Szlovákiai Magyar Adatbank » Kronológia 1918-tól napjainkig Kronológia 1918-tól napjainkig – Oldal 17 – Szlovákiai Magyar Adatbank

Kronológia 1918-tól napjainkig

A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája 1918–1944 (Összeállította: Popély Gyula), A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 (Összeállította: Popély Árpád), A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 (Összeállította: Fedinec Csilla), Kronológia 1993–2004 (Megjelent a Magyarok Szlovákiában c. sorozat második kötetében. Összeállította: Orosz Márta), Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005, 2006, 2007 (A Fórum Kisebbségkutató Intézet évente jelentette meg. Összeállította: Lelkes Gábor, Simon Attila, Popély Árpád)
1 15 16 17 18 19 25
25 találat

1969. március 17-18. : Pozsonyban tartja rendkívüli, X. országos közgyűlését a Csemadok (helyi szervezeteinek száma 530, taglétszáma 56 990), amely alkalomból Ludvík Svoboda köztársasági elnök Munka Érdemrenddel tünteti ki a húszéves szövetséget. A közgyűlés vitája során számos felszólaló sürgeti a nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényeinek kidolgozását, a magyarság arányos képviseletének biztosítását az alacsonyabb szintű párt- és állami szervekben is, a magyar tudományos intézet megalakítását, a komáromi múzeum átalakítását a csehszlovákiai magyar kultúra múzeumává, egy kassai magyar színház létrehozását, a nemzetiségi oktatásügy fejlesztését, a magyarlakta járások területi átrendezését s a Csehszlovák Televízió magyar nyelvű adásának megindítását. A közgyűlésen elfogadott határozat továbbra is síkraszáll a Csemadok 1968. március 12-i javaslatának megvalósításáért, a szövetség új programja a Csemadok fő feladataként a magyar kisebbség társadalmi és kulturális érdekeinek képviseletét határozza meg, az elfogadott új alapszabály ennek megfelelően a szövetség hivatalos nevét Csehszlovákiai Magyarok Társadalmi és Kulturális Szövetségére módosítja, s lehetővé teszi, hogy a Csemadoknak egyéneken kívül kollektívák, intézmények is tagjai lehessenek, valamint hogy a szövetség keretén belül a csehszlovákiai magyar tudományos élet egyes szakterületeit művelő, önálló munkatervvel rendelkező társaságok alakuljanak. A Csemadok KB elnökévé ismét Dobos Lászlót, új vezető titkárává Szőke Józsefet, titkáraivá Varga Sándort és Takács Andrást választják; a 92 tagú KB 19 fős Elnökségébe bekerül még Csikmák Imre, Duray Miklós, Fónod Zoltán, Gáspár Tibor, Kardos István, Kulcsár Tibor, Mács József, Mede István, Molnár János, Rados Pál, Szabó Rezső, Tolvaj Bertalan, Turczel Lajos, Újváry László és Varga Béla.

1969. február : A No melléklapjaként megjelenik Pozsonyban a Barátno című folyóirat első száma. Felelős szerkesztője Szarkáné Lévay Erzsébet.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
Címkenyilvánosság - sajtó / oktatási intézmények - alap- és középiskola / nőkérdés / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / ifjúság / Csehszlovák Ifjúsági Szövetség (CSISZ) / Szlovák Újságírók Szövetsége / Tolvaj Bertalan / Rácz Olivér / Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara / / Szarkáné Lévay Erzsébet / Magyar Ifjúság Központi Tanácsa / Duka Zólyomi Árpád / Magyar Ifjúsági Szövetség 1. (MISZ) / Magyar Újságírók Szervezete / Dunaj – Duna / Dunaj / Kele Lajos / Barátnő / Mezőgazdaságban Dolgozó Falusi és Városi Fiatalok Szövetsége / Munkás Fiatalok Szövetsége / Szlovákiai Cserkészszövetség / Szlovákiai Főiskolások Szövetsége / Szlovákiai Gyermek- és Ifjúsági Szervezetek Társulása / Szlovákiai Úttörőszövetség / Középiskolások Szövetsége / Duray Miklós / nyelvhasználat / mezőgazdaság / közigazgatás / Varga Sándor / Pozsony / Kassa / Komárom / Nemzetiségi Tanács / Szabó Rezső / Komárno / Bratislava / Košice
FejezetIII. Nemzetiségi emancipációs törekvések és a rendszer demokratizálásának kísérlete
TelepülésDunajánosháza [Jánovce] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Nolcsó [Nolčovo] / Pozsony [Bratislava]
Év1969
Rövid URL
ID231782
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1969. január 1. : Érvénybe lép a föderációs alkotmánytörvény, amely értelmében a Csehszlovák Szocialista Köztársaság átalakul a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság szövetségi államává. Az állam új szövetségi törvényhozó szerve a Szövetségi Gyűlés, amelynek két kamarája van: az egykori Nemzetgyűlésből alakult Népi Kamara és az újonnan létrehozott Nemzetek Kamarája. A két tagköztársaság törvényhozó szerve a 200 tagú Cseh Nemzeti Tanács, ill. a 150 tagú Szlovák Nemzeti Tanács. Ludvík Svoboda köztársasági elnök Oldřich Černíkkel az élen kinevezi az első szövetségi kormányt. Tagjai többek között Ján Marko külügyminiszter, Martin Dzúr nemzetvédelmi miniszter és Jan Pelnář belügyminiszter. A Tatran Könyvkiadó magyar részlegének, a Magyar Üzemnek az önállósulásával megalakul Pozsonyban az első ténylegesen önálló csehszlovákiai magyar kiadó, a Madách Könyv- és Lapkiadó. Igazgatója Dobos László, főszerkesztője Hubik István. Krivošík Istvánt Dráfi Mátyás váltja fel a komáromi Magyar Területi Színház igazgatói posztján.

1968. augusztus 21. : A szovjetek letartóztatnak és Moszkvába hurcolnak több állami és pártvezetőt, köztük Alexander Dubčeket, a CSKP első titkárát, Oldřich Černík miniszterelnököt, Josef Smrkovskýt, a Nemzetgyűlés és František Kriegelt, a Nemzeti Front elnökét. A megszállók - 1956-os magyarországi mintára - megpróbálnak egy „munkásparaszt kormányt” állítani az ország élére, Ludvík Svoboda köztársasági elnök azonban elutasítja annak kinevezését, ráadásul a kormány elnökévé kiszemelt, a konzervatívok egyik vezéralakjának számító Alois Indra sem vállalja a feladatot. A CSKP KB Elnöksége, a Nemzetgyűlés Elnöksége és a kormány is egyöntetűen elítéli a beavatkozást, az ország lakossága passzív ellenállással, utcai tüntetésekkel válaszol a megszállásra. A Csemadok KB Elnöksége nyilatkozatot tesz közzé, amelyben a csehszlovákiai magyarság nevében támogatásáról biztosítja a csehszlovák állami és pártvezetést, s felszólítja az ország magyar lakosságát, hogy „őrizze meg nyugalmát és ne hagyja kiprovokálni magát”. A következő napokban a Magyar Ifjúság Központi Tanácsa, a magyar írók és a kommunista párt magyar tagjai sorra közzéteszik a megszállást elítélő nyilatkozataikat. A megszállást követően a rádió alkalmi stúdiókból, fiktív településnevek megadásával, illegálisan sugározza műsorait. A pozsonyi stúdió Nagy Jenő, Kozma Gyula, Delmár Gábor és Holló Anna által készített magyar adásának fedőneve Gabonaváros.

1968. május 24. : A különböző szakú tudományos dolgozók pozsonyi országos szemináriumának résztvevői határozatot fogadnak el a nemzetiségi kérdésről, amely javasolja, hogy hozzák létre a kisebbségek politikai képviseletének intézményes formáit, a nemzetiségi elv figyelembevételével alakítsák át a járások területét, s növeljék a járások hatáskörét, törvényesen biztosítsák a kisebbségi jogokat nemcsak az összefüggő nyelvterületen, hanem a szórványban élők számára is. A határozat egyben elutasítja az „államnyelv” bevezetésére irányuló követeléseket. A Pravda beszélgetést közöl Lőrincz Gyulával, s első szlovák lapként közli a Csemadoknak a nemzetiségi kérdés megoldására kidolgozott márciusi javaslatát. Lőrincz - a Csemadok berkeiben nagy felháborodást kiváltó - nyilatkozatában a márciusi javaslatok közül többet „túldimenzionáltnak” minősít, megkérdőjelezi többek között a járások átszervezésének szükségességét, s kijelenti, hogy a kétnyelvűség betartására is csupán a szlovákul nem beszélő idősebb nemzedék kedvéért van szükség.

1968. április : Dél-Szlovákia magyarlakta járásaiban és településein kezdetét veszi az ún. Matica-klubok szervezése. A klubok a sajtóhoz, a központi párt- és állami szervekhez eljuttatott beadványaikban nacionalista uszítással vádolják a Csemadokot és annak vezetőit.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeDévény / Matica slovenská / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / nyilvánosság - rádió / erőszakszervezetek, állambiztonság / egyházak - római katolikus / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Galánta / Nemzeti Front / Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / egyházak - református / Prága / Praha, Csehország / oktatási intézmények - alap- és középiskola / egyházak - evangélikus / nőkérdés / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / Okáli Daniel / irodalmi élet / tudományosság / Svoboda Ludvík / ifjúság / diszkrimináció / Nemzetgyűlés 1. (csehszlovák) / Fábry István / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / egyházak - görög katolikus / Kálvinista Szemle / Csehszlovák Írók Szövetsége / Varga János / Csehszlovák Nőszövetség Szlovákiai Bizottsága / Novotný Antonín / Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciója / Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége (Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kultúregyesülete) / Dobos László / nyilvánosság - televízió / Kultúrny život / klubmozgalom / Dubček Alexander / Szlovák Tudományos Akadémia / Rácz Olivér / Laštovička Bohuslav / Šik Ota / Batsányi János Irodalmi Kör / Štúr Ľudovít / / Csikmák Imre / Beke Sándor / Nemzetiségi Titkárság / Magyar Intézet / Černík Oldřich / Elkötelezett Pártonkívüliek Klubja / Magyar Ifjúság Központi Tanácsa / Galán Géza / Kubicskó Irén / Németh István / Duka Zólyomi Árpád / Gáspár Tibor / Grendel Lajos / Colotka Peter / Dzúr Martin / Kriegel František / Pavel Josef / Hájek Jiří / Štrougal Lubomír / Smrkovský Josef / Gáfrik Michal / Smena / Predvoj / Kodály Zoltánné / Szőke József / gazdaság / lakosságcsere / Duray Miklós / Fábry Zoltán / kitelepítés / választások / közigazgatás / Varga Sándor / Mácza Mihály / Pozsony / egyházak / Kassa / Lőrincz Gyula / Szabó Rezső / Új Szó / Bratislava / Košice / Devín
FejezetIII. Nemzetiségi emancipációs törekvések és a rendszer demokratizálásának kísérlete
TelepülésDévény [Devín] / Galánta [Galanta] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Kassa [Košice] / Nolcsó [Nolčovo] / Pozsony [Bratislava]
Év1968
Rövid URL
ID231389
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1 15 16 17 18 19 25
25 találat