77 éve történt a tornaljai robbantás! Kérlek segíts Te is emlékezni, támogasd a filmünket »

Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

8 találat

1939. március : A magyar–csehszlovák államközi megegyezés szerint „mindazok, akik a trianoni Magyarországon vagy a visszacsatolt területen születtek és 1928. január 1-jétől állandóan azon a területen laktak, automatikusan magyar állampolgároknak tekinthetők”. – A katonai hatóságok bezárták a perecsenyi ruszin reálgimnáziumot.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeIgló / Szobránc / Sobrance / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Erdély / Románia / Horthy Miklós / Csap / Németország / Huszt / Prága / Tiso Jozef / Párizs / Hitler Adolf / Varsó / Ungvár / Belgrád / Roma / Técső / Tyacsiv / Ung / Nagy-Britannia (Anglia) / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Kőrösmező / Jaszinya / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Szolyva / Szvaljava / Egry Ferenc Baktay / Stefán Avgusztin / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Brascsajko Julij / Klocsurak Sztepan / Demkó Mihály / Nagybocskó / Velikij Bicskiv / Kossey János / Perecseny / Perecsin / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Vatikán / Illés (Illyasevits) József / Salánk / Salanki / Fancsika / Fancsikove / Teleki Pál / Nevicke / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Halmi / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Vozáry Aladár R. / Perényi Zsigmond / Lengyelország / Sztojka Sándor / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Radvánc / Radvanka / Verhovina / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Korláthelmec / Holmec / Pidhorjani / Dolha / Dovhe / Bródy András (Bródy Andrej) / Révai Julij (Révay Gyula) / Siménfalvy Árpád / Berlin / Prchala Lev / Lwow, Lemberg / Lwiw / Kolozsvár / Cluj-Napoca / Őrhegyalja / Beregszentmiklós, Szentmiklós / Csinagyijevo / Bethlen István / Ökörmező / Mizshirja / Milotay István / Marina Gyula / Tiszaújhely / Nove Szelo / Darányi Kálmán / Imrédy Béla / Beck Józef / Pataky Tibor / Kozma Miklós / Csáky István / Mussolini B. / Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete / Feketepatak / Csornij Potyik / Nova Szcena Ukrán Állami Nemzeti Színház / Hoffmann Hamilkar / Beran Rudolf / Hácha Emil / Hubay Kálmán / Ilniczky Sándor / Ókemence / Kamjanica / Ukrán Görög Katolikus Papok Egyesülete / Splettstösser / Fedeles Cirill / Kontratovics Irenej (Irén) / Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) / Vajkóczy György / Sidor Karol / Volt Magyar Politikai Foglyok Segélyző Bizottsága / Vajda Géza / Kadlecz Antal / Béldy Alajos / Dolinai Mikola / Perevuznik Jurij / Cserhalom / Gyibrivka / Spák Iván / Hajovics Péter / Zágráb / Zagreb / Halmeu / Tasnádi Nagy András / Hóman Bálint / Károlyi Gyula / Keresztes-Fischer Ferenc / Kornis Gyula / Baross Szövetség / Alsóremete / Nyizsnyi Remeti / Ortutay Tivadar / Kuen-Hédervári / Őrdarma / Sztorozsnyica / Incze Péter / Szlovenszkói Ruszin Nemzeti Tanács / Popovics Mihály / Pozsony / Kassa / Bratislava / Košice / Spišská Nová Ves
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 1. Katonai közigazgatás (1939. III. 20.)
TelepülésCsápor [Čápor] / Igló [Spišská Nová Ves] / Kassa [Košice] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pozsony [Bratislava] / Románfalva [Rumanová] / Szobránckomoróc [Komárovce] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1939
Rövid URL
ID242464
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. március 22. : Áthaladt Kárpátalján a Budapest–Lwow közti vasútvonal Budapestről indított gyorsvonatának első közvetlen kocsija. – 12 órától a honvéd vezérkar főnökének rendelkezése értelmében a katonai közigazgatás alatt álló területre a „záróvonalon” keresztül való átlépés az alábbi helyeken engedélyezett: Tiszaújhely, Feketepatak, Salánk, Alsóremete, Munkács, Korláthelmec, Radvánc, Ungvár. – Munkácsra érkezett Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkár, hogy „innen indulva bejárja Kárpátalját, tanulmányozza a felszabadult részek politikai, szociális viszonyait és ennek alapján előterjesztést tegyen a magyar kormánynak”. A magyar katonaság és csendőrség túlkapásai ügyében értesítette Teleki Pál miniszterelnököt: szükséges, hogy a kormány útját állja az indokolatlanul erőszakos fellépésnek. Marina Gyula kormánymegbízott visszaemlékezéséből: a katonaság úgy viselkedett, mintha ellenséges területet igazgatna. „Innen származott a mi, minden oldalról megnyilvánult népszerűtlenségünk!” Ez a probléma más területen is megnyilvánult. Ortutay Tivadar visszaemlékezéséből: „A hivatalos magyar kormányzat az egyenjogúság alapján igyekezett kormányozni Kárpátalján is, de az oda vezényelt tisztviselők nem mindig értették meg, hogy kell a paragrafusokat emberségesen alkalmazni. Akik közvetlenül érintkeztek a néppel, nem fogták fel kellőképpen munkaterületük jelentőségét s a maguk módja szerint sokszor úgy cselekedtek, mintha gyarmati területen élnének.” – A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „a ruszinföldi járási katonai parancsnokságok hirdetményben közölték, hogy a Ruszinföldön csak a Kurtyák-párt és a Magyar Nemzeti Párt működése van engedélyezve.” – Kuen-Hédervári párizsi magyar követ jelentése Budapestre: „A francia közvélemény Kárpát-Oroszországba történt bevonulásunkról szóló előhíreket természetesnek találta és nyugodtan elfogadta mint Csehszlovákia felbomlásának logikus következményét […] A sajtóban nem volt olyan hang, amely Kárpát-Oroszország visszacsatolását elvileg helytelenítette volna”.

1938 folyamán : Megjelent: Ják Sándor: Neked írom. Haladás Nyomda, Beregszász Prerau Margit: Minden pária nevében. Versek. Címlap: Nagy Márton. Viktória Könyvnyomda, Uzshorod; Jaeger Béla: A kéményseprőipar kátéja. Szakiparosoknak, háztulajdonosoknak, magánosoknak és üzemeknek. Szerző. Lám ny., Ungvár–Užhorod; Vancura Bohumír: Zsidók közöttünk. Párbeszédek napjainkban. Ford.: Laky Imre. Szolidaritás Kiadó, Lám ny., Užhorod–Ungvár; Voith György: A zsidóság igaza. Nekudah, Munkács–Mukačevo; Államvédelmi nevelés. Branná výchova. Podkarpatszka Rusz I–VIII. osztályú magyar tannyelvű elemi iskolái részére. Összeáll.: Földes Adolf, Husznai Gyula. Kiadja a Beregszászi járás tanítósága. Haladás ny., Beregszász–Berehovo; Csekes Béla: Válasz a kommunisták vallásellenes támadásaira. Kálvin ny., Munkács–Mukačevo.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Szepes / Zsolna / Žilina / Petőfi Sándor / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Románia / Horthy Miklós / Csap / London / Moszkva / München / Németország / Huszt / Debrecen / Bécs / Beneš Edvard / Prága / Tiso Jozef / Szürte / Dérer Ivan / Párizs / Hitler Adolf / Varsó / Brünn / Ungvár / Szilassy Béla / Karlovy Vary / Pécs / Pittsburgh / Rákóczi Ferenc II. / Tokaj / Roma / Franciaország / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Korláth Endre / Nagy-Britannia (Anglia) / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Hadzsega Julij (Hadzsega Illés) / Beregszász / Berehove / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Sáros / Ugocsa / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / Stefán Avgusztin / Polchy István / Hodža Milan / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Galícia / Szerényi Ferdinánd / Földesi Gyula / Nagykaposi, Kaposi / Ungvári (Ungvidéki) / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Alsóvereckei / Beregszászi / Nagyszől[l]ősi / Kaminszki József / Klocsurak Sztepan / Demkó Mihály / Beregújfalu, Újfalu / Beregujfalu / Badaló / Badalovo / Nagybocskó / Velikij Bicskiv / Perecseny / Perecsin / magyar pártszövetség / Mezőkaszony, Kaszony / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Vatikán / Septicki / Illés (Illyasevits) József / Wien / Viskovo / Kerekes István / Salánk / Salanki / Hlinka Andrej / Nagybereg, Bereg / Berehi / Voith György / Beregrákos / Rakosin / Homicsko Vladimir / Izsnyéte / Zsnyatino / Feketeardó / Csornotisziv / Verbőc / Verbovec / Vozáry Aladár R. / Lengyelország / Bacsinszki Edmund / Nagymuzsaly, Muzsaly / Muzsijeve / Borzsova / Borzsava / Vári / Homok / Holmok / Olaszország / Antalóc / Tegze Jenő / Beregdéda, Déda / Deda / Beregardó, Ardó / Ardiv / Beregbene, Bene / Benya / Szerednye / Gerény / Horjani / Szova (Gmitrov) Péter / Hrabár Konstantin / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Verhovina / Asztély / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Hokky Károly / Simon Menyhért / Beregi Oszkár / Kurtyák Iván / Beregsom / Som / Barkaszó / Barkaszove / Nemes József / Korláthelmec / Holmec / Brno / Bródy András (Bródy Andrej) / Révai Julij (Révay Gyula) / Siménfalvy Árpád / Berlin / Bodáky István / Lwow, Lemberg / Lwiw / Ruszin Nemzeti Tanács (Ungvár) / Köszörű Károly / Danzig / Damaskin / Csertés(z) / Csertizs / Sereghy Andor / Wellmann Mihály / Meznik Jaroslav / Prerau Margit / Ortutay Jenő / Pálóczi Horváth Lajos / Fornos / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Gát / Haty / Macsola / Mocsola / Kánya Kálmán / Chmelár František / Tiszacsoma / Csoma / Búcsú / Darányi Kálmán / Ják Sándor / Hopta Gyula / Várnai Zseni / Pjescsák Iván / Duka Zólyomi Norbert / Ivánffy Géza / Nagybégány / Velika Bihany / Kistéglás, Téglás / Teglas / Kígyós / Narancsik Imre / Gottlieb Margit / Karlsbad / Henlein Konrad / Popp Iván / Gerovsky Aleksei / Jancsisin Iván / Bucsincsák László / Dovhalj Sz. / Zsidovszkij P. / Kosszej Pavlo / Pál (jugoszláv régensherceg) / Göring H. / Imrédy Béla / Dayka Margit / Gellért Lajos / Lázár Mária / Muráti Lili / Törzs Jenő / Vaszary Piri / Bled / Első Ukrán Központi Nemzeti Tanács (Központi Ukrán Nemzeti Tanács, Ukrán Nemzeti Tanács) / Gyöngyössy Endre / Nürnberg / Beck Józef / Pataky Tibor / Keresztes-Fischer Lajos / Syrový Jan / Kozma Miklós / Párkányi Iván / Csáky István / Magyar Nemzeti Tanács (Pozsony) / Podkarpatszka Rusz Nemzeti Tanácsa / Nyimcsuk Dmitro / Kárpátaljai Magyar Nemzeti Tanács / Mussolini B. / Szulincsák László / Rátz Kálmán / Mosolygó József / Rajkovics Teodor / Farinics Mikola / Hojdics Sztepan / Ribbentrop J. / Bilke / Bilki / Roszoha Sztepan / Rohács Iván / Ciano Galeazzo / Orosz Ifjúsági Nemzeti Tanács / Román Iván / Siegler Géza Eberswaldi / Klimpus Dmitro / Romocsaháza / Unghosszúmező / Dovhe Pole / Csomonya / Feketepatak / Csornij Potyik / Felsőremete / Verhnyi Remeti / Hömlőc / Holmovec / Tomcsányi Gábor / Juhász Andor / Rauch Károly / Fedor Pavlo / Karaman Vaszil / Nyárády Dioniszij / Dumen / Orosz Pravoszláv Tanács / Raics Vladimir / Bencik Jenő / Hoffmann Hamilkar / Beran Rudolf / Hácha Emil / Szentkereszty Tivadar / Bessenyei Lajos / Kolumbán Lajos / Hubay Kálmán / Savareanu / Romanov Vlagyimir / Peltsárszky Imre / Vancura Bohumír / Nagy Márton / Csekes Béla / Földes Adolf / Husznai Gyula / Jaeger Béla / Laky Imre / Borsody István / Esterházy János / Szvatkó Pál / Szüllő Géza / Jaross Andor / Pozsony / Kassa / Komárom / Komárno / Bratislava / Nitra / Košice / Michalovce / Eperjes / Prešov / Visk / Nyitra / Nagymihály
FejezetIII. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
TelepülésBecsó [Bečov] / Beregszeg [Šulekovo] / Bucsuháza [Bučuháza] / Csápor [Čápor] / Csomatelke [Čamovce] / Eperjesenyicke [Haniska] / Fornószeg [Tepličky] / Gatály [Hatalov] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Nagymihály [Michalovce] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Pécsújfalu [Pečovská Nová Ves] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pozsony [Bratislava] / Románfalva [Rumanová] / Sárosfa [Blatná na Ostrove] / Somszeg [Vieska] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Ungmogyorós [Liesková] / Variháza [Varechovce] / Verbóc [Vrbovce] / Viskó [Vyškovce] / Zemplénpálhegy [Pakostov] / Zsolnabánfalva [Bánová]
Év1938
Rövid URL
ID242227
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1938. november : Megkezdte működését a Kárpátia Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. – VKM-megbízott az Ungvári és a Nagykaposi járásban Szentkereszty Tivadar (működési székhelye Ungvár), a Beregszászi, a Munkácsi és a Nagyszőlősi járásban Kolumbán Lajos (Beregszász). A középiskolák, szakiskolák és tanítóképzők tanfelügyelője Bessenyei Lajos (működési székhely nélkül). A térség iskolái a Felszabadított területek tankerületéhez és a Debreceni tankerülethez tartoznak. – A VKM irányelvei a felvidéki iskolák munkájának folytatása tárgyában: minden iskolatípusban az addig használatos tanrend, oktatási anyag, részben a tankönyvek érvényben maradnak a nemzeti vonatkozású ismeretek – magyar olvasmányok, irodalmi, történelmi, földrajzi, alkotmánytani tantárgyak – oktatásában biztosítani kell a hazafias magyar szellem és igazság érvényesülését a tisztán magyar és tisztán idegen ajkú települések iskoláiban megmaradnak az anyanyelvű iskolák vegyes lakosságú településeken gondoskodni kell a magyar anyanyelvű tanulók külön magyar nyelvű oktatásáról a nem magyar tannyelvű iskolákban azonnal be kell vezetni a magyar nyelvet mint tantárgyat a szlovák és ruszin nyelv oktatása változatlan marad azokban a tanintézetekben, ahová e nemzetiségek képviselői járnak nem változik az iskolafenntartó személye. – A Volosin-kormány az ungvári gimnázium pótlására felállította a perecsenyi reálgimnáziumot, valamint a Szent Bazil Rend által fenntartott ungvári gimnázium helyett a nagybocskóit, a munkácsi felső kereskedelmi iskola helyett a szolyvait.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeMunkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Románia / Horthy Miklós / Csap / London / Németország / Huszt / Debrecen / Bécs / Prága / Tiso Jozef / Varsó / Ungvár / Roma / Franciaország / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Nagy-Britannia (Anglia) / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / Máramaros / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Ugocsa / Stefán Avgusztin / Polchy István / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Nagykaposi, Kaposi / Ungvári (Ungvidéki) / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Beregszászi / Nagyszől[l]ősi / Nagybocskó / Velikij Bicskiv / Perecseny / Perecsin / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Vatikán / Wien / Salánk / Salanki / Izsnyéte / Zsnyatino / Feketeardó / Csornotisziv / Verbőc / Verbovec / Lengyelország / Bacsinszki Edmund / Olaszország / Antalóc / Szerednye / Szova (Gmitrov) Péter / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Asztély / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Kurtyák Iván / Barkaszó / Barkaszove / Korláthelmec / Holmec / Bródy András (Bródy Andrej) / Révai Julij (Révay Gyula) / Bodáky István / Ruszin Nemzeti Tanács (Ungvár) / Damaskin / Ortutay Jenő / Pálóczi Horváth Lajos / Fornos / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Kánya Kálmán / Tiszacsoma / Csoma / Búcsú / Kosszej Pavlo / Imrédy Béla / Első Ukrán Központi Nemzeti Tanács (Központi Ukrán Nemzeti Tanács, Ukrán Nemzeti Tanács) / Beck Józef / Syrový Jan / Kozma Miklós / Csáky István / Kárpátaljai Magyar Nemzeti Tanács / Ciano Galeazzo / Orosz Ifjúsági Nemzeti Tanács / Román Iván / Siegler Géza Eberswaldi / Klimpus Dmitro / Romocsaháza / Unghosszúmező / Dovhe Pole / Csomonya / Feketepatak / Csornij Potyik / Felsőremete / Verhnyi Remeti / Hömlőc / Holmovec / Tomcsányi Gábor / Juhász Andor / Rauch Károly / Fedor Pavlo / Karaman Vaszil / Nyárády Dioniszij / Dumen / Orosz Pravoszláv Tanács / Raics Vladimir / Bencik Jenő / Hoffmann Hamilkar / Beran Rudolf / Hácha Emil / Szentkereszty Tivadar / Bessenyei Lajos / Kolumbán Lajos / Borsody István / Szvatkó Pál / Jaross Andor / Pozsony / Bratislava / Eperjes / Prešov
FejezetIII. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
TelepülésBecsó [Bečov] / Beregszeg [Šulekovo] / Bucsuháza [Bučuháza] / Csápor [Čápor] / Csomatelke [Čamovce] / Eperjesenyicke [Haniska] / Fornószeg [Tepličky] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pozsony [Bratislava] / Románfalva [Rumanová] / Ungmogyorós [Liesková] / Verbóc [Vrbovce]
Év1938
Rövid URL
ID242146
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1938. november 10. : Munkács és Ungvár átadása a magyar katonaságnak. A bevonuló magyar honvédek parancsnoka Siegler Géza altábornagy. Ungvár főtere e naptól Horthy Miklós nevét viseli. – MTI-jelentés: „A m. kir. honvédség csapatai elérik a katonai bíróságok által megállapított demarkációs vonalat: [Kárpátalján:] Ungvárt közvetlenül északnak megkerüli, majd délnek fordul Unghosszúmező délig, itt kis ívben megkerüli Korláthelmecet, majd ismét délre fordul Csomonya nyugat és Barkaszó keleten át, azután Izsnyéte nyugatnál északnak fordul és másodszor is átmetszi a Csap–Munkács vasútvonalat. Innen a vasútvonallal párhuzamosan, attól északra 2 kilométernyire az út mentén halad és közvetlenül északról megkerüli Munkácsot, majd délnek fordul és kis ívet alkot Fornos keleten keresztül. A demarkációs vonal továbbmenve Romocsaháza délnél délkeletnek fordul és Felsőremete keletet érintve Salánktól keletre Feketepataknak délhez jut, innen Verbőc nyugat, Csoma északnyugat, Feketeardó északkelet és végül Hömlöcön keresztül csatlakozik a trianoni határhoz.” A munkácsi temető a csehszlovák oldalon maradt, ezért a városban gond, hova temessék a halottakat, mert a túloldal ehhez nem járul hozzá. – A VKM „a visszacsatolt magyar Felvidéken” iskolai vonatkozásban a következő irányelveket állapította meg: teljes mértékben biztosítani kell az iskolai munka folytonosságát és zavartalanságát, minden fajú és fokozatú iskola „a felszabaduláskor” érvényben volt tanrendje szerint folytatja a folyó iskolai év végéig munkáját, színmagyar községekben az idegen nyelvű iskolákat haladéktalanul be kell zárni. – Az Ukrán Nemzeti Tanács kiáltványt adott ki Pidkarpattya ukrán népéhez, melyben többek között leszögezte: államunk a csehek és szlovákok szilárd szövetségére épül, melyhez a pidkarpattyai ukránokat a konföderáció elve kapcsolja. A hatalmas Németország áll mögöttünk, amely az új államok kialakítása alapelvének az etnikai határok betartását tartja. A nagyhatalmak biztosították határainkat.

1923 folyamán : Haba Ferenc Kárpátalján elindította a magyar cserkészmozgalmat. A szokásos évi táborozás színhelye Rahó vidéke (Szlovenszkóban Rozsnyó). (Az ország három cserkészkerületre oszlik: cseh-morva, szlovenszkói és kárpátaljai. A kárpátaljai cserkészkerület keleti és nyugati tagozattal rendelkezik, cseh/szlovák, ruszin/ukrán, zsidó és magyar alosztályok működnek. Magyar cserkészcsapat alakult az évtizedben Ungváron, Beregszászban, Munkácson, Nagyszőlősön, Huszton. A magyar cserkészújság a Losoncon megjelenő A Mi Lapunk.) – Rahón ruszin állami polgári iskola nyílt (1927-től cseh párhuzamos osztályokkal). – Új lapok indultak: Ungváron a Grimász (szerkesztő: Kreisler Géza) és a &#1057&#1086&#1077&#1072 (Bagoly) című élclapok, a Színházi Újság (szerkesztő: Orosz Lajos), a Slovan, a Csehszlovák Nemzeti Tanács kárpátaljai tagozatának orgánuma; Munkácson a Szeretet Bertók Béla kárpátaljai református püspök szerkesztésében. – Ungváron volt kiállítása Boksay József, Ijjász Gyula, Kutlán István, Spaláné Beneš Miláda kárpátaljai festőművészeknek. – Ungváron vendégszerepelt Somlay Artúr és Beregi Oszkár budapesti színművész, Basilides Mária, a budapesti Operaház tagja. – Megindult a Kárpátaljai magyar Gazda-naptár. Szerk.: Jaross Gyula, Bakó Gábor, Danelik János. Földesi ny., Užhorod–Ungvár. – Megjelent: Földessy Sándor: A Pók. Tragikomédia. Nagy Jenő, Beregszász–Berehovo; Mécs László: Hajnali harangszó. S. a. r. Rácz Pál. Borító: Fodor Béla. Földesi ny., Ungvár Tamás Mihály: Novelláskönyv. Kassai Kazinczy Társaság kiadása, Beregszász Péter Mihály: A magyar református lelkipásztor a történelemben. Kálvin ny., Beregszász Szerényi Ferdinánd: Magyar sorsunk tükre. Levelek a magyar néphez. 1.r. /A Néplap Könyvtára, 1./ Skolnaja Pomoscs ny., Užhorod; Vaszócsik Gyula: A szlávpolitika és Podkarpatszka Rusz. Szociológiai tanulmány. Ungmegyei ny., Užhorod Vaszócsik Gyula: A fascizmus lényege, az emberiség jövője Csehszlovákiában. Uo.; Sziklay Ferenc: A Csehszlovák Köztársaság népművelési törvényei és rendeletei. Szent Erzsébet ny., Kassa Hodinka Antal: A kárpátaljai rutének lakóhelye, gazdaságuk és múltjuk. Apostol Nyomda Rt., Budapest.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkegimnázium / református / Petőfi Sándor / Turócszentmárton / Martin / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / himnusz / Csap / határkérdés / Huszt / Beneš Edvard / Szabó Lajos / Prága / Tiszaásvány / nőkérdés / Brünn / egészségügy / Ungvár / Nagy Jenő / Rákóczi Ferenc II. / Mécs László / Roma / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Korláth Endre / Csehszlovák Nemzeti Tanács / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Lám Elemér / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / ipar, kereskedelem / Polchy István / Hodža Milan / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Kisgejőc / Mali Hejivci / Szerényi Ferdinánd / Beszkid Anton / Brascsajko Mihajlo (Brascsajko Mihály) / György Endre / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Szerednyei / Ungvári (Ungvidéki) / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Királyháza / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / Švehla Antonín / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Beregszászi / Mezőkaszonyi, Kaszonyi / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / posta, távközlés / Petrigalla Péter / Kaminszki József / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / ünnepek, évfordulók / Ehrenfeld Péter / kormányzók / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / Gagatko Andrij / cserkészet / Tóth Bálint / Nagybocskó / Velikij Bicskiv / Zápszony / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Pesek J. / főiskola, egyetem / pravoszláv, görögkeleti / magyar pártszövetség / borászat, szőlészet / Mezőkaszony, Kaszony / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Vatikán / Hodinka Antal / Viskovo / Peleskey Sándor / Salánk / Salanki / Doszifej / Szatmár / Bátyu / Batyove / Mocskos Iván / Szalóka / Szolovka / Árky Ákos / Isaák Imre / Sütő Áron / Tamás (Tvaroska) Mihály / Bakó Gábor / Szabó Eumén / Jaross Gyula / Nagy Kálmán / Kavasch Ernő / Boksay József / Sztojka Sándor / Bertók Béla / Bacsinszki Edmund / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Szerednye / Fibiger Sándor / Biki Ferenc / Beregi Oszkár / Ijjász Gyula / Freund Benő / Spányi Artúr / Kurtyák Iván / Nagydobrony / Velika Dobrony / Rafajnaújfalu / Rafajlovo / Szernye / Beregsom / Som / Bótrágy / Batragy / Csongor / Csomonin / Hetyen / Kisdobrony / Mala Dobrony / Kisharangláb / Haranglab / Barkaszó / Barkaszove / Bustyaháza / Bustina / Ekkel Lajos / Guttmann Emánuel / Szavvatij / Sztankai Gyula / Suba György / Demjén András / Hetey Bertalan / Meisels László / Tahy Ábrahám (Tahy Ábris) / Nemes József / Tekeháza / Tekove / Ilosva / Irsava / Ruszin Nemzetvédelmi Tanács / Antalovszkij V. / Fülöp Árpád / Horny Oszkár / Duchnovics Alekszandr / Caregrád / Konstantinápoly / Benjámin / Novák Endre / Nuszer Lajos / Minaj / Nagygejőc / Veliki Hejivci / Tiszaágtelek / Ungtarnóc, Tarnóc / Tarnyivci / Eszeny / Korláthelmec / Holmec / Komáromy Lajos / Komjáthy Gábor / Podhering / Pidhorjani / Dolha / Dovhe / Kosvanec Jaroszlav / Baán Mihály / Telmányi Emil / Boromissza Tibor / Vámos István / Szentgyörgyi Adolf / Malypetr Jan / Brno / Bechyně Rudolf / községi / Malina Sztaniszlav / Szevasztopol / Rozsypal Antonín / Méray Ádám / Riskó Béla / Csokonai Vitéz Mihály / Vaszócsik Gyula / Somlay Artúr / Spaláné Beneš Miláda / Basilides Mária / Danelik János / Fodor Béla / Földessy Sándor / Haba Ferenc / Kreisler Géza / Kutlán István / Orosz Lajos / Péter Mihály / egyház / Petrogalli Oszkár / Sziklay Ferenc / színház / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / képzőművészet / közigazgatás / Országos Keresztényszocialista Párt / szakszervezetek / Léva / Érsekújvár / Kassa / Losonc / Rozsnyó / Levice / Nové Zámky / Rožňava / Košice / Lučenec / Eperjes / Prešov / Visk / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. a) Az első parlamenti választások (1923. XI. 18.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Csápor [Čápor] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Eperjesenyicke [Haniska] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Kassa [Košice] / Léva [Levice] / Losonc [Lučenec] / Románfalva [Rumanová] / Rozsnyó [Rožňava] / Somszeg [Vieska] / Turócszentmárton [Martin] / Ungmogyorós [Liesková] / Viskó [Vyškovce]
Év1923
Rövid URL
ID238675
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1923. április : Ismeretlen tettesek lerombolták a dolhai Rákóczi-emlékművet. – Átadták a forgalomnak a Latorca új (podheringi) vashídját. – A Munkácsi Kaszinó közgyűlésén elhatározták, hogy a kaszinó 5 ezer kötetes könyvtárát „az egész magyar társadalom számára hozzáférhetővé teszik”, „kölcsönkönyvtárrá” alakítják.

1923. április 17. : A Kárpátaljai Református Egyházkerület első püspökévé választották meg Bertók Béla munkácsi lelkészt, beregi esperest. Egyházkerületi főgondnok lett György Endre. Egyházi főjegyző: Sütő Áron. Világi főjegyző: Komáromy Lajos. ->1923. június 7.Egyidejűleg megalakult a kárpátaljai Ungi Református Egyházmegye (13 település tartozik hozzá: Ungvár, Nagydobrony, Eszeny, Csongor, Szalóka, Kisdobrony, Tiszaágtelek, Kisgejőc, Nagygejőc, Korláthelmec, Tiszaásvány, Minaj, Ungtarnóc). Esperes: Komjáthy Gábor ungvári lelkész. Gondnok: Egry Ferenc.

8 találat