Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1939. május 10.

Megtartotta alakuló díszközgyűlését Ung vármegye törvényhatósági bizottsága. (A vármegye megalakításáról lásd 9.330/938.M. E. rendelet.) Jelen volt Jaross Andor felvidéki tárca nélküli miniszter. A vármegyéhez a 95.351/938. sz. B. M. rendelet értelmében a Nagykaposi járás (székhelye: Nagykapos) és az Ungvári járás (Ungvár) tartozik. – Megalakult Ung Vármegye Iskolán Kívüli Népművelési Bizottsága.

Hibát talált?

Üzenőfal