Szlovákiai Magyar Adatbank » Kronológia 1918-tól napjainkig Kronológia 1918-tól napjainkig – Oldal 3 – Szlovákiai Magyar Adatbank

Kronológia 1918-tól napjainkig

A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája 1918–1944 (Összeállította: Popély Gyula), A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 (Összeállította: Popély Árpád), A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 (Összeállította: Fedinec Csilla), Kronológia 1993–2004 (Megjelent a Magyarok Szlovákiában c. sorozat második kötetében. Összeállította: Orosz Márta), Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005, 2006, 2007 (A Fórum Kisebbségkutató Intézet évente jelentette meg. Összeállította: Lelkes Gábor, Simon Attila, Popély Árpád)

1939. szeptember 1. : Németország megtámadta Lengyelországot, s ezzel kirobbant a második világháború. – Kerekes István elnökletével Ungváron baráti megbeszélésen vettek részt az Egyesült Magyar Párt meghívott képviselői. Siménfalvy Árpád főispán ismertette a megbeszélés okát: „a mai rendkívüli idők részben az okai annak, hogy a pártélet nem kap nagyobb tempót. Váratlan akadályok jöttek közbe, amelyek a munkát késleltetik.” Kitartást, türelmet és további bizalmat kért. Korláth Endre országgyűlési képviselő felszólalásából: „Se jobb, se bal felé nem orientálódhatunk, nekünk az igaz, egyenes, becsületes középúton kell követnünk és támogatnunk a kormányt. […] Nekünk ma fenntartások, kikötések nélkül kell a kormányt támogatnunk.” – Szvoboda Ferenc kárpátaljai római katolikus apostoli kormányzót apostoli kormányzói helynökké minősítették. – Munkácson megkezdődött a leventekötelesek oktatása. – Őrdarmán megalakult a Levente Egyesület. Elnök: Kontratovics Irenej. – Megkezdte működését az Ungvári M. Kir. Közegészségügyi Állomás. Hozzá tartozik: Ung vármegye, Bereg és Ugocsa k. e. e. vármegye, valamint Kárpátalja egész területe. – A m. kir. rendőrség vidéki főkapitánysága elrendeli bejelentési hivatal szervezését ungvári és beregszászi kapitánysága szervezetében. – Városi zeneiskola nyílt Beregszászban. Igazgató: Drávay Lajos. – Ungváron megnyílt a Városi Plotényi Nándor Zeneiskola és a nőipariskola. – A kormányzói biztos rendeletére bezárták a rahói ruszin (március közepétől magyar) tannyelvű polgári iskolát. – Bezárták a szolyvai ruszin gimnáziumot. – Öt évfolyamú lett az ungvári görög katolikus tanítónőképző.

1939. augusztus : Bródy András megalapította a Ruszin Nemzeti Szövetséget. A szervezet nem folytat pártpolitikát, tagjai parlamenti képviselők, közéleti személyiségek. Célja: a ruszin népnek „egy egészséges népi egységbe” való tömörítése. – Rahón létrejött a Magyar Háziipari Központ. A cél „a ruszin népművészet elemeiből álló háziipar felkarolása, szociális szempontból a termelés és értékesítés elősegítése”. – A Magyar Turista Egyesület saját kezelésébe vette a 18 kárpátaljai menedékházat. – Megjelent Ung Vármegye Évkönyve (az elmúlt 20 év történéseiről).

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeTőketerebes / gimnázium / Munkács / Budapest / Uzshorod / Románia / himnusz / Horthy Miklós / magyar / határkérdés / Debrecen / Bukarest / Ungvár / Técső / Tyacsiv / Ung / egyéb pártok és pártszövetségek / Beregszász / Berehove / Kőrösmező / Jaszinya / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Szolyva / Szvaljava / autonómiatervek / ipar, kereskedelem / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / magyarországi rendeletek / nyelvkérdés / Rahó / Rahiv / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Iskola Segély Egyesület (Skolnaja Pomoscs) / közlekedés, határforgalom, kishatár / pravoszláv, görögkeleti / Nagybereg, Bereg / Berehi / Halmi / Zádor Dezső / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Dolha / Dovhe / Bródy András (Bródy Andrej) / Kacsóh Pongrác / Volóc / Volovec / Ruszin Nemzeti Színház / Ökörmező / Mizshirja / Ruszin (Magyarorosz) Nemzeti Színház Szövetkezet / Pataky Tibor / Bessenyei Lajos / Halmeu / Kárpátaljai Hangya Termelési, Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet / Magyar Turista Egyesület / Balogh Arthur / Felsőszinevér / Szinevirszka Poljana / Lipcsemező / Lipecka Poljana / Petőházy Sándor / Hídvégi Emil / Lőte Pál / Visóvölgy / Valea Vişeului / Ábrányi Emil / Magyar Háziipari Központ / Ruszin Nemzeti Szövetség / színház / mezőgazdaság / sajtó / zene / Trebišov / zsidók / emlékhelyek / turisztika
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 2. Perényi Zsigmond hivatali időszaka (1939. VII. 7.)
TelepülésMagyarbél [Veľký Biel] / Tőketerebes [Trebišov] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1939
Rövid URL
ID242779
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. július : Munkácson megalakult a Kárpátaljai Gyáriparosok Szövetsége. Elnök: R. Vozáry Aladár. – Rahón, „Kárpátalja turistaközpontjában” idegenforgalmi hivatal nyílt. Vezetője Kriveczky Antal. – Ungváron járt Bartha Károly honvédelmi miniszter. – Ung Vezér Bajtársi Egyesület néven megalakult a Turul Szövetség helyi szervezete. – Munkácson a Latorca-hídon emléktáblát avattak a január 6-i harcok emlékére.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkegimnázium / református / Munkács / Budapest / Uzshorod / Románia / Horthy Miklós / határkérdés / Huszt / nőkérdés / Ungvár / Técső / Tyacsiv / Ung / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Máramaros / Kőrösmező / Jaszinya / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / ipar, kereskedelem / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Rahói / magyarországi rendeletek / római katolikus / Huszti / Perecsenyi / Técsői, Taracvölgyi / Ungvári (Ungvidéki) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / nyelvkérdés / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Ilosvai / Nagyszől[l]ősi / Szolyvai / Brascsajko Julij / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Kaminszki József / ünnepek, évfordulók / statisztika / Demkó Mihály / közlekedés, határforgalom, kishatár / Perecseny / Perecsin / pravoszláv, görögkeleti / Nyíregyháza / Ökörmezői / Szobránci / Teleki Pál / Vozáry Aladár R. / Perényi Zsigmond / Lengyelország / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Ungvári Katolikus Legényegylet / Riskó Béla / Bródy András (Bródy Andrej) / Siménfalvy Árpád / Taracköz / Tereszva / Volóc / Volovec / Ökörmező / Mizshirja / Kárpátorosz Feketeingesek Szervezete, Orosz Nemzeti Feketeingesek Gárdája / Marina Gyula / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Pataky Tibor / Hubay Kálmán / Ilniczky Sándor / Dolinai Mikola / Teleki Mihály / Kállay Miklós / Engelbrecht István / Beszkid Kornél / Gyurits Gyula / Nemzeti Munkaközpont / Bugra József / Ruszin Országgyűlési Képviselők Klubja (Ruszin Képviselők Parlamenti Klubja) / Deák Gyula / Magyar Fatermelők, Fakereskedők és Faiparosok Országos Egyesülete / Kárpátaljai Gyáriparosok Szövetsége / Turul Szövetség / Ung Vezér Bajtársi Egyesület / Bartha Károly / Kriveczky Antal / mezőgazdaság / sajtó / Jaross Andor / Pozsony / Bratislava / zsidók / emlékhelyek / turisztika
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 2. Perényi Zsigmond hivatali időszaka (1939. VII. 7.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pozsony [Bratislava] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1939
Rövid URL
ID242731
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. július 7. : után Brascsajko Julij, Dolinai Mikola memorandumban kérte Perényi Zsigmond kormányzói biztost és Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkárt, hogy a hivatalokban és az iskolákban vezessék be az ukrán nyelvet, engedélyezzék a Proszvita működését, adják vissza az egyesület vagyonát.

1939. július 7. : Kárpátalján megszűnt a katonai közigazgatás, hatályba lépett a polgári közigazgatásra vonatkozó rendelet. (Lásd 6.200/939.M. E. rendelet Kárpátalja közigazgatásának ideiglenes rendezéséről.) A ruszinlakta vidékeket a Kárpátaljai Kormányzóság szervezete egyesíti, amely három kirendeltségre oszlott: ungi Ungvár székhellyel (Ungvidéki, Perecsenyi, Nagybereznai, Szobránci járás), beregi Munkács székhellyel (Munkácsvidéki, Ilosvai, Szolyvai járás), máramarosi Huszt székhellyel (Nagyszőlősi, Huszti, Ökörmezői, Técsői, Rahói járás). A hivatalos nyelv a magyar és a ruszin. – Átvette hivatalát Perényi Zsigmond kormányzói biztos. Tanügyi tanácsos Marina Gyula, pénzügyi tanácsos Demkó Mihály, belügyi tanácsos Beszkid Sándor. A közigazgatási kirendeltségek élére a belügyminiszter Gyurits Gyulát (ungi), Beszkid Kornélt (beregi) és Riskó Bélát (máramarosi) nevezte ki. Megkezdte működését a kárpátaljai területen a m. kir. határvidéki rendőrkapitányság (székhelye: Szolyva), valamint a huszti, kőrösmezői, volóci, uzsoki, perecsenyi, aknaszlatinai, ökörmezői m. kir. rendőri kirendeltségek.

1939. június : Teleki Pál miniszterelnök kifejezte óhaját, hogy a honvéd zenekarok megfelelő alkalmakkor a ruszin (Duchnovics-féle) himnuszt is előadják. – Munkács magyar görög katolikusai azzal a kérelemmel fordultak Sztojka Sándor egyházmegyei püspökhöz, hogy számukra vasár- és ünnepnapokon Munkácson tartsanak magyar nyelvű misét. A püspök „az ószláv nyelvű csendes misét magyar nyelvű evangéliumolvasással, szentbeszéddel és misei énekeknek magyar nyelven való éneklését engedte meg minden vasárnap és ünnepnap déli fél 12 órai kezdettel”. – Egyházlátogató körutat tett a régióban Révész Imre, a tiszántúli református egyházkerület püspöke. Beregszászban református lelkészgyűlést hívott össze, melyen kimondták a Kárpátaljai Református Lelkészegyesület feloszlását, illetve az Országos Református Lelkészegyesületbe való beolvadását. – Kárpátalján járt Szinnay Béla altábornagy, a Vitézi Rend törzskapitánya. – Megalakult a Tiszaháti Magyar Bank Rt. – Korláth Endrét beiktatták Bereg és Ugocsa k. e. e. vármegye főispánjának tisztségébe. – Ungváron megkezdte munkáját a belügyminisztériumi igazoló bizottság. – A ruszin Kárpátokban tartott ünnepi táborozást az ún. „rongyos gárda”. – A Podkarpatszka Ruszi Villamosművek Rt. neve Kárpáti Villamosművek Rt.-re változott. – Minisztériumi rendelkezésre az ungvári gimnáziumban nem tanulhatnak lányok. A szülők küldöttséget menesztettek Budapestre Megay László alpolgármester vezetésével, ahol ígéretet kaptak arra nézve, hogy a városban leánygimnáziumot nyitnak. – A hónapban Ungváron 195 illetőségi, 277 állampolgársági bizonylatot, 58 árjaigazolást, 22 névváltoztatási okiratot adtak ki, 15-en tettek állampolgársági esküt.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Homonna / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Horthy Miklós / Németország / Huszt / Prága / Ungvár / Országos Református Lelkészegyesület / Illyés Gyula / Rákóczi Ferenc II. / Ung / Korláth Endre / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / Abaúj, Abaúj-Torna / Bereg / Ugocsa / Mukacseve / Rahói / Huszti / Nagybereznai / Técsői, Taracvölgyi / Királyháza / Alsóvereckei / Ilosvai / Nagyszől[l]ősi / Ökörmezői / Szobránci / Teleki Pál / Homicsko Vladimir / Nevicke / Perényi Zsigmond / Bercsényi Miklós / Sztojka Sándor / Gerény / Horjani / Hokky Károly / Bródy András (Bródy Andrej) / Bencze György / Volóc / Volovec / Kárpátaljai Református Lelkészegyesület / Csáky István / Kárpátaljai Magyar Nemzeti Tanács / Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete / Spák Iván / Hajovics Péter / Erdmannsdorff Otto / Németvágás / Poruba pod Vihorlátom / Sárosmező / Blatná Polianka / Sárosremete / Blatné Remety / Ubrezs / Úbrez / Bező / Bežovce / Felsőhalas / Vyšná Rybnica / Fogas / Závadka / Alsóhalas / Nižná Rybnica / Alsókánya / Jastrabie pri Michalovce / Magasrév / Vysoká nad Uhom / Ortutay Gyula / Novákovits Béla / Örkény / Buttler János Alapítvány / Krokovay Károly / Ungvári Öregdiákok Szövetsége / Zsegora Ödön / Boksay János / Csuha Sándor / Habka Péter / Magyar Turista Egyesület / Tamedly Mihály / Szinnay Béla / Révész Imre / Megay László / Kassa / Košice / Humenné
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 1. Katonai közigazgatás (1939. III. 20.)
TelepülésAlsóhalas [Nižná Rybnica] / Alsókánya [Jastrabie pri Michalovciach] / Beregszeg [Šulekovo] / Bező [Bežovce] / Felsőhalas [Vyšná Rybnica] / Fogas [Závadka] / Homonna [Humenné] / Kassa [Košice] / Magasrév [Vysoká nad Uhom] / Németvágás [Poruba pod Vihorlatom] / Sárosmező [Blatná Polianka] / Sárosremete [Blatné Remety] / Ubrezs [Úbrež] / Ubrezs [Úbrež] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1939
Rövid URL
ID242665
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. május : Szerednyén visszahelyezték eredeti helyére azt az emléktáblát, melyet 1911.szeptember 24-én állítottak annak emlékére, hogy a napóleoni háborúk idején menekített magyar szent koronát 1805.december 10–11-én itt őrizték. Az emléktáblát a csehszlovák hatóságok eltávolították, de Hirtenstein Lajosné az otthonában megőrizte. – Beregszászban megalakult a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége helyi szervezete. Elnök: Fekésházy Zoltánné. – Megkezdte működését a Magyar Turista Egyesület Ungvár-kárpátaljai osztálya.

1939. április : Megjelent Ungváron Egán Imre: „Milyen legyen a ruszin autonómia?”, Budapesten Morvay Zsigmond azonos című röpirata. (Morvay Ugocsa vármegye utolsó magyar főispánja volt a Csehszlovákiához csatolás előtt.) – A Felvidék, közte Beregszász, Ungvár és Munkács közép- és szakiskoláinak helyettes és óraadó tanárai kiáltványban fordultak a magyar kormányhoz a nagy szegénység enyhítése és a munkabérek emberséges szintre emelése érdekében. – Körutat tett Kárpátalján: Teleki Mihály földművelésügyi miniszter, Kunder Antal kereskedelem-, közlekedés- és iparügyi miniszter (jártak többek között Ungváron, Huszton, Aknaszlatinán), Imrédy Béláné, a Magyar a Magyarért Mozgalom védnöke, valamint Kállay Miklós, az Öntözésügyi Hivatal elnöke, hogy a helyszínen tájékozódjon, „milyen lehetőségei vannak a Nagyalföld Kárpátaljáról való vízellátásának”. – Kárpátalján járt Szilassy Béla, a felvidéki minisztérium államtitkára, hogy a csehszlovák földreform során elkobzott ingatlanok ügyét vizsgálta. – A budapesti Magyar Kereskedelmi Bank kirendeltséget állított fel Munkácson. – A Budapesti Nemzetközi Vásáron Kárpátaljának külön pavilonja volt. – Ung, Bereg, Ugocsa és Szatmár vármegyéket a debreceni postaigazgatósághoz osztották be. A helyi viszonyok tanulmányozására Kárpátalján járt Terscsánszky Ákos államtitkár, a m. kir. posta vezérigazgatója, valamint Kuzmics Gábor és Magos Győző. – Beregszász képviselő-testülete elhatározta, hogy kérni fogja a település városi rangra emelését. – Állami kezelésbe vették a kárpátaljai kórházakat. – Móna Sándor debreceni festőművésznek volt kiállítása Ungváron.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / gimnázium / határkérdés / Beneš Edvard / Pius XII. / Masaryk Tomáš Garrigue / egészségügy / Szilassy Béla / Ung / Korláth Endre / csehszlovák törvények / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / hivatkozás: / Szabó Oreszt / ipar, kereskedelem / Fenczik István (Fencik Sztepan) / magyarországi rendeletek / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / posta, távközlés / Kaminszki József / Vöröskereszt / statisztika / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / szakoktatás / Vatikán / Teleki Pál / Szatmár / Vozáry Aladár R. / Lengyelország / Ungvári Atlétikai Klub (UAC) / Bródy András (Bródy Andrej) / Prchala Lev / Bethlen István / Marina Gyula / Ortutay Jenő / Pataky Tibor / Kozma Miklós / Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete / Nyárády Dioniszij / Ilniczky Sándor / Kunder Antal / Zámbori Antal / Osvald János / Vladár Gábor / Magyar Frontharcosok Szövetsége / Takách-Tolvay József / Kárpátaljai Hangya Termelési, Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet / Sörös József / Vakokat Gyámolító Kárpátaljai Egyesület (Kárpátaljai Vakok Egyesülete) / Dudinszky Béla / Terscsánszky Ákos / Teleki Mihály / Egán Imre / Imrédy Béláné / Kállay Miklós / Kuzmics Gábor / Magos Győző / Morvay Zsigmond / Móna Sándor / mezőgazdaság / sport / sajtó / képzőművészet / Magyar a Magyarért Mozgalom / Népszövetség / zsidók / turisztika
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 1. Katonai közigazgatás (1939. III. 20.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1939
Rövid URL
ID242533
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. április 4. : XII. Pius pápa magánkihallgatáson fogadta Nyárády Dioniszij apostoli adminisztrátort. – Budapesten aláírták a magyar–szlovák határegyezményt (a kárpátaljai határokról). Zemplén és Ung vármegye szlovákiai részéből 74 község került Magyarországhoz, túlnyomórészt ruszin és szlovák lakossággal. – Az e napi minisztertanácsi határozat értelmében „az egyes szakminisztériumok a kárpátaljai területtel összefüggő kérdésekben a miniszterelnökség II. ügyosztályát megkeresni tartoznak, amelynek tisztviselői a ruszinszkói autonómia előkészítése, gyakorlati keresztülvitele és a szóban forgó terület viszonyai felől megfelelő személyi és tárgyi ismeretekkel bírnak.” „A közigazgatást a helyszínen vivő katonai parancsnokságok minden személyi vonatkozású intézkedéseikben előzőleg hallgassák meg Marina Gyula kormánymegbízottat.” – A Pesti Újságban Zámbori Antal foglalkozott a kárpátaljai autonómia kérdésével.

1939. március : A magyar–csehszlovák államközi megegyezés szerint „mindazok, akik a trianoni Magyarországon vagy a visszacsatolt területen születtek és 1928. január 1-jétől állandóan azon a területen laktak, automatikusan magyar állampolgároknak tekinthetők”. – A katonai hatóságok bezárták a perecsenyi ruszin reálgimnáziumot.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeIgló / Szobránc / Sobrance / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Erdély / Románia / Horthy Miklós / Csap / Németország / Huszt / Prága / Tiso Jozef / Párizs / Hitler Adolf / Varsó / Ungvár / Belgrád / Roma / Técső / Tyacsiv / Ung / Nagy-Britannia (Anglia) / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Kőrösmező / Jaszinya / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Szolyva / Szvaljava / Egry Ferenc Baktay / Stefán Avgusztin / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Brascsajko Julij / Klocsurak Sztepan / Demkó Mihály / Nagybocskó / Velikij Bicskiv / Kossey János / Perecseny / Perecsin / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Vatikán / Illés (Illyasevits) József / Salánk / Salanki / Fancsika / Fancsikove / Teleki Pál / Nevicke / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Halmi / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Vozáry Aladár R. / Perényi Zsigmond / Lengyelország / Sztojka Sándor / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Radvánc / Radvanka / Verhovina / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Korláthelmec / Holmec / Pidhorjani / Dolha / Dovhe / Bródy András (Bródy Andrej) / Révai Julij (Révay Gyula) / Siménfalvy Árpád / Berlin / Prchala Lev / Lwow, Lemberg / Lwiw / Kolozsvár / Cluj-Napoca / Őrhegyalja / Beregszentmiklós, Szentmiklós / Csinagyijevo / Bethlen István / Ökörmező / Mizshirja / Milotay István / Marina Gyula / Tiszaújhely / Nove Szelo / Darányi Kálmán / Imrédy Béla / Beck Józef / Pataky Tibor / Kozma Miklós / Csáky István / Mussolini B. / Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete / Feketepatak / Csornij Potyik / Nova Szcena Ukrán Állami Nemzeti Színház / Hoffmann Hamilkar / Beran Rudolf / Hácha Emil / Hubay Kálmán / Ilniczky Sándor / Ókemence / Kamjanica / Ukrán Görög Katolikus Papok Egyesülete / Splettstösser / Fedeles Cirill / Kontratovics Irenej (Irén) / Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) / Vajkóczy György / Sidor Karol / Volt Magyar Politikai Foglyok Segélyző Bizottsága / Vajda Géza / Kadlecz Antal / Béldy Alajos / Dolinai Mikola / Perevuznik Jurij / Cserhalom / Gyibrivka / Spák Iván / Hajovics Péter / Zágráb / Zagreb / Halmeu / Tasnádi Nagy András / Hóman Bálint / Károlyi Gyula / Keresztes-Fischer Ferenc / Kornis Gyula / Baross Szövetség / Alsóremete / Nyizsnyi Remeti / Ortutay Tivadar / Kuen-Hédervári / Őrdarma / Sztorozsnyica / Incze Péter / Szlovenszkói Ruszin Nemzeti Tanács / Popovics Mihály / Pozsony / Kassa / Bratislava / Košice / Spišská Nová Ves
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 1. Katonai közigazgatás (1939. III. 20.)
TelepülésCsápor [Čápor] / Igló [Spišská Nová Ves] / Kassa [Košice] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pozsony [Bratislava] / Románfalva [Rumanová] / Szobránckomoróc [Komárovce] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1939
Rövid URL
ID242464
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. március 15. : A reggeli órákban Volosin Avgusztin miniszterelnök ismételten Berlinhez fordult azzal a kérdéssel: a birodalom eladta-e Kárpáti Ukrajnát vagy sem? A külügyminisztériumból ebéd után érkezett meg a válasz: ne álljanak ellent a magyar beavatkozásnak, mert Németország a jelen helyzetben nem terjesztheti ki Kárpáti Ukrajnára a protekturátust. – Csáky István magyar külügyminiszter felszólította Volosin Avgusztin kárpátukrán miniszterelnököt, hogy „a vérontás elkerülése végett az általa eddig de facto gyakorolt hatalmat adja át a bevonuló magyar hadsereg parancsnokának”. A válaszadásra a külügyminiszter 20 óráig adott határidőt. (Az MTI közleménye szerint Csáky külügyminiszter Volosinhoz intézett táviratára a kárpátukrán miniszterelnök azonnal válaszolt. A magyar kormány tudomására hozta, hogy küldöttséget indított el Budapestre, és kéri a hadműveletek megszüntetését. Csáky értesítette Volosint, hogy a küldöttséget várja, a hadműveletek felfüggesztése azonban, miután már a katonaság megindult, technikai okokból lehetetlen. Annak a reményének ad kifejezést, hogy Volosin úgy is mint egyházi férfiú mindent el fog követni a fölösleges vérontás megakadályozására.) – A honvéd vezérkar főnöke 12 órakor a következő hivatalos jelentést adta ki: „A magyar csapatok előrenyomulása a ruszin területen március 15-én tovább haladt. Prchala tábornok hadikövetet küldött a magyar lovasdandár parancsnokához és a cseh erők elvonulására öt napi haladékot kért. - A m. kir. honvéd vezérkar főnöke azonnali fegyverletételt követelt. Az ezirányú tárgyalások folyamatban vannak.” Az MTI szerint „az Erdős-Kárpátok megszállása komoly ellenállás nélkül megy végbe”. – 15 óra 20 perckor Huszton megkezdte munkáját Kárpáti Ukrajna első és utolsó szojmja. (Az elfogadott 1. sz. törvény többek között kimondta: a terület független állam, hivatalos megnevezése Kárpáti Ukrajna, államformája köztársaság az élén az elnökkel és a választott szojmmal, a hivatalos nyelv az ukrán, a hivatalos színek a kék-sárga, a címerpajzs jobb oldalában piros alapon egy medve, a bal oldalon négy kék és sárga sáv, Szent Vlagyimir nagyfejedelem jelképe [a trezub], a középső fogán kereszttel. Az állami himnusz a Scse ne vmerla Ukrajina...) A szojm bezárása után Volosin Avgusztin miniszterelnök azonnal összehívta a minisztertanácsot, amelyen többek között a következőket mondta: a reguláris magyar hadsereg vonult fel ellenük, az ellenállás értelmetlen, Ukrajna ügye munkát kíván tőlünk és nem a halálunkat. Volosin Budapestre küldte Brascsajko Julijt és Dolinai Mikolát, illetve Szlovákiába Klocsurak Sztepant. Perevuznikot megbízta, hogy maradjon a helyén, és várja be a magyar hadsereget, rendezze türelemmel a felmerülő problémákat. A többi kormánytag szabad kezet kapott a cselekvésre. Volosin maga azonnal Nagybocskóra utazott. (A városban maradt kormánytagokat a huszti német konzulátus vette védelmébe.) – A honvéd vezérkar főnökének hivatalos jelentése szerint 20 órára a magyar csapatok elérték „a Tisza völgyében Verécze, a Borzsova völgyében Cserhalom, a Latorca völgyében Szolyva és az Ung völgyében Ókemence vonalát. A mai napon több mint 100 község jutott a honvédség birtokába, közte Nagyszőlős, Királyháza, Szentmiklós, Nevicke.” A legsúlyosabb harcokra Huszt előtt, a Tisza jobb partján elterülő Vörös mezőn került sor. Szics-gárdisták, csehszlovák katonaság, de főként gimnáziumi tanulók álltak szemben a magyar hadsereggel. A fogságba esettek többségét a helyszínen, a többieket néhány nap múlva Szlatina határában kivégezték. – Este a magyar rádióban Sztojka Sándor munkácsi görög katolikus püspök intézett beszédet „a ruszin néphez”. – 23 órakor Lev Prchala közölte Husztról, hogy a kárpátukrajnai csehszlovák hadsereget a birodalmi hadsereg részének tekinti, mivel Csehország és Morvaország hivatalosan a birodalom joghatósága alá került. A kárpáti Szics szervezet hozzátartozik ehhez a hadsereghez. – Napközben a Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete Budapesten nagyszabású ünnepséget szervezett, melyen részt vett Sztojka Sándor, a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye püspöke is, Teleki Pál miniszterelnök négyszemközt találkozott Bródy Andrással. A Központi Orosz Nemzeti Tanács budapesti ülésén felhívta a magyar kormányt, hogy „a ruszin nemzet nemzeti mivoltának, szabad fejlődésének, önkormányzatának, valamint gazdasági megélhetésének biztosítása céljából haladéktalanul szállja meg csapataival Podkarpatszka Ruszt”. Aláírták: Kaminszky József elnök, Földesi Gyula, Marina Gyula, Demkó Mihály, Hajovits Péter, Spák Iván.

1939. január : Lényegesen megdrágult az áramszolgáltatás. – Telefon-összeköttetés létesült Ungvár–Perecseny, Ungvár–Huszt, Munkács–Szolyva, Debrecen–Huszt között. – Megkezdte munkáját a beregszászi m. kir. törvényszék, járásbíróság, ügyészség. – Ungváron minisztériumi bizottság vizsgálta az új közigazgatási ügymenetet. – Budapesten megtartották „a felvidéki és az anyaországi reformátusok első közös értekezletét”. Részt vett Bertók Béla munkácsi református püspök is. – Budapesten vendégszerepelt több ruszin műkedvelő együttes. – Volosin Avgusztin kárpátukrán miniszterelnök tudatta a prágai menekültügyi és kivándorlási hivatallal, hogy kész zsidó menekülteket befogadni. – Magyarország és Cseh-Szlovákia megállapodást kötött a politikai foglyok cseréjéről. Volosin megtagadta a börtönökben és a táborokban fogva tartottak szabadon bocsátását.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeMunkács / Budapest / Uzshorod / Románia / Németország / Huszt / Debrecen / Prága / Hitler Adolf / Varsó / Ungvár / Ung / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Ugocsa / Mukacseve / Ungvári (Ungvidéki) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Beregszászi / Kováts Miklós / Perecseny / Perecsin / Teleki Pál / Vozáry Aladár R. / Zádor Dezső / Lengyelország / Bertók Béla / Radvánc / Radvanka / Gerény / Horjani / Hokky Károly / Pidhorjani / Bródy András (Bródy Andrej) / Révai Julij (Révay Gyula) / Siménfalvy Árpád / Berlin / Prchala Lev / Grendzsa-Donszkij Vaszil / Őrhegyalja / Kormos Gerő / Révaj Fedor / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Imrédy Béla / Első Ukrán Központi Nemzeti Tanács (Központi Ukrán Nemzeti Tanács, Ukrán Nemzeti Tanács) / Beck Józef / Pataky Tibor / Kárpátaljai Magyar Nemzeti Tanács / Mussolini B. / Ribbentrop J. / Klimpus Dmitro / Unghosszúmező / Dovhe Pole / Hácha Emil / Oroszvég / Roszvigovo / Andorka Rudolf / Fall Endre / Majoros István / Szatmárnémeti / Satu Mare / Szabolcs / Zsoldos Béla / Ilniczky Sándor / Kalmár Marián / Kunder Antal / Kövesliget / Drahove / Esterházy János / Jaross Andor / Pozsony / Bratislava / Iža
FejezetIII. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pozsony [Bratislava] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1939
Rövid URL
ID242317
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1938 folyamán : Megjelent: Ják Sándor: Neked írom. Haladás Nyomda, Beregszász Prerau Margit: Minden pária nevében. Versek. Címlap: Nagy Márton. Viktória Könyvnyomda, Uzshorod; Jaeger Béla: A kéményseprőipar kátéja. Szakiparosoknak, háztulajdonosoknak, magánosoknak és üzemeknek. Szerző. Lám ny., Ungvár–Užhorod; Vancura Bohumír: Zsidók közöttünk. Párbeszédek napjainkban. Ford.: Laky Imre. Szolidaritás Kiadó, Lám ny., Užhorod–Ungvár; Voith György: A zsidóság igaza. Nekudah, Munkács–Mukačevo; Államvédelmi nevelés. Branná výchova. Podkarpatszka Rusz I–VIII. osztályú magyar tannyelvű elemi iskolái részére. Összeáll.: Földes Adolf, Husznai Gyula. Kiadja a Beregszászi járás tanítósága. Haladás ny., Beregszász–Berehovo; Csekes Béla: Válasz a kommunisták vallásellenes támadásaira. Kálvin ny., Munkács–Mukačevo.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Szepes / Zsolna / Žilina / Petőfi Sándor / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Románia / Horthy Miklós / Csap / London / Moszkva / München / Németország / Huszt / Debrecen / Bécs / Beneš Edvard / Prága / Tiso Jozef / Szürte / Dérer Ivan / Párizs / Hitler Adolf / Varsó / Brünn / Ungvár / Szilassy Béla / Karlovy Vary / Pécs / Pittsburgh / Rákóczi Ferenc II. / Tokaj / Roma / Franciaország / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Korláth Endre / Nagy-Britannia (Anglia) / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Hadzsega Julij (Hadzsega Illés) / Beregszász / Berehove / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Sáros / Ugocsa / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / Stefán Avgusztin / Polchy István / Hodža Milan / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Galícia / Szerényi Ferdinánd / Földesi Gyula / Nagykaposi, Kaposi / Ungvári (Ungvidéki) / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Alsóvereckei / Beregszászi / Nagyszől[l]ősi / Kaminszki József / Klocsurak Sztepan / Demkó Mihály / Beregújfalu, Újfalu / Beregujfalu / Badaló / Badalovo / Nagybocskó / Velikij Bicskiv / Perecseny / Perecsin / magyar pártszövetség / Mezőkaszony, Kaszony / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Vatikán / Septicki / Illés (Illyasevits) József / Wien / Viskovo / Kerekes István / Salánk / Salanki / Hlinka Andrej / Nagybereg, Bereg / Berehi / Voith György / Beregrákos / Rakosin / Homicsko Vladimir / Izsnyéte / Zsnyatino / Feketeardó / Csornotisziv / Verbőc / Verbovec / Vozáry Aladár R. / Lengyelország / Bacsinszki Edmund / Nagymuzsaly, Muzsaly / Muzsijeve / Borzsova / Borzsava / Vári / Homok / Holmok / Olaszország / Antalóc / Tegze Jenő / Beregdéda, Déda / Deda / Beregardó, Ardó / Ardiv / Beregbene, Bene / Benya / Szerednye / Gerény / Horjani / Szova (Gmitrov) Péter / Hrabár Konstantin / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Verhovina / Asztély / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Hokky Károly / Simon Menyhért / Beregi Oszkár / Kurtyák Iván / Beregsom / Som / Barkaszó / Barkaszove / Nemes József / Korláthelmec / Holmec / Brno / Bródy András (Bródy Andrej) / Révai Julij (Révay Gyula) / Siménfalvy Árpád / Berlin / Bodáky István / Lwow, Lemberg / Lwiw / Ruszin Nemzeti Tanács (Ungvár) / Köszörű Károly / Danzig / Damaskin / Csertés(z) / Csertizs / Sereghy Andor / Wellmann Mihály / Meznik Jaroslav / Prerau Margit / Ortutay Jenő / Pálóczi Horváth Lajos / Fornos / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Gát / Haty / Macsola / Mocsola / Kánya Kálmán / Chmelár František / Tiszacsoma / Csoma / Búcsú / Darányi Kálmán / Ják Sándor / Hopta Gyula / Várnai Zseni / Pjescsák Iván / Duka Zólyomi Norbert / Ivánffy Géza / Nagybégány / Velika Bihany / Kistéglás, Téglás / Teglas / Kígyós / Narancsik Imre / Gottlieb Margit / Karlsbad / Henlein Konrad / Popp Iván / Gerovsky Aleksei / Jancsisin Iván / Bucsincsák László / Dovhalj Sz. / Zsidovszkij P. / Kosszej Pavlo / Pál (jugoszláv régensherceg) / Göring H. / Imrédy Béla / Dayka Margit / Gellért Lajos / Lázár Mária / Muráti Lili / Törzs Jenő / Vaszary Piri / Bled / Első Ukrán Központi Nemzeti Tanács (Központi Ukrán Nemzeti Tanács, Ukrán Nemzeti Tanács) / Gyöngyössy Endre / Nürnberg / Beck Józef / Pataky Tibor / Keresztes-Fischer Lajos / Syrový Jan / Kozma Miklós / Párkányi Iván / Csáky István / Magyar Nemzeti Tanács (Pozsony) / Podkarpatszka Rusz Nemzeti Tanácsa / Nyimcsuk Dmitro / Kárpátaljai Magyar Nemzeti Tanács / Mussolini B. / Szulincsák László / Rátz Kálmán / Mosolygó József / Rajkovics Teodor / Farinics Mikola / Hojdics Sztepan / Ribbentrop J. / Bilke / Bilki / Roszoha Sztepan / Rohács Iván / Ciano Galeazzo / Orosz Ifjúsági Nemzeti Tanács / Román Iván / Siegler Géza Eberswaldi / Klimpus Dmitro / Romocsaháza / Unghosszúmező / Dovhe Pole / Csomonya / Feketepatak / Csornij Potyik / Felsőremete / Verhnyi Remeti / Hömlőc / Holmovec / Tomcsányi Gábor / Juhász Andor / Rauch Károly / Fedor Pavlo / Karaman Vaszil / Nyárády Dioniszij / Dumen / Orosz Pravoszláv Tanács / Raics Vladimir / Bencik Jenő / Hoffmann Hamilkar / Beran Rudolf / Hácha Emil / Szentkereszty Tivadar / Bessenyei Lajos / Kolumbán Lajos / Hubay Kálmán / Savareanu / Romanov Vlagyimir / Peltsárszky Imre / Vancura Bohumír / Nagy Márton / Csekes Béla / Földes Adolf / Husznai Gyula / Jaeger Béla / Laky Imre / Borsody István / Esterházy János / Szvatkó Pál / Szüllő Géza / Jaross Andor / Pozsony / Kassa / Komárom / Komárno / Bratislava / Nitra / Košice / Michalovce / Eperjes / Prešov / Visk / Nyitra / Nagymihály
FejezetIII. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
TelepülésBecsó [Bečov] / Beregszeg [Šulekovo] / Bucsuháza [Bučuháza] / Csápor [Čápor] / Csomatelke [Čamovce] / Eperjesenyicke [Haniska] / Fornószeg [Tepličky] / Gatály [Hatalov] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Nagymihály [Michalovce] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Pécsújfalu [Pečovská Nová Ves] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pozsony [Bratislava] / Románfalva [Rumanová] / Sárosfa [Blatná na Ostrove] / Somszeg [Vieska] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Ungmogyorós [Liesková] / Variháza [Varechovce] / Verbóc [Vrbovce] / Viskó [Vyškovce] / Zemplénpálhegy [Pakostov] / Zsolnabánfalva [Bánová]
Év1938
Rövid URL
ID242227
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1938. december : Pittsburghben az amerikai ruszinok követelték „a kárpátorosz nép hivatalos vezetőinek” 1938. november 3-án hozott határozata érvényre juttatását. – A hónap végén megszüntették a rahói cseh tannyelvű polgári iskolát.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / gimnázium / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Románia / magyar / Moszkva / Németország / határkérdés / Huszt / Prága / nőkérdés / Hitler Adolf / Varsó / Ungvár / Pittsburgh / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / hivatkozás: / csehszlovák, szlovák / ipar, kereskedelem / Mukacseve / Galícia / népszavazás / magyarországi rendeletek / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / Rahó / Rahiv / Alsóvereckei / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / statisztika / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Septicki / Beregrákos / Rakosin / Lengyelország / Bacsinszki Edmund / Hrabár Konstantin / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Nemes József / Bródy András (Bródy Andrej) / Révai Julij (Révay Gyula) / Berlin / Lwow, Lemberg / Lwiw / Danzig / Csertés(z) / Csertizs / Pataky Tibor / Karpatszka Szics, Szics-gárda / Nyárády Dioniszij / Hubay Kálmán / Savareanu / Romanov Vlagyimir / Peltsárszky Imre / sajtó / Pozsony / Kassa / Bratislava / Košice / Michalovce / Eperjes / Prešov / Nagymihály / zsidók
FejezetIII. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Eperjesenyicke [Haniska] / Kassa [Košice] / Magyarbél [Veľký Biel] / Nagymihály [Michalovce] / Pozsony [Bratislava] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1938
Rövid URL
ID242224
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1938. december 22. : MTI-hír: „Tegnap cseh és ukrán katonák Ungvárnál átlépték a határt. A [magyar] katonai hatóságok utasították a lapokat, hogy az eseményről írni nem szabad.” – A „felszabadult magyar Felvidéken” megindult a polgári közigazgatás, életbe léptek az országos érvényű megyei közigazgatási jogszabályok, kivéve a pénzügyi közigazgatást és a társadalombiztosítással kapcsolatos kérdéseket. Ung vármegye, Bereg és Ugocsa k. e. e. vármegye főispánja Korláth Endre, Ungvár polgármestere Peltsárszky Imre, Munkács város kormánybiztosa Nemes József. – BM-rendeletre Ungváron, Munkácson és Beregszászban megkezdte működését a m. kir. államrendőrség szervezete. – Bacsinszki Edmund volt kárpátukrajnai miniszter eperjesi nyilatkozatából: „A bécsi döntés következtében a Magyarországhoz visszacsatolt területek és városok nagyon súlyos veszteséget jelentenek a Ruszinföld részére. A legnagyobb gondot a közlekedés okozza. Nincs vonatunk, ami mindent megmond.” Bacsinszki hangsúlyozta: „a ruszin kérdés elsősorban gazdasági és nem politikai kérdés.” – MTI-hivatalos: „Királyházán összeült a magyar–ruszin határmegállapító bizottság. A tárgyalások során megállapodtak abban, hogy helyreállítják a ruszinszkói vasúti forgalmat azzal a feltétellel, hogy Magyarország hasonló intézkedéseket tesz. A magyar bizottság fenntartotta a választ amíg kormányától a hozzájárulást meg nem kapja.” – Megkezdődött a tanítás a beregszászi magyar tannyelvű gimnázium fiú- és leányosztályaiban.

1938. november : Megkezdte működését a Kárpátia Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. – VKM-megbízott az Ungvári és a Nagykaposi járásban Szentkereszty Tivadar (működési székhelye Ungvár), a Beregszászi, a Munkácsi és a Nagyszőlősi járásban Kolumbán Lajos (Beregszász). A középiskolák, szakiskolák és tanítóképzők tanfelügyelője Bessenyei Lajos (működési székhely nélkül). A térség iskolái a Felszabadított területek tankerületéhez és a Debreceni tankerülethez tartoznak. – A VKM irányelvei a felvidéki iskolák munkájának folytatása tárgyában: minden iskolatípusban az addig használatos tanrend, oktatási anyag, részben a tankönyvek érvényben maradnak a nemzeti vonatkozású ismeretek – magyar olvasmányok, irodalmi, történelmi, földrajzi, alkotmánytani tantárgyak – oktatásában biztosítani kell a hazafias magyar szellem és igazság érvényesülését a tisztán magyar és tisztán idegen ajkú települések iskoláiban megmaradnak az anyanyelvű iskolák vegyes lakosságú településeken gondoskodni kell a magyar anyanyelvű tanulók külön magyar nyelvű oktatásáról a nem magyar tannyelvű iskolákban azonnal be kell vezetni a magyar nyelvet mint tantárgyat a szlovák és ruszin nyelv oktatása változatlan marad azokban a tanintézetekben, ahová e nemzetiségek képviselői járnak nem változik az iskolafenntartó személye. – A Volosin-kormány az ungvári gimnázium pótlására felállította a perecsenyi reálgimnáziumot, valamint a Szent Bazil Rend által fenntartott ungvári gimnázium helyett a nagybocskóit, a munkácsi felső kereskedelmi iskola helyett a szolyvait.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeMunkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Románia / Horthy Miklós / Csap / London / Németország / Huszt / Debrecen / Bécs / Prága / Tiso Jozef / Varsó / Ungvár / Roma / Franciaország / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Nagy-Britannia (Anglia) / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / Máramaros / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Ugocsa / Stefán Avgusztin / Polchy István / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Nagykaposi, Kaposi / Ungvári (Ungvidéki) / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Beregszászi / Nagyszől[l]ősi / Nagybocskó / Velikij Bicskiv / Perecseny / Perecsin / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Vatikán / Wien / Salánk / Salanki / Izsnyéte / Zsnyatino / Feketeardó / Csornotisziv / Verbőc / Verbovec / Lengyelország / Bacsinszki Edmund / Olaszország / Antalóc / Szerednye / Szova (Gmitrov) Péter / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Asztély / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Kurtyák Iván / Barkaszó / Barkaszove / Korláthelmec / Holmec / Bródy András (Bródy Andrej) / Révai Julij (Révay Gyula) / Bodáky István / Ruszin Nemzeti Tanács (Ungvár) / Damaskin / Ortutay Jenő / Pálóczi Horváth Lajos / Fornos / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Kánya Kálmán / Tiszacsoma / Csoma / Búcsú / Kosszej Pavlo / Imrédy Béla / Első Ukrán Központi Nemzeti Tanács (Központi Ukrán Nemzeti Tanács, Ukrán Nemzeti Tanács) / Beck Józef / Syrový Jan / Kozma Miklós / Csáky István / Kárpátaljai Magyar Nemzeti Tanács / Ciano Galeazzo / Orosz Ifjúsági Nemzeti Tanács / Román Iván / Siegler Géza Eberswaldi / Klimpus Dmitro / Romocsaháza / Unghosszúmező / Dovhe Pole / Csomonya / Feketepatak / Csornij Potyik / Felsőremete / Verhnyi Remeti / Hömlőc / Holmovec / Tomcsányi Gábor / Juhász Andor / Rauch Károly / Fedor Pavlo / Karaman Vaszil / Nyárády Dioniszij / Dumen / Orosz Pravoszláv Tanács / Raics Vladimir / Bencik Jenő / Hoffmann Hamilkar / Beran Rudolf / Hácha Emil / Szentkereszty Tivadar / Bessenyei Lajos / Kolumbán Lajos / Borsody István / Szvatkó Pál / Jaross Andor / Pozsony / Bratislava / Eperjes / Prešov
FejezetIII. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
TelepülésBecsó [Bečov] / Beregszeg [Šulekovo] / Bucsuháza [Bučuháza] / Csápor [Čápor] / Csomatelke [Čamovce] / Eperjesenyicke [Haniska] / Fornószeg [Tepličky] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pozsony [Bratislava] / Románfalva [Rumanová] / Ungmogyorós [Liesková] / Verbóc [Vrbovce]
Év1938
Rövid URL
ID242146
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1938. november 2. : A bécsi Belvedere-kastély aranytermében kihirdették a tengelyhatalmak (Németország és Olaszország) döntőbírósági határozatát, az ún. „első bécsi döntést”. ->1940. augusztus 30.A csehszlovák delegáció tagjaként jelen volt Volosin Avgusztin kárpátukrán miniszterelnök (repülőgéppel érkezett Pozsonyba, onnan J. Tisóval gépkocsin utazott Bécsbe). Podkarpatszka Rusz területéből 1523 km2 (a cseh-szlovák országrész 21,1 százaléka) került Magyarországhoz: 97 település, 26 056 épület, 173 233 lakos, ebből 164 370 cseh-szlovák állampolgár, nemzetiség szerint: cseh/szlovák 16 466 (10,02%), ruszin/ukrán 33 435 (20,34%), német 4534 (2,76%), magyar 83 578 (50,85%), lengyel 81 (0,05%), zsidó 25 427 (15,47%), egyéb 849 (0,5%). A kárpátukrán terület 11 094 km2, 390 település, 112 457 épület, 552 124 lakos, ebből cseh-szlovák állampolgár 544 759, nemzetiség szerint cseh/szlovák 17 495 (3,21%), lengyel 78 (0,02%), ruszin/ukrán 413 481 (75,9%), német 8715 (1,6%), magyar 25 894 (4,75%), zsidó 65 828 (12,08%), egyéb 13 268 (2,44%). A teljes terület 14,66 százaléknyi értelmiségéből ide került 3,26%. A magyar törvénykezésben az 1938:XXXIV. tc. (az Országos Törvénytárban megjelent november 13-án). Az Ungvári és a Nagykaposi járás az Ungvár székhelyű Ung vármegyéhez, a Beregszászi, a Munkácsi, a Tiszaújlaki és a Vásárosnaményi járás a Beregszász székhelyű Bereg és Ugocsa k. e. e. (közigazgatásilag egyelőre egyesített) vármegyékhez került. – Hivatalos közlemény: „a felszabaduló Felvidék magyar katonai igazgatás alatt álló területére polgári egyéneknek csak fényképpel ellátott utazási igazolvánnyal lehet utazni.” – Angol, olasz, belga, lengyel és német újságírók érkeztek Ungvárra. Ellátogattak Beregszászba és Munkácsra is. – Borsody István, a Prágai Magyar Hírlap munkatársa gondolatai a bécsi döntést megelőző időből: „Húsz év alatt bizony oly eltávolodások jöttek létre, hogy nem tudjuk vajon a politikai vagy a szellemi határok vonnak-e erősebb osztóvonalat kettőnk közé.”; „az általános emberi ideál nem egyforma a magyarországi és a csehszlovákiai magyar előtt.” Szvatkó Pál „kérése”: „Adják meg annak lehetőségét, hogy a húsz év különélésben kikristályosodott elvek és gondolatok továbbra is zártan és összpontosulva kifejeződhessenek és szétáradhassanak a magyar értelmiségben.” Csehszlovákiában a magyarság polgárosodott, művelődött. „Az európai szellem és az európai életmód az elmúlt húsz év alatt feltűnően a Felvidék közelébe férkőzött.” Ungvár és Munkács viszont „levantei életet” élt.

1935 folyamán : A munkácsi „városi vízmű-vezeték első üzemi éve”. – A kárpátaljai Országos Hivatal nyilvántartása szerint Kárpátalján az ezer lakosra számított népességgyarapodás 16,36%, a házasságkötési arány 6,39%. A legnagyobb a születések száma a Volóci járásban, ahol ezer lakosra számítva 41,77 élő gyermek születik, a legkisebb Ungváron (13,92). A legkisebb a halálozási arányszám Ungváron és a járásban (10,38), a legmagasabb a Nagyszőlősi járásban (21,17). A különböző szintű iskolákban mintegy 150 ezer gyermek tanul, a be nem iskolázottak száma 2 ezer körül van. – Kárpátalján 3130 magyar gyermeket anyakönyveztek (25,80%). – Kárpátalján 592 könyvtár van, ebből 109 magyar, 421 ruszin/orosz/ukrán, 36 cseh/szlovák, a többi német és román. A könyvállomány 98 728 kötet. – A munkácsi városi könyvtár összesítése szerint a közönség körében a következők voltak a legolvasottabb magyar írók: Jókai Mór, Gárdonyi Géza, Mikszáth Kálmán, Zilahy Lajos, Csathó Pál, Harsányi Zsolt, Herczeg Ferenc, Gulácsy Irén, Makkai Sándor. Az MTI közlése: az 1935-ben itt kölcsönzött könyvek 80 százaléka magyar volt. – Nagyszőlősön a könyvtárból kölcsönzött könyvek 90 százaléka magyar nyelvű volt. – Komáromban megalakult a Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség (a Jókai Egyesület, a Toldy Kör, a Kazinczy Társaság egyesülésével). Cél: „a Szlovenszkón és Kárpátalján működő magyar szellemi termelők összefogása.” – Munkácson megindult a kárpátaljai németek ellenzéki hetilapja Karpatendeutsche Rundschau címmel. Szerkesztő: Eckschmidt János. – Farkas Pál budapesti színészeket szerződtetett a Kárpátaljai Magyar Színtársulathoz. Ezenkívül vendégszereplést vállalt többek között Perczel Zita, Neményi Lili, Tímár József, Beregi Oszkár. – Megjelent: Demjén Ferenc: Hegyek alján. Versek. Merkur Nyomda, Beregszász Sáfáry László: Verhovina. Versek. Typografia ny., Munkács Várady Ilona, Chalanskyné: Egy élet útja. Színmű 6 felvonásban iskolás gyermekek részére. Skolnaja Pomoscs ny., Ungvár–Užhorod; Konkoly-Thege István: Református keresztyén vallástan az elemi iskolák III–IV. évfolyama tanulói számára. Az egyetemes konvent által kötelező használatra elrendelt kiadás. A Kárpátaljai Ref. Egyházkerület iratterjesztése. Kálvin ny., Beregszász–Berehovo; Szabó Béla: Én hiszem és vallom! Református keresztyén káté a heidelbergi káté alapján. Kárpátaljai Ref. Egyházkerület, [Beregszász]; Grám Ábel: Riporter a rács mögött. Börtönélmények. Lám ny., Ungvár–Užhorod; Kovács Károly: Megtévesztők és megtévesztettek. A szerző kiadása. Ungvár Kovács Károly: A kapitalizmus válsága Csehszlovákiában. Munkás Újság, Skolnaja Pomoscs ny., Ungvár–Užhorod; Sziklay Ferenc: A Csehszlovák Köztársaság népművelési törvényei és rendeletei. Kassa; T. G. Masaryk: A nemzetiségi kérdés. Összeáll. és ford.: Szerényi Ferdinánd. Prager Könyvkiadó Vállalat, Bratislava; A szlovenszkói és podkarpatszká ruszi grafikai munkások egyesülete užhorodi helycsoportja könyvtárának könyvjegyzéke. Skolnaja Pomoscs ny., Ungvár–Užhorod; Mandel Mór: A tüdő tuberculosisról. Néhány új gondolat ennek kezeléséről és az izolálás új módszeréről. Novina ny., Ungvár–Užhorod.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeRózsahegy / Ružomberok / Szepes / gimnázium / Zsolna / Žilina / református / Jókai Egyesület / Munkács / Budapest / Uzshorod / Erdély / himnusz / Moszkva / határkérdés / Huszt / Sátoraljaújhely / Beneš Edvard / Toldy Kör / Prága / nőkérdés / Masaryk Tomáš Garrigue / Brünn / egészségügy / Ungvár / Rákóczi Ferenc II. / Mikszáth Kálmán / Roma / Farkas Pál / Genf / Ung / Csehszlovák Nemzeti Tanács / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Gaar Iván / ipar, kereskedelem / Hodža Milan / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Szerényi Ferdinánd / Rahói / katonai irányítás / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Huszti / Técsői, Taracvölgyi / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Beregszászi / Nagyszől[l]ősi / Volóci / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / posta, távközlés / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Iskola Segély Egyesület (Skolnaja Pomoscs) / nemzetgyűlési, szenátusi / Vöröskereszt / ünnepek, évfordulók / kormányzók / statisztika / Demkó Mihály / Podkarpatszka Ruszi Cserkész Szövetség / cserkészet / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / szakoktatás / főiskola, egyetem / Kárpátaljai (és Kelet-szlovenszkói) Magyar Színtársulat / magyar pártszövetség / borászat, szőlészet / sztrájk / Mezőkaszony, Kaszony / Salánk / Salanki / Hlinka Andrej / Bátyu / Batyove / Beregi Református Egyházmegye / Mandel Mór / Tamás (Tvaroska) Mihály / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / templomszentelés / Farkasfalva / Vlková / Vozáry Aladár R. / Podkarpatszka Ruszi Orvosok Szövetsége / Lengyelország / Bertók Béla / Dercen / Beregdéda, Déda / Deda / Hrabár Konstantin / Podkarpatszka Ruszi Országos Tűzoltó Szövetség / Hokky Károly / Beregi Oszkár / Szernye / Szlovenszkói és Ruszinszkói Egyetemes Református Egyház (Csehszlovákiai Egyetemes Magyar Református Egyház) / Malypetr Jan / Brno / községi / Rozsypal Antonín / Bródy András (Bródy Andrej) / Kassai Kereskedelmi és Iparkamara / Siménfalvy Árpád / Kazinczy Irodalmi Társaság (Kazinczy Társaság) / Bencze György / Herczeg Ferenc / Fehér (Fejér) Herman / Gárdonyi Géza / tartományi, járási / Lavocsne / Lawoczne / Sáfáry László / Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóság / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesülete / Csehszlovákiai (Felvidéki) Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (Masaryk Akadémia) / Zilahy Lajos / Bellyei Zapf László (Zapf László) / Estók Gyula / Wellmann Mihály / Revilliod Pierre / Demjén Ferenc / Szvoboda Ferenc / Gulácsy Irén / Iván Sándor / Klima Viktor / Makkai Sándor / Kárpátaljai Református Segítő Egyesület / Marina Gyula / Kozma György / Komlósi László / Tiszabecs / Nevicki Irina / Ortutay Jenő / Révaj Fedor / Rusznyák Vaszil / Szidor Pál / Balega Iván / Hadzsa György / Hidi András / Kroó Sándor / Stefán Antal / (II.) Malypetr-kormány / Kárpátaljai Ortodox Zsidó Központi Iroda / Szőlő-, Bor- és Gyümölcsértékesítő Szövetkezet / Ungvári Önkéntes Tűzoltó Egyesület / Kárpátaljai Ruszin Tanító Egyesület / Pálóczi Horváth Lajos / Barabás / Széchenyi Mozgalom / Fornos / Bárdháza / Barbovo / Ungvári Héber Klub / Wassermann Sámuel / Garbai Sándor / Kun Béla / (I.) Hodža-kormány; a miniszterelnök kinevezése: / Mátyfalva / Matyijeve / Tiszaújhely / Nove Szelo / Karácsfalva / Karacsin / Dudás Ernő / Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség / Szlovenszkói és Podkarpatszka Ruszi Grafikai Munkások Egyesülete / Várady Ilona (Chalanskyné) / Tímár József / Perczel Zita / Neményi Lili / Csathó Pál / Eckschmidt János / Grám Ábel / Harsányi Zsolt / Konkoly-Thege István / Kovács Károly / népszámlálás / Balogh Sándor / Sziklay Ferenc / színház / mezőgazdaság / sport / Szabó Béla / sajtó / zene / közigazgatás / Magyar Nemzeti Párt / Szüllő Géza / Országos Keresztényszocialista Párt / Sas Andor / Pozsony / Kassa / Komárom / Komárno / Bratislava / Košice / Jókai Mór / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. a) Feléledő autonómiaremények (1935. II. 15.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Farkasfalva [Vlková] / Fornószeg [Tepličky] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Pozsony [Bratislava] / Románfalva [Rumanová] / Rózsahegy [Ružomberok] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Ungmogyorós [Liesková] / Zsolnabánfalva [Bánová]
Év1935
Rövid URL
ID241165
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1935. október : Viktor Klima tanügyi referens Moszkvában járt, ahol az orosz színházak működését tanulmányozta. – Inkognitóban Moszkvából Ungvárra érkezett Kun Béla, ahol találkozott a városban időző Garbai Sándor volt népbiztossal. (Ungváron él Kun sógora, Wassermann Sámuel.) – A Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegyéhez tartozó „magyar ajkú görög katolikusok” (a beregi esperesség területén 7580, az ugocsaiban 12 600, az ungiban 5300, a bodrogköziben 445 fő) önálló magyar egyházhatóságot kérnek. – Rahó körzetében lengyel felségjelzésű katonai repülőgépeket észleltek. Az ügyben a kormány diplomáciai lépéseket tett.

1933 folyamán : Királyházán polgári iskola nyílt. – Kárpátalján 3149 magyar gyermeket anyakönyveztek (26,41%). – Kárpátalján járt a magyar olimpiai tornászválogatott, közte az olimpiai és világbajnok Pelle István. – Megalakult a Huszti Sportegyesület. – Munkácson járt Rottmann Mozart, Apáthy-Abkarovics Béla budapesti festőművész. – Kárpátaljai festőművészeknek, Boreczky Bélának, Koczka Andrásnak Ungváron, Haba Ferencnek Kassán volt kiállítása. – Kárpátalján egy gazdacsalád egy tagjának élelmezésére 866 K jutott (az országos átlag 1536,26 K). – Csehszlovák állami irodalmi díjjal tüntették ki Ivan Olbracht írót kárpátaljai tárgyú, Suhaj, a betyár címmel Pozsonyban kiadott regényéért. – Megjelent: Demjén Ferenc: Versek. A szerző kiadása, Tipográfia Könyvnyomda, Berehovo Kiss László: A nagy párbaj. Versek. Előszó: Móra Ferenc. Címlap: Erdélyi Béla. Európa Könyvtár, Bécs–Wien Stepan Vaskó: Proc? Prelozili Jan Dusánek, Václáv Rybárik. Autorizované vydani. Vytiskla Novina tiskarské a vydavatelské podniky v Mukačeve. (Magyarul: Vaskó István: Miért? Halálra ítéltek között a vértenger idejében. Lám Elemér Rt., Kő és Könyvnyomdai Műintézete, Uzshorod, é. n.) Mondy Miklós: Egy a szükséges! Novellák. Előszó: Sztojka Sándor görög katolikus püspök. Címlap: Kutlán István. Sajó-Vidék ny., Rozsnyó Faragó Ödön: Írások és emlékek. Lám Elemér Rt., Užhorod; A Podkarpatszka Ruszi Tűzoltóság egységes szolgálati és gyakorlati szabályzata. Földesi ny., Užhorod–Ungvár; Balogh-Beéry László–Bereghy Albert: Ruthén kérdés és az integritás. Szalay ny., Budapest.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeSzepes / gimnázium / református / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Románia / Horthy Miklós / magyar / Németország / határkérdés / Huszt / Debrecen / Bécs / Beneš Edvard / Prága / Bukarest / nőkérdés / Dérer Ivan / Hitler Adolf / egészségügy / Ungvár / Nagy Sándor / Kiss László / Genf / Técső / Tyacsiv / Ung / Korláth Endre / Csehszlovák Nemzeti Tanács / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Máramaros / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / ipar, kereskedelem / Polchy István / Mukacseve / Beszkid Anton / római katolikus / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Nagyszől[l]ősi / Brascsajko Julij / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / posta, távközlés / Munkácsi Sportegyesület (MSE) / Györke István / ünnepek, évfordulók / kormányzók / statisztika / Demkó Mihály / cserkészet / Badaló / Badalovo / Nagybocskó / Velikij Bicskiv / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Černy Jan / főiskola, egyetem / Kárpátaljai (és Kelet-szlovenszkói) Magyar Színtársulat / pravoszláv, görögkeleti / magyar pártszövetség / borászat, szőlészet / sztrájk / Mezőkaszony, Kaszony / Wien / Viskovo / Spolarits (Spolarich) János / kisantant / Bátyu / Batyove / Máramaros-ugocsai Református Egyházmegye / Isaák Imre / Beregi Református Egyházmegye / Kárpátaljai Pravoszláv Egyház (Kárpátorosz Keleti Pravoszláv Egyház) / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Balogh-Beéry László / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Vozáry Aladár R. / Erdélyi Béla / Lengyelország / Sztojka Sándor / Bertók Béla / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Szerednye / Fibiger Sándor / Ruszinszkói Fényképészek Szövetsége / Hrabár Konstantin / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Verhovina / Hokky Károly / Kurtyák Iván / Bustyaháza / Bustina / Ungvári Katolikus Legényegylet / Fülöp Árpád / Ungtarnóc, Tarnóc / Tarnyivci / Komjáthy Gábor / Munkácsi Kaszinó / Malypetr Jan / Rozsypal Antonín / Fodor Béla / Haba Ferenc / Kutlán István / Bródy András (Bródy Andrej) / Nagyidai (Nagyiday) Ferenc / Jaczik Miklós / Siménfalvy Árpád / Lator István / Roykó Alfréd / Polgár Károly / Móricz Zsigmond / Rottmann Mozart / Vaskó István (Vaskó Stepan) / Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület / Volóc / Volovec / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesülete / Móra Ferenc / Zrínyi Ilona / Gergely Albert / Visnovsky Milán / Juhász Árpád / Ökörmező / Mizshirja / Jabotinsky Vladimir / Bleha Karel / Hindenburg / Nyitrai Béla / Kárpátaljai Kórházi Bizottság / Csehszlovákiai Magyar Katolikus Szent Pál Irodalmi Szövetség / Pfeiffer Miklós / Kovászó / Kvaszove / Csehszlovákiai Autósfuvarozók Egyesülete / Schleifer Albert / Csertés(z) / Csertizs / Podkarpatszka Ruszi Szőlőhegyközségek Szövetsége / Kis Terézke Leányklub / Zsidó Ügyvédek Szövetsége / Munkácsi Kereskedelmi Kör / Zsidó Orvosok Szövetsége / Cionista Unió / Munkácsi Magyar Dalárda / Magyar Ifjúsági Labdarúgó Liga / Eckhardt Tibor / Farkas Tibor / Milotay István / Nádas József / Kárpátaljai Magyar Színházi Szövetkezet / Szutor Jenő / Székely Benedek / Sárkány Lajos / Bakó Bertalan / Bary Gyula / Komjáthy István / Mizsák Péter / Sereghy Andor / Faragó Ödön / Sütő Elza / Estók Gyula / Madarász Lajos / Wellmann Mihály / Revilliod Pierre / Ungvári (Aranyérmes) Dalárda / Kovássy Elemér / Ungvári Zsidó Segélyegylet / Ungvári Városi Közművelődési Testület / Mondry A. / Ungvári Katolikus Kultúrház / Schuszky József / Huszti Sportegyesület (HSE) / Rybárik Václav / Olbracht Ivan / Pelle István / Apáthy-Abkarovics Béla / Bereghy Albert / Boreczky Béla / Demjén Ferenc / Dusánek Jan / Koczka András / Mondy Miklós / egyház / Esterházy János / színház / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / képzőművészet / közigazgatás / Magyar Nemzeti Párt / Országos Keresztényszocialista Párt / mozi / szakszervezetek / Léva / Pozsony / Kassa / Népszövetség / Komárom / Rozsnyó / Levice / Komárno / Rožňava / Bratislava / Košice / Visk / árvíz / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 5. Interregnum 2. (1933. VI. 15.)
TelepülésBecsó [Bečov] / Beregszeg [Šulekovo] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Léva [Levice] / Magyarbél [Veľký Biel] / Pozsony [Bratislava] / Rozsnyó [Rožňava] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Ungmogyorós [Liesková] / Viskó [Vyškovce]
Év1933
Rövid URL
ID240661
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.