Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

3 találat

1969. január 1. : Érvénybe lép a föderációs alkotmánytörvény, amely értelmében a Csehszlovák Szocialista Köztársaság átalakul a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság szövetségi államává. Az állam új szövetségi törvényhozó szerve a Szövetségi Gyűlés, amelynek két kamarája van: az egykori Nemzetgyűlésből alakult Népi Kamara és az újonnan létrehozott Nemzetek Kamarája. A két tagköztársaság törvényhozó szerve a 200 tagú Cseh Nemzeti Tanács, ill. a 150 tagú Szlovák Nemzeti Tanács. Ludvík Svoboda köztársasági elnök Oldřich Černíkkel az élen kinevezi az első szövetségi kormányt. Tagjai többek között Ján Marko külügyminiszter, Martin Dzúr nemzetvédelmi miniszter és Jan Pelnář belügyminiszter. A Tatran Könyvkiadó magyar részlegének, a Magyar Üzemnek az önállósulásával megalakul Pozsonyban az első ténylegesen önálló csehszlovákiai magyar kiadó, a Madách Könyv- és Lapkiadó. Igazgatója Dobos László, főszerkesztője Hubik István. Krivošík Istvánt Dráfi Mátyás váltja fel a komáromi Magyar Területi Színház igazgatói posztján.

1967 folyamán : A pártvezetés megbízásából országos méretű szociológiai felmérést végeznek a társadalmi rétegződés feltérképezésére. A felmérés a képzettség, az életmód, a végzett munka bonyolultsága, a jövedelem stb. alapján a csehszlovákiai magyarokat a társadalmi rang tekintetében a csehek, a lengyelek, a szlovákok, az ukránok és a németek mögé - s csupán a cigányokat megelőzve - a hatodik helyre sorolja. Pozsonyban, a Tatran Könyvkiadó Magyar Üzemének kiadásában megjelenik Dobos Lászlónak a szlovákiai magyarság második világháború utáni jogfosztásának időszakát elbeszélő Földönfutók című regénye. Ugyancsak a Magyar Üzemnél jelenik meg a két világháború közötti csehszlovákiai magyar irodalom- és művelődéstörténet első összefoglalása, Turczel Lajos Két kor mezsgyéjén című monográfiája. A csehszlovák kormány az érdemes művész címet adományozza Szabó Gyula losonci festőművésznek, grafikusnak.

3 találat