magyar könyvek terjesztésének előmozdítása céljából Magyar Könyvbarátok Köre néven könyvklub-jellegű szerveződés jön létre. Az SZLKP Titkárságának kultúrpropaganda osztálya Igazat mondunk a népnek címmel magyar nyelvű agitációs kiadványsorozat megjelentetésébe kezd, amely 1952-től A Népnevelő Szava címmel jelenik meg, majd 1954 szeptemberében megszűnik. Az illegálisan nyugatra távozni próbáló és ezért kényszermunkatáborra ítélt Monoszlóy Dezsőt az Új Szó külpolitikai rovatának vezetője, Nagy Jenő váltja fel a Csehszlovák Rádió magyar adásának élén. 1952-től A Népnevelő Szava címmel jelenik meg, majd 1954 szeptemberében megszűnik. Az illegálisan nyugatra távozni próbáló és ezért kényszermunkatáborra ítélt Monoszlóy Dezsőt az Új Szó külpolitikai rovatának vezetője, Nagy Jenő váltja fel a Csehszlovák Rádió magyar adásának élén.

1945. április 19. : A Magyar Párt vezető tisztségviselői és pozsonyi magyar értelmiségiek - Stelczer Lajos pártigazgató, Neumann Tibor ügyvéd, a párt pozsonyi helyi szervezetének elnöke, Garzuly Ferenc, a párt gazdasági osztályának vezetője, Czibók János ügyvéd, a helyi pártszervezet tagja, Peéry Rezső író, a Magyar Hírlap szerkesztője, Nyárai-Nemecz Miklós szerkesztő, Szalatnai Rezső író, szerkesztő, Mayer Imre tanár, a pozsonyi Toldy Kör alelnöke és Lukovich József, a Magyar Néplap szerkesztője - emlékirattal fordulnak a csehszlovák kormányhoz és az SZNT-hez, amelyben a szlovákiai magyarság antifasiszta magatartására való tekintettel a magyar kisebbség alkotmányban biztosított jogainak tiszteletben tartását kérik. Az emlékiratot a Czibók János, Garzuly Ferenc, Neumann Tibor és Szalatnai Rezső összetételű küldöttség átadja Gustáv Husák belügyi és Tomáš Tvarožek pénzügyi megbízottnak, a címzettek azonban az emlékiratot válasz nélkül hagyják.

13 találat