Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

6 találat

1984. február : A Szlovákiai Magyar Iskolák Védelmi Csoportja az ország politikai vezetőihez címzett levelében tiltakozik az iskolaügyi törvény tervezete ellen. Levelét megküldi többek között Gustáv Husák köztársasági elnöknek, a CSKP KB főtitkárának, Alois Indrának, a Szövetségi Gyűlés elnökének, Lubomír Štrougal szövetségi miniszterelnöknek, Viliam Šalgovičnak, az SZNT elnökének, Peter Colotka szlovák miniszterelnöknek, Juraj Buša szlovák oktatásügyi miniszternek, Jozef Lenártnak, az SZLKP első titkárának, a Nemzetiségi Titkárságnak és a Csemadok KB-nak. A Szlovákiai Magyar Iskolák Védelmi Csoportja felhívásának hatására országos méretű tiltakozási akció kezdődik, amely során közel tízezren tiltakoznak a nemzetiségi iskolák oktatási nyelvének megváltoztatását lehetővé tévő iskolatörvény tervezete ellen. A tiltakozás szimbólumává Zonctorony község válik, amelynek csaknem egész lakossága aláírja a tiltakozási ívet. A szlovák kormány 4. sz. határozatával az SZNT alelnökévé választott Ján Gregor helyett Július Hanus miniszterelnök-helyettest nevezi ki a kormány Nemzetiségi Tanácsának új elnökévé. A 28 tagú testület titkára Sziegl Ferenc, a Nemzetiségi Titkárság vezetője; magyar tagjai: Boda Pál, Fábry István, Ferencz Dezső, Nagy Kázmér, Harasztiné Mészáros Erzsébet, Szamos László, Sidó Zoltán, Agócs Vilmos, Varga Ernő és Nyáry István.

1971. október 13. : A szlovák kormány 343. sz. határozatával hatályon kívül helyezi a Nemzetiségi Tanács 1969. április 8-án jóváhagyott statútumát és ügyrendjét, valamint 1970. szeptember 30-án jóváhagyott összetételét. Az új összetételű Nemzetiségi Tanácsban a Nemzeti Frontból kizárt Csemadok, a Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége és a Matica slovenská képviselői már nem kapnak helyet. A 27 tagú testület 14 tagja szlovák, 10 magyar és 3 ukrán nemzetiségű. Elnöke Július Hanus miniszterelnök-helyettes, titkára Sziegl Ferenc, a Nemzetiségi Titkárság júniusban kinevezett új vezetője; további magyar tagjai: Agócs Vilmos nagykürtösi járási párttitkár, Fehér Zdenka, a somorjai efsz dolgozója, Ferencz Dezső, a Nemzeti Front járási titkára, Krocsány Dezső miniszter, Lőrincz Gyula, az Új Szó főszerkesztője, Mag Gyula iskolaigazgató, Nyáry István, dunaszerdahelyi járási párttitkár, Rácz Olivér miniszterhelyettes és Varga Ernő, a komáromi járási nemzeti bizottság alelnöke.

1970. szeptember 30. : A szlovák kormány 324. sz. határozatával megváltoztatja a Nemzetiségi Tanács személyi összetételét, amivel kezdetét veszi a testület leépítése. Elnökévé Dobos László helyett Štefan Sádovský miniszterelnök-helyettest nevezi ki; a 9 szlovák, 6 magyar és 3 ukrán tagból álló Tanács magyar tagjai: Lőrincz Gyula, az Új Szó főszerkesztője, Ferencz Dezső, a Nemzeti Front járási titkára, Mag Gyula bélyi alapiskolai igazgató, Nyáry István dunaszerdahelyi járási párttitkár és Varga Ernő, a komáromi járási nemzeti bizottság alelnöke; a Csemadok KB elnöke számára fenntartott hely egyelőre betöltetlen marad. A határozat indoklása egyúttal javasolja a Nemzetiségi Titkárság átalakítását s a kormányhivatal nemzetiségi főosztályává való átszervezését is.

6 találat