Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

26 találat

1984. március 9. : Az SZLKP KB fogadja a Csemadok KB pártcsoportjának 68 tagú küldöttségét, s meghallgatja az iskolaügyi törvénytervezet vitatott kitételeivel kapcsolatos véleményét. A párt és a kormány jelen lévő képviselői -többek között Juraj Buša oktatásügyi miniszter, Marta Vlačihová miniszterhelyettes, Fodor Zoltán minisztériumi osztályvezető, valamint Nagy Kázmér munkaügyi és népjóléti miniszter - a küldöttség elutasító álláspontja ellenére kitartanak a törvényjavaslat tervezett formában történő elfogadása mellett. A CSKP KB Elnökségének ülésén Gustáv Husák pártfőtitkár a készülő iskolaügyi törvény átdolgozására, a nemzetiségi iskolák oktatási nyelvének megváltoztatását lehetővé tévő részeinek elhagyására utasítja Peter Colotka szlovák miniszterelnököt és Jozef Lenártot, az SZLKP első titkárát.

1984. február : A Szlovákiai Magyar Iskolák Védelmi Csoportja az ország politikai vezetőihez címzett levelében tiltakozik az iskolaügyi törvény tervezete ellen. Levelét megküldi többek között Gustáv Husák köztársasági elnöknek, a CSKP KB főtitkárának, Alois Indrának, a Szövetségi Gyűlés elnökének, Lubomír Štrougal szövetségi miniszterelnöknek, Viliam Šalgovičnak, az SZNT elnökének, Peter Colotka szlovák miniszterelnöknek, Juraj Buša szlovák oktatásügyi miniszternek, Jozef Lenártnak, az SZLKP első titkárának, a Nemzetiségi Titkárságnak és a Csemadok KB-nak. A Szlovákiai Magyar Iskolák Védelmi Csoportja felhívásának hatására országos méretű tiltakozási akció kezdődik, amely során közel tízezren tiltakoznak a nemzetiségi iskolák oktatási nyelvének megváltoztatását lehetővé tévő iskolatörvény tervezete ellen. A tiltakozás szimbólumává Zonctorony község válik, amelynek csaknem egész lakossága aláírja a tiltakozási ívet. A szlovák kormány 4. sz. határozatával az SZNT alelnökévé választott Ján Gregor helyett Július Hanus miniszterelnök-helyettest nevezi ki a kormány Nemzetiségi Tanácsának új elnökévé. A 28 tagú testület titkára Sziegl Ferenc, a Nemzetiségi Titkárság vezetője; magyar tagjai: Boda Pál, Fábry István, Ferencz Dezső, Nagy Kázmér, Harasztiné Mészáros Erzsébet, Szamos László, Sidó Zoltán, Agócs Vilmos, Varga Ernő és Nyáry István.

1979. január 5. : A Csehszlovákiai Magyar Nemzetiség Jogvédő Bizottsága az ország politikai vezetőihez intézett levelében tiltakozik a magyar iskolák nyelvi átépítését célzó tervezet ismételt napirendre tűzése ellen. A tiltakozó levelet megküldi többek között Gustáv Husák köztársasági elnöknek, a CSKP KB főtitkárának, Alois Indrának, a Szövetségi Gyűlés elnökének, Lubomír Štrougal szövetségi miniszterelnöknek, Viliam Šalgovičnak, az SZNT elnökének, Benyó Máténak, az SZNT alelnökének, Peter Colotka szlovák miniszterelnöknek, Ján Gregor miniszterelnökhelyettesnek, a Nemzetiségi Tanács elnökének, Juraj Buša oktatásügyi miniszternek, Krocsány Dezső munkaügyi és népjóléti miniszternek, Jozef Lenártnak, az SZLKP KB első titkárának, valamint a Csemadok KB-nak.

1970. február : Megjelenik Pozsonyban a magyar tannyelvű alapiskolák 5-9. osztályát látogató tanulók számára kiadott szlovák nyelvű Priateľ című havilap első száma. Vezető szerkesztője Szűcs Viola.

26 találat