Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

10 találat

1986. június 18. : Az SZNT Elnöksége kinevezi az új szlovák kormányt. Miniszterelnök továbbra is Peter Colotka, tagja többek között Július Hanus első miniszterelnök-helyettes, Július Varga mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Štefan Lazar belügyminiszter, Ľudovít Kilár oktatásügyi miniszter, Miroslav Válek kulturális miniszter, valamint Nagy Kázmér munkaügyi és népjóléti miniszter. (A kormány magyar miniszterhelyettesei: Somogyi László kereskedelmi és Czafik József belügyminiszter-helyettes.) Rátkai Ferenc magyar művelődési miniszterhelyettes a pozsonyi magyar főkonzulátuson a magyar-csehszlovák kulturális kapcsolatok fejlesztésében szerzett érdemeikért a Magyar Népköztársaság Csillagrendje kitüntetést adja át többek között Rácz Olivér író, műfordítónak és Turczel Lajos irodalomtörténésznek, a Szocialista Kultúráért kitüntetést Csanda Sándor irodalomtörténésznek.

1984. február : A Szlovákiai Magyar Iskolák Védelmi Csoportja az ország politikai vezetőihez címzett levelében tiltakozik az iskolaügyi törvény tervezete ellen. Levelét megküldi többek között Gustáv Husák köztársasági elnöknek, a CSKP KB főtitkárának, Alois Indrának, a Szövetségi Gyűlés elnökének, Lubomír Štrougal szövetségi miniszterelnöknek, Viliam Šalgovičnak, az SZNT elnökének, Peter Colotka szlovák miniszterelnöknek, Juraj Buša szlovák oktatásügyi miniszternek, Jozef Lenártnak, az SZLKP első titkárának, a Nemzetiségi Titkárságnak és a Csemadok KB-nak. A Szlovákiai Magyar Iskolák Védelmi Csoportja felhívásának hatására országos méretű tiltakozási akció kezdődik, amely során közel tízezren tiltakoznak a nemzetiségi iskolák oktatási nyelvének megváltoztatását lehetővé tévő iskolatörvény tervezete ellen. A tiltakozás szimbólumává Zonctorony község válik, amelynek csaknem egész lakossága aláírja a tiltakozási ívet. A szlovák kormány 4. sz. határozatával az SZNT alelnökévé választott Ján Gregor helyett Július Hanus miniszterelnök-helyettest nevezi ki a kormány Nemzetiségi Tanácsának új elnökévé. A 28 tagú testület titkára Sziegl Ferenc, a Nemzetiségi Titkárság vezetője; magyar tagjai: Boda Pál, Fábry István, Ferencz Dezső, Nagy Kázmér, Harasztiné Mészáros Erzsébet, Szamos László, Sidó Zoltán, Agócs Vilmos, Varga Ernő és Nyáry István.

1981. június 18. : Az SZNT alakuló ülésén a testület elnökévé ismét Viliam Šalgovičot, magyar alelnökévé újból Benyó Mátét választják, aki továbbra is a Nemzeti Bizottsági és Nemzetiségi Bizottság elnöke marad. Az SZNT 21 tagú Elnökségében helyet kap Ligárt Béla, a 16 tagú Nemzeti Bizottsági és Nemzetiségi Bizottságban Tóth Tihamér és Pócs József. Az SZNT Elnöksége kinevezi az új szlovák kormányt. Miniszterelnök továbbra is Peter Colotka, tagjai többek között Július Hanus és Ján Gregor miniszterelnökhelyettesek, Ján Janovic mezőgazdaság- és élelmezésügyi miniszter, Štefan Lazar belügyminiszter, Juraj Buša oktatásügyi miniszter, Miroslav Válek kulturális miniszter, valamint Krocsány Dezső munkaügyi és népjóléti miniszter. (A kormány magyar miniszterhelyettesei: Németh Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint Somogyi László kereskedelmi miniszterhelyettes.)

1971. október 13. : A szlovák kormány 343. sz. határozatával hatályon kívül helyezi a Nemzetiségi Tanács 1969. április 8-án jóváhagyott statútumát és ügyrendjét, valamint 1970. szeptember 30-án jóváhagyott összetételét. Az új összetételű Nemzetiségi Tanácsban a Nemzeti Frontból kizárt Csemadok, a Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége és a Matica slovenská képviselői már nem kapnak helyet. A 27 tagú testület 14 tagja szlovák, 10 magyar és 3 ukrán nemzetiségű. Elnöke Július Hanus miniszterelnök-helyettes, titkára Sziegl Ferenc, a Nemzetiségi Titkárság júniusban kinevezett új vezetője; további magyar tagjai: Agócs Vilmos nagykürtösi járási párttitkár, Fehér Zdenka, a somorjai efsz dolgozója, Ferencz Dezső, a Nemzeti Front járási titkára, Krocsány Dezső miniszter, Lőrincz Gyula, az Új Szó főszerkesztője, Mag Gyula iskolaigazgató, Nyáry István, dunaszerdahelyi járási párttitkár, Rácz Olivér miniszterhelyettes és Varga Ernő, a komáromi járási nemzeti bizottság alelnöke.

1971. szeptember 1. : A szlovák kormányhivatal nemzetiségi főosztálya, a Nemzetiségi Titkárság a Szlovák Sajtó- és Tájékoztatási Hivatal 1970. és 1971. évi utasításaival kapcsolatban felkéri a Nemzetiségi Tanács élén Štefan Sádovskýt váltó Július Hanus miniszterelnök-helyettest, hogy tájékoztassa a kormány elnökségét és a legfelsőbb szlovákiai politikai vezetést a helységnevek használata körül kialakult helyzetről, s javasolja a Belügyminisztérium 93/1970. sz. hirdetményének oly értelmű kiegészítését, hogy annak rendelkezései ne akadályozzák a kétnyelvűség gyakorlati érvényesülését. A szlovák Oktatásügyi Minisztérium határozata alapján a magyar tanítási nyelvű alapiskolák 1. osztályában bevezetik a szlovák nyelv kötelező oktatását. Korábban a 2. osztály második félévétől kezdve tanították a szlovák nyelvet.

10 találat