Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

2 találat

1939. június : Teleki Pál miniszterelnök kifejezte óhaját, hogy a honvéd zenekarok megfelelő alkalmakkor a ruszin (Duchnovics-féle) himnuszt is előadják. – Munkács magyar görög katolikusai azzal a kérelemmel fordultak Sztojka Sándor egyházmegyei püspökhöz, hogy számukra vasár- és ünnepnapokon Munkácson tartsanak magyar nyelvű misét. A püspök „az ószláv nyelvű csendes misét magyar nyelvű evangéliumolvasással, szentbeszéddel és misei énekeknek magyar nyelven való éneklését engedte meg minden vasárnap és ünnepnap déli fél 12 órai kezdettel”. – Egyházlátogató körutat tett a régióban Révész Imre, a tiszántúli református egyházkerület püspöke. Beregszászban református lelkészgyűlést hívott össze, melyen kimondták a Kárpátaljai Református Lelkészegyesület feloszlását, illetve az Országos Református Lelkészegyesületbe való beolvadását. – Kárpátalján járt Szinnay Béla altábornagy, a Vitézi Rend törzskapitánya. – Megalakult a Tiszaháti Magyar Bank Rt. – Korláth Endrét beiktatták Bereg és Ugocsa k. e. e. vármegye főispánjának tisztségébe. – Ungváron megkezdte munkáját a belügyminisztériumi igazoló bizottság. – A ruszin Kárpátokban tartott ünnepi táborozást az ún. „rongyos gárda”. – A Podkarpatszka Ruszi Villamosművek Rt. neve Kárpáti Villamosművek Rt.-re változott. – Minisztériumi rendelkezésre az ungvári gimnáziumban nem tanulhatnak lányok. A szülők küldöttséget menesztettek Budapestre Megay László alpolgármester vezetésével, ahol ígéretet kaptak arra nézve, hogy a városban leánygimnáziumot nyitnak. – A hónapban Ungváron 195 illetőségi, 277 állampolgársági bizonylatot, 58 árjaigazolást, 22 névváltoztatási okiratot adtak ki, 15-en tettek állampolgársági esküt.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Homonna / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Horthy Miklós / Németország / Huszt / Prága / Ungvár / Országos Református Lelkészegyesület / Illyés Gyula / Rákóczi Ferenc II. / Ung / Korláth Endre / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / Abaúj, Abaúj-Torna / Bereg / Ugocsa / Mukacseve / Rahói / Huszti / Nagybereznai / Técsői, Taracvölgyi / Királyháza / Alsóvereckei / Ilosvai / Nagyszől[l]ősi / Ökörmezői / Szobránci / Teleki Pál / Homicsko Vladimir / Nevicke / Perényi Zsigmond / Bercsényi Miklós / Sztojka Sándor / Gerény / Horjani / Hokky Károly / Bródy András (Bródy Andrej) / Bencze György / Volóc / Volovec / Kárpátaljai Református Lelkészegyesület / Csáky István / Kárpátaljai Magyar Nemzeti Tanács / Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete / Spák Iván / Hajovics Péter / Erdmannsdorff Otto / Németvágás / Poruba pod Vihorlátom / Sárosmező / Blatná Polianka / Sárosremete / Blatné Remety / Ubrezs / Úbrez / Bező / Bežovce / Felsőhalas / Vyšná Rybnica / Fogas / Závadka / Alsóhalas / Nižná Rybnica / Alsókánya / Jastrabie pri Michalovce / Magasrév / Vysoká nad Uhom / Ortutay Gyula / Novákovits Béla / Örkény / Buttler János Alapítvány / Krokovay Károly / Ungvári Öregdiákok Szövetsége / Zsegora Ödön / Boksay János / Csuha Sándor / Habka Péter / Magyar Turista Egyesület / Tamedly Mihály / Szinnay Béla / Révész Imre / Megay László / Kassa / Košice / Humenné
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 1. Katonai közigazgatás (1939. III. 20.)
TelepülésAlsóhalas [Nižná Rybnica] / Alsókánya [Jastrabie pri Michalovciach] / Beregszeg [Šulekovo] / Bező [Bežovce] / Felsőhalas [Vyšná Rybnica] / Fogas [Závadka] / Homonna [Humenné] / Kassa [Košice] / Magasrév [Vysoká nad Uhom] / Németvágás [Poruba pod Vihorlatom] / Sárosmező [Blatná Polianka] / Sárosremete [Blatné Remety] / Ubrezs [Úbrež] / Ubrezs [Úbrež] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1939
Rövid URL
ID242665
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. június 1. : Megindult a határforgalom Kárpátalja és (Kelet)Szlovákia között. A határforgalmi sáv 56 magyarországi és 60 szlovákiai település körzetére terjed. A körzetbe Ungvár is beletartozik. A határátkelőhelyek: Felsőhalas–Németvágás, Alsóhalas–Ubrezs, Alsóhalas–Fogas, Sárosremete–Felsőrőcse, Sárosremete–Alsókánya, Sárosmező–Magasrév, Bező–Magasrév. (Megj. ma valamennyi település Szlovákiához tartozik.)

2 találat