Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1968. május 24.

A különböző szakú tudományos dolgozók pozsonyi országos szemináriumának résztvevői határozatot fogadnak el a nemzetiségi kérdésről, amely javasolja, hogy hozzák létre a kisebbségek politikai képviseletének intézményes formáit, a nemzetiségi elv figyelembevételével alakítsák át a járások területét, s növeljék a járások hatáskörét, törvényesen biztosítsák a kisebbségi jogokat nemcsak az összefüggő nyelvterületen, hanem a szórványban élők számára is. A határozat egyben elutasítja az „államnyelv” bevezetésére irányuló követeléseket.

A Pravda beszélgetést közöl Lőrincz Gyulával, s első szlovák lapként közli a Csemadoknak a nemzetiségi kérdés megoldására kidolgozott márciusi javaslatát. Lőrincz – a Csemadok berkeiben nagy felháborodást kiváltó – nyilatkozatában a márciusi javaslatok közül többet „túldimenzionáltnak” minősít, megkérdőjelezi többek között a járások átszervezésének szükségességét, s kijelenti, hogy a kétnyelvűség betartására is csupán a szlovákul nem beszélő idősebb nemzedék kedvéért van szükség.

Hibát talált?

Üzenőfal