Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1939. május 16.

Kossey János ungi alispán felhívása: a koldulás a vármegye területén „nagy mértékben elszaporodott”. „A koldulást Ung vármegye területén az alábbiakban szabályozom: könyöradományt gyűjteni csak előzetes engedélyem alapján lehet. Tehát akinek nincs alispáni engedélye, nem koldulhat.” A könyöradomány-gyűjtés engedélyezéséhez szükség okmányok: kérvény, a tiszti orvos által kiállított munkaképtelenséget igazoló bizonyítvány, erkölcsi bizonyítvány.

Hibát talált?

Üzenőfal