1968. augusztus 21.
A szovjetek letartóztatnak és Moszkvába hurcolnak több állami és pártvezetőt, köztük Alexander Dubčeket, a CSKP első titkárát, Oldřich Černík miniszterelnököt, Josef Smrkovskýt, a Nemzetgyűlés és František Kriegelt, a Nemzeti Front elnökét.
A megszállók – 1956-os magyarországi mintára – megpróbálnak egy „munkásparaszt kormányt” állítani az ország élére, Ludvík Svoboda köztársasági elnök azonban elutasítja annak kinevezését, ráadásul a kormány elnökévé kiszemelt, a konzervatívok egyik vezéralakjának számító Alois Indra sem vállalja a feladatot.
A CSKP KB Elnöksége, a Nemzetgyűlés Elnöksége és a kormány is egyöntetűen elítéli a beavatkozást, az ország lakossága passzív ellenállással, utcai tüntetésekkel válaszol a megszállásra.
A Csemadok KB Elnöksége nyilatkozatot tesz közzé, amelyben a csehszlovákiai magyarság nevében támogatásáról biztosítja a csehszlovák állami és pártvezetést, s felszólítja az ország magyar lakosságát, hogy „őrizze meg nyugalmát és ne hagyja kiprovokálni magát”. A következő napokban a Magyar Ifjúság Központi Tanácsa, a magyar írók és a kommunista párt magyar tagjai sorra közzéteszik a megszállást elítélő nyilatkozataikat.
A megszállást követően a rádió alkalmi stúdiókból, fiktív településnevek megadásával, illegálisan sugározza műsorait. A pozsonyi stúdió Nagy Jenő, Kozma Gyula, Delmár Gábor és Holló Anna által készített magyar adásának fedőneve Gabonaváros.
Hibát talált?
Üzenőfal
