Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

7 találat

1981. június 17. : A Szövetségi Gyűlés alakuló ülésén a Népi Kamara elnökévé ismét Václav Dávidot, a Nemzetek Kamarája elnökévé Dalibor Hanest, Szövetségi Gyűlés elnökévé Alois Indrát választják. A Nemzetek Kamarája Elnökségében helyet kap Mrva Irén, a Szövetségi Gyűlés Elnökségében Nemcsko Ilona és Fekete József, akit megválasztanak a Népi Kamara Mandátumvizsgáló és Mentelmi Bizottságának elnökévé is. Gustáv Husák köztársasági elnök kinevezi az új szövetségi kormányt. Miniszterelnök továbbra is Lubomír Štrougal, a kormánytagja többek között Josef Korčák, Peter Colotka, Karol Laco és Matej Lúčan miniszterelnök-helyettesek, Bohuslav Chňoupek külügyminiszter, Martin Dzúr nemzetvédelmi miniszter és Jaromír Obzina belügyminiszter.

1969. január 1. : Érvénybe lép a föderációs alkotmánytörvény, amely értelmében a Csehszlovák Szocialista Köztársaság átalakul a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság szövetségi államává. Az állam új szövetségi törvényhozó szerve a Szövetségi Gyűlés, amelynek két kamarája van: az egykori Nemzetgyűlésből alakult Népi Kamara és az újonnan létrehozott Nemzetek Kamarája. A két tagköztársaság törvényhozó szerve a 200 tagú Cseh Nemzeti Tanács, ill. a 150 tagú Szlovák Nemzeti Tanács. Ludvík Svoboda köztársasági elnök Oldřich Černíkkel az élen kinevezi az első szövetségi kormányt. Tagjai többek között Ján Marko külügyminiszter, Martin Dzúr nemzetvédelmi miniszter és Jan Pelnář belügyminiszter. A Tatran Könyvkiadó magyar részlegének, a Magyar Üzemnek az önállósulásával megalakul Pozsonyban az első ténylegesen önálló csehszlovákiai magyar kiadó, a Madách Könyv- és Lapkiadó. Igazgatója Dobos László, főszerkesztője Hubik István. Krivošík Istvánt Dráfi Mátyás váltja fel a komáromi Magyar Területi Színház igazgatói posztján.

1968. április : Dél-Szlovákia magyarlakta járásaiban és településein kezdetét veszi az ún. Matica-klubok szervezése. A klubok a sajtóhoz, a központi párt- és állami szervekhez eljuttatott beadványaikban nacionalista uszítással vádolják a Csemadokot és annak vezetőit.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeDévény / Matica slovenská / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / nyilvánosság - rádió / erőszakszervezetek, állambiztonság / egyházak - római katolikus / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Galánta / Nemzeti Front / Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / egyházak - református / Prága / Praha, Csehország / oktatási intézmények - alap- és középiskola / egyházak - evangélikus / nőkérdés / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / Okáli Daniel / irodalmi élet / tudományosság / Svoboda Ludvík / ifjúság / diszkrimináció / Nemzetgyűlés 1. (csehszlovák) / Fábry István / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / egyházak - görög katolikus / Kálvinista Szemle / Csehszlovák Írók Szövetsége / Varga János / Csehszlovák Nőszövetség Szlovákiai Bizottsága / Novotný Antonín / Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciója / Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége (Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kultúregyesülete) / Dobos László / nyilvánosság - televízió / Kultúrny život / klubmozgalom / Dubček Alexander / Szlovák Tudományos Akadémia / Rácz Olivér / Laštovička Bohuslav / Šik Ota / Batsányi János Irodalmi Kör / Štúr Ľudovít / / Csikmák Imre / Beke Sándor / Nemzetiségi Titkárság / Magyar Intézet / Černík Oldřich / Elkötelezett Pártonkívüliek Klubja / Magyar Ifjúság Központi Tanácsa / Galán Géza / Kubicskó Irén / Németh István / Duka Zólyomi Árpád / Gáspár Tibor / Grendel Lajos / Colotka Peter / Dzúr Martin / Kriegel František / Pavel Josef / Hájek Jiří / Štrougal Lubomír / Smrkovský Josef / Gáfrik Michal / Smena / Predvoj / Kodály Zoltánné / Szőke József / gazdaság / lakosságcsere / Duray Miklós / Fábry Zoltán / kitelepítés / választások / közigazgatás / Varga Sándor / Mácza Mihály / Pozsony / egyházak / Kassa / Lőrincz Gyula / Szabó Rezső / Új Szó / Bratislava / Košice / Devín
FejezetIII. Nemzetiségi emancipációs törekvések és a rendszer demokratizálásának kísérlete
TelepülésDévény [Devín] / Galánta [Galanta] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Kassa [Košice] / Nolcsó [Nolčovo] / Pozsony [Bratislava]
Év1968
Rövid URL
ID231389
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

7 találat