Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

27 találat

1947. június : A Csehországba deportált magyarok beadványok sokaságában fordulnak a prágai magyar külképviselethez és a pozsonyi magyar meghatalmazotthoz, amelyekben érdekvédelmük ellátását, hazatelepítésük, esetleg Magyarországra való áttelepülésük előmozdítását kérik.

1945. március : A Belügyi Megbízotti Hivatal - mint „törvényelleneseket” - megkezdi a magyarlakta területeken létrejött nemzeti bizottságok felszámolását. 1945 nyaráig 12 dél-szlovákiai járás: a Somorjai, Dunaszerdahelyi, Ógyallai, Komáromi, Párkányi, Zselizi, Feledi, Tornaljai, Szepsi, Kassa-városi, Királyhelmeci és Nagykaposi járás élére neveznek ki többségükben szlovákokból álló közigazgatási bizottságot vagy szlovák komisszárt.

1944. augusztus 29. : Miután a német hadsereg az egyre erőteljesebb partizántevékenység hatására megkezdi Szlovákia katonai megszállását, Közép-Szlovákiában a szlovák hadsereg egyes alakulatainak részvételével németellenes fegyveres felkelés tör ki, amivel kezdetét veszi a szlovák nemzeti felkelés. A felkelők pár nap alatt ellenőrzésük alá vonják Közép- és Észak-Szlovákia jelentős részét. Moszkvában a londoni csehszlovák emigráns kormány küldöttségének és a moszkvai csehszlovák kommunista emigráció képviselőinek tanácskozásán megegyezés születik arról, hogy a szovjet hadsereg által birtokba veendő csehszlovák területeken ún. nemzeti bizottságok veszik kezükbe a hatalmat, német és magyar vidéken azonban nem engedélyezik a létrejöttüket, mivel az új Csehszlovákiában „demokratikus jogaik csakis a cseheknek, szlovákoknak és ukránoknak lesznek”. Budapesten Horthy Miklós kormányzó visszahívja miniszterelnöki tisztségéből a március 19-i német megszállás után kinevezett Sztójay Dömét, s Lakatos Géza vezérezredest nevezi ki Magyarország új miniszterelnökévé.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeBudapest / London / Nagy-Britannia / Moszkva / Oroszország / Magyarország
FejezetI. A jogfosztottság időszaka
Év1944
Rövid URL
ID227301
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

27 találat