Szlovákiai Magyar Adatbank » Kronológia 1918-tól napjainkig Kronológia 1918-tól napjainkig – Oldal 19 – Szlovákiai Magyar Adatbank

Kronológia 1918-tól napjainkig

A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája 1918–1944 (Összeállította: Popély Gyula), A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 (Összeállította: Popély Árpád), A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 (Összeállította: Fedinec Csilla), Kronológia 1993–2004 (Megjelent a Magyarok Szlovákiában c. sorozat második kötetében. Összeállította: Orosz Márta), Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005, 2006, 2007 (A Fórum Kisebbségkutató Intézet évente jelentette meg. Összeállította: Lelkes Gábor, Simon Attila, Popély Árpád)
1 17 18 19 20 21 25
25 találat

1960. szeptember 1. : Nyitrán, a pozsonyi Felsőbb Pedagógiai Iskola magyar tagozatának átköltöztetésével, Csanda Sándor vezetésével megkezdi működését az 1959-ben alapított Pedagógiai Intézet (1964-től Pedagógiai Kar) magyar tagozata. A magyar nemzetiségű egyetemi és főiskolai hallgatók aránya az 1960/61-es akadémiai évben a legmagasabb: számuk 1208, az összes hallgató 5,9%-a. Kezdetét veszi a szlovák és a magyar tannyelvű nyolcéves középiskolák (alapiskolák) összevonása. Három év alatt 110 iskola összevonására kerül sor, közülük 68 szlovák, 42 pedig magyar igazgatót kap. Az Új Szó az SZLKP helyett az SZLKP KB napilapjává válik. Csehszlovákia és Magyarország között megszűnik a vízumkényszer.

1959. szeptember 1. : A pozsonyi Comenius Egyetem magyar szemináriumába beolvad a megszűnő Pedagógiai Főiskola magyar tanszéke, s ezzel az egyetem Bölcsészettudományi Karán Sas Andor vezetésével megalakul a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék. Miután a hatóságok elutasították Csemadoknak a tagozat Kassán vagy Rozsnyón való letelepítésére vonatkozó javaslatát, az Állami Faluszínház megszűnő magyar tagozata beolvad a komáromi Mateszba. A magyartannyelvű nyolcosztályos középiskolák tanárai számára az Oktatásügyi és Kulturális Megbízotti Hivatal rendelete alapján kötelezővé válik a szlovák nyelv hároméves magántanulása.

1959. április 6-7. : Pozsonyban tartja VIII. országos közgyűlését a Csemadok (helyi szervezeteinek száma 498, taglétszáma 32 527). A közgyűlés, amelyen a felszólalásokat és határozatokat egyaránt a csehszlovák szocialista hazafiságra való nevelés programja uralja, az egyesület 10 éves fennállása alatt elért eredményeket pozitívan értékeli. Lőrincz Gyula beszámolója szintén hangsúlyozza, hogy a Csemadok nem kíván a csehszlovákiai magyarság érdekvédelmi szervezete lenni, feladata a népnevelés, a népművészeti és kulturális hagyományok ápolása s a „magyar burzsoá nacionalizmus maradványai” elleni harc. Az 50 tagú új Központi Bizottság elnökévé ismét Lőrincz Gyulát, vezető titkárává Pathó Károlyt választják, a KB Elnökségébe bekerül többek között Ág Tibor, Csanda Sándor, Fábry István, Gyurcsó István, Kugler János, Major Sándor, Szabó Rezső, Szabó Béla, Szűcs Béla, Sziegl Ferenc és Vadkerty Katalin.

1956. november : Megjelenik Pozsonyban a Csemadok Fáklya című havilapjának utolsó, november-decemberi összevont száma.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeBudapest / hadsereg, katonaság / nyilvánosság - sajtó / határkérdés / nyilvánosság - rádió / erőszakszervezetek, állambiztonság / Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Megbízottak Testülete / Prága / Praha, Csehország / oktatási intézmények - alap- és középiskola / Široký Viliam / nőkérdés / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / csehszlovák-magyar tárgyalások, egyezmények / irodalmi élet / Zápotocký Antonín / ifjúság / Csehszlovák Rádió / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Szabad Földműves / Fáklya / Dolgozó Nő / Új Ifjúság / Strechaj Rudolf / Novotný Antonín / Ostrava / Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciója / Szlovák Írók Szövetsége / Štítnický Ctibor / (A) Hét / Rudé právo / Szlovák Műszaki Főiskola / Csehszlovák Televízió / Nagy Imre / nyilvánosság - televízió / Szolidaritási Alap / gazdaság / Fábry Zoltán / mezőgazdaság / Kádár János / Pozsony / Komárom / Új Szó / Komárno / Bratislava / Magyarország / Csehország
FejezetII. Egyenjogúsítás párthatározatokkal. A pártállam első másfél évtizede
TelepülésIfjúságfalva [Dedina Mládeže] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Pozsony [Bratislava]
Év1956
Rövid URL
ID230309
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1956. november 3. : Antonín Zápotocký köztársasági elnök rádióbeszédben ítéli el a magyarországi felkelést. Zápotocký szerint a nemzetközi reakció által támogatott magyarországi reakció - a politikai vezetés engedményeit kihasználva - „ellenforradalmat” robbantott ki, amely „fasiszta fehérterrorral” fenyegeti a magyar dolgozó népet, Nagy Imre miniszterelnököt pedig azzal vádolja, hogy „lepaktált a kapitalista országokkal”. A Rudé právo a magyar forradalmat elítélő nyilatkozatot közöl Fábry Zoltántól, amelyben Fábry a magyarországi eseményeket úgy értékeli, mint amelyek „az imperialisták malmára hajtják a vizet”. Nyilatkozatát Fábry pár nap múlva a Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciójának ülésén - Ctibor Štítnický, a Szlovák Írók Szövetségének titkára által - felolvasott levelében visszavonja. A prágai és ostravai után megkezdi működését a Csehszlovák Televízió pozsonyi stúdiója is.

1 17 18 19 20 21 25
25 találat