Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1976. október : Miután a szlovák pártvezetés visszaadta Dobos László publikálási jogát, az Irodalmi Szemle részletet közöl a szerző Egy szál ingben című regényéből. A pártból történt kizárása óta Csehszlovákiában ez a szerző első publikációja. (Dobos trilógiájának a csehszlovákiai magyarság életét feldolgozó harmadik kötete a Madách Könyv- és Lapkiadónál még az év folyamán megjelenik.)

1971. október 13. : A szlovák kormány 343. sz. határozatával hatályon kívül helyezi a Nemzetiségi Tanács 1969. április 8-án jóváhagyott statútumát és ügyrendjét, valamint 1970. szeptember 30-án jóváhagyott összetételét. Az új összetételű Nemzetiségi Tanácsban a Nemzeti Frontból kizárt Csemadok, a Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége és a Matica slovenská képviselői már nem kapnak helyet. A 27 tagú testület 14 tagja szlovák, 10 magyar és 3 ukrán nemzetiségű. Elnöke Július Hanus miniszterelnök-helyettes, titkára Sziegl Ferenc, a Nemzetiségi Titkárság júniusban kinevezett új vezetője; további magyar tagjai: Agócs Vilmos nagykürtösi járási párttitkár, Fehér Zdenka, a somorjai efsz dolgozója, Ferencz Dezső, a Nemzeti Front járási titkára, Krocsány Dezső miniszter, Lőrincz Gyula, az Új Szó főszerkesztője, Mag Gyula iskolaigazgató, Nyáry István, dunaszerdahelyi járási párttitkár, Rácz Olivér miniszterhelyettes és Varga Ernő, a komáromi járási nemzeti bizottság alelnöke.

1970. szeptember 30. : A szlovák kormány 324. sz. határozatával megváltoztatja a Nemzetiségi Tanács személyi összetételét, amivel kezdetét veszi a testület leépítése. Elnökévé Dobos László helyett Štefan Sádovský miniszterelnök-helyettest nevezi ki; a 9 szlovák, 6 magyar és 3 ukrán tagból álló Tanács magyar tagjai: Lőrincz Gyula, az Új Szó főszerkesztője, Ferencz Dezső, a Nemzeti Front járási titkára, Mag Gyula bélyi alapiskolai igazgató, Nyáry István dunaszerdahelyi járási párttitkár és Varga Ernő, a komáromi járási nemzeti bizottság alelnöke; a Csemadok KB elnöke számára fenntartott hely egyelőre betöltetlen marad. A határozat indoklása egyúttal javasolja a Nemzetiségi Titkárság átalakítását s a kormányhivatal nemzetiségi főosztályává való átszervezését is.

1970. február : Megjelenik Pozsonyban a magyar tannyelvű alapiskolák 5-9. osztályát látogató tanulók számára kiadott szlovák nyelvű Priateľ című havilap első száma. Vezető szerkesztője Szűcs Viola.

1968. szeptember : Az Irodalmi Szemle megkezdi Fábry Zoltán A vádlott megszólal című memorandumának közlését, amely így nyomtatásban első ízben jelenhet meg teljes terjedelmében. Onódi Jánost Mózsi Ferenc váltja fel a Szocialista Nevelés című havilap felelős szerkesztői posztján.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeMatica slovenská / Moszkva / Oroszország / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / erőszakszervezetek, állambiztonság / jegyzékek, memorandumok / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Nemzeti Front / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Ukrán Nemzeti Tanács / Belügyminisztérium (csehszlovák) / irodalmi élet / ifjúság / Falťan Michal / Szlovák Nemzeti Front / Nemzetgyűlés 1. (csehszlovák) / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Csehszlovák Ifjúsági Szövetség (CSISZ) / Pathó Károly / Szabad Földműves / Pionírok Lapja / Klokoč Ondrej / Szlovák Írók Szövetsége / Szocialista Nevelés / Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége (Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kultúregyesülete) / Dobos László / (A) Hét / Mács József / Csanda Sándor / Irodalmi Szemle / Petrik József / klubmozgalom / Onódi János / Šik Ota / Mózsi Ferenc / Cserge Károly / Duba Gyula / Nemzetiségi Titkárság / SZNT Nemzetiségi Bizottsága / Elkötelezett Pártonkívüliek Klubja / Magyar Ifjúság Központi Tanácsa / Hájek Jiří / törvények, törvényhozás - nemzetiségi alkotmánytörvény / Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Országos Szövetsége / Magyar Ifjúsági Szövetség 1. (MISZ) / Varga Béla 2. / K-231 / Tábortűz / Böszörményi János / Dukon József / Herdics János / Kardos István / Korpás Pál / Magyar Nemzeti Tanács / Magyar Dolgozók Országos Szövetsége / gazdaság / Fábry Zoltán / Turczel Lajos / mezőgazdaság / választások / Szabó Rezső / Senec / Szenc
FejezetIII. Nemzetiségi emancipációs törekvések és a rendszer demokratizálásának kísérlete
TelepülésIfjúságfalva [Dedina Mládeže] / Szenc [Senec]
Év1968
Rövid URL
ID231635
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1968. augusztus 21. : A szovjetek letartóztatnak és Moszkvába hurcolnak több állami és pártvezetőt, köztük Alexander Dubčeket, a CSKP első titkárát, Oldřich Černík miniszterelnököt, Josef Smrkovskýt, a Nemzetgyűlés és František Kriegelt, a Nemzeti Front elnökét. A megszállók - 1956-os magyarországi mintára - megpróbálnak egy „munkásparaszt kormányt” állítani az ország élére, Ludvík Svoboda köztársasági elnök azonban elutasítja annak kinevezését, ráadásul a kormány elnökévé kiszemelt, a konzervatívok egyik vezéralakjának számító Alois Indra sem vállalja a feladatot. A CSKP KB Elnöksége, a Nemzetgyűlés Elnöksége és a kormány is egyöntetűen elítéli a beavatkozást, az ország lakossága passzív ellenállással, utcai tüntetésekkel válaszol a megszállásra. A Csemadok KB Elnöksége nyilatkozatot tesz közzé, amelyben a csehszlovákiai magyarság nevében támogatásáról biztosítja a csehszlovák állami és pártvezetést, s felszólítja az ország magyar lakosságát, hogy „őrizze meg nyugalmát és ne hagyja kiprovokálni magát”. A következő napokban a Magyar Ifjúság Központi Tanácsa, a magyar írók és a kommunista párt magyar tagjai sorra közzéteszik a megszállást elítélő nyilatkozataikat. A megszállást követően a rádió alkalmi stúdiókból, fiktív településnevek megadásával, illegálisan sugározza műsorait. A pozsonyi stúdió Nagy Jenő, Kozma Gyula, Delmár Gábor és Holló Anna által készített magyar adásának fedőneve Gabonaváros.

1968. április : Dél-Szlovákia magyarlakta járásaiban és településein kezdetét veszi az ún. Matica-klubok szervezése. A klubok a sajtóhoz, a központi párt- és állami szervekhez eljuttatott beadványaikban nacionalista uszítással vádolják a Csemadokot és annak vezetőit.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeDévény / Matica slovenská / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / nyilvánosság - rádió / erőszakszervezetek, állambiztonság / egyházak - római katolikus / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Galánta / Nemzeti Front / Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / egyházak - református / Prága / Praha, Csehország / oktatási intézmények - alap- és középiskola / egyházak - evangélikus / nőkérdés / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / Okáli Daniel / irodalmi élet / tudományosság / Svoboda Ludvík / ifjúság / diszkrimináció / Nemzetgyűlés 1. (csehszlovák) / Fábry István / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / egyházak - görög katolikus / Kálvinista Szemle / Csehszlovák Írók Szövetsége / Varga János / Csehszlovák Nőszövetség Szlovákiai Bizottsága / Novotný Antonín / Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciója / Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége (Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kultúregyesülete) / Dobos László / nyilvánosság - televízió / Kultúrny život / klubmozgalom / Dubček Alexander / Szlovák Tudományos Akadémia / Rácz Olivér / Laštovička Bohuslav / Šik Ota / Batsányi János Irodalmi Kör / Štúr Ľudovít / / Csikmák Imre / Beke Sándor / Nemzetiségi Titkárság / Magyar Intézet / Černík Oldřich / Elkötelezett Pártonkívüliek Klubja / Magyar Ifjúság Központi Tanácsa / Galán Géza / Kubicskó Irén / Németh István / Duka Zólyomi Árpád / Gáspár Tibor / Grendel Lajos / Colotka Peter / Dzúr Martin / Kriegel František / Pavel Josef / Hájek Jiří / Štrougal Lubomír / Smrkovský Josef / Gáfrik Michal / Smena / Predvoj / Kodály Zoltánné / Szőke József / gazdaság / lakosságcsere / Duray Miklós / Fábry Zoltán / kitelepítés / választások / közigazgatás / Varga Sándor / Mácza Mihály / Pozsony / egyházak / Kassa / Lőrincz Gyula / Szabó Rezső / Új Szó / Bratislava / Košice / Devín
FejezetIII. Nemzetiségi emancipációs törekvések és a rendszer demokratizálásának kísérlete
TelepülésDévény [Devín] / Galánta [Galanta] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Kassa [Košice] / Nolcsó [Nolčovo] / Pozsony [Bratislava]
Év1968
Rövid URL
ID231389
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1954. november 28. : Választásokat tartanak a prágai Nemzetgyűlésbe, s ezzel egy időben első alkalommal a pozsonyi Szlovák Nemzeti Tanácsba is. A magyar és német lakosság a második világháború utáni parlamenti választások során első ízben járulhat az urnákhoz. A hivatalos végeredmény szerint a választásra jogosultaknak több mint 99%-a leadja voksát, s a választáson résztvevők közel 98%-a megszavazza a Nemzeti Front jelöltjeit. A 368 tagú Nemzetgyűlésben 9 (többek között Lőrincz Gyula, a Csemadok KB elnöke és Szigl Mária munkásnő), a 104 tagú SZNT-ben 13 (többek között Dénes Ferenc, a Kassai Kerületi Nemzeti Bizottság alelnöke, valamint Árvay József és Nagy István földművesek) magyar nemzetiségű képviselő kap helyet. Az SZNT-ben az SZLKP-nak 77, a Szlovák Megújhodás Pártjának 10, a Szabadságpártnak 5 képviselője van, 12 tagja pártonkívüli.