Szlovákiai Magyar Adatbank » Kronológia 1918-tól napjainkig Kronológia 1918-tól napjainkig – Oldal 18 – Szlovákiai Magyar Adatbank

Kronológia 1918-tól napjainkig

A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája 1918–1944 (Összeállította: Popély Gyula), A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 (Összeállította: Popély Árpád), A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 (Összeállította: Fedinec Csilla), Kronológia 1993–2004 (Megjelent a Magyarok Szlovákiában c. sorozat második kötetében. Összeállította: Orosz Márta), Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005, 2006, 2007 (A Fórum Kisebbségkutató Intézet évente jelentette meg. Összeállította: Lelkes Gábor, Simon Attila, Popély Árpád)
1 16 17 18 19 20 25
25 találat

1968. március 12. : A Csemadok KB a prágai és pozsonyi pártvezetés januári határozata alapján a nemzetiségi kérdés megoldására vonatkozó javaslatot fogad el és terjeszt a pártvezetés elé. Ebben szorgalmazza, hogy a szlovák nemzet államjogi helyzetének rendezésével egy időben - amelynek egyetlen méltó megoldása az ország föderatív alapon történő átszervezése - rendezzék a nemzetiségek helyzetét is. Javasolja többek között egy nemzetiségi alkotmánytörvény kidolgozását, a nemzetiségek arányszámuknak megfelelő képviseletének biztosítását, az államhatalmi és a végrehajtó szervek mellett nemzetiségi szervek (a Nemzetgyűlés és az SZNT keretében Nemzetiségi Bizottság, a kormány mellett Nemzetiségi Titkárság s a Megbízottak Testülete keretében Nemzetiségi Megbízotti Hivatal) létrehozását, az 1960 előtti közigazgatási rendezéshez való visszatérést és a járáshatároknak az etnikai határokhoz igazítását, a Szlovák Szakszervezeti Tanácsban és a CSISZ Szlovákiai KB-ban nemzetiségi osztály létesítését, a magyar oktatásügy autonómiájának biztosítását, a magyarok arányszámuknak megfelelő felvételét a főiskolákra, a magyarországi továbbtanulás lehetővé tételét, valamint az 1945 után hozott magyarellenes diszkriminatív jogszabályok felülvizsgálását. A KB egyúttal felkéri az SZLKP KB-t, hogy hívja vissza tisztségéből Dénes Ferencet, az Új Szó főszerkesztőjét, mert „dogmatikus magatartása miatt főszerkesztőként és az SZNT képviselőjeként is elveszítette a csehszlovákiai magyar dolgozók bizalmát”.

1967 folyamán : A pártvezetés megbízásából országos méretű szociológiai felmérést végeznek a társadalmi rétegződés feltérképezésére. A felmérés a képzettség, az életmód, a végzett munka bonyolultsága, a jövedelem stb. alapján a csehszlovákiai magyarokat a társadalmi rang tekintetében a csehek, a lengyelek, a szlovákok, az ukránok és a németek mögé - s csupán a cigányokat megelőzve - a hatodik helyre sorolja. Pozsonyban, a Tatran Könyvkiadó Magyar Üzemének kiadásában megjelenik Dobos Lászlónak a szlovákiai magyarság második világháború utáni jogfosztásának időszakát elbeszélő Földönfutók című regénye. Ugyancsak a Magyar Üzemnél jelenik meg a két világháború közötti csehszlovákiai magyar irodalom- és művelődéstörténet első összefoglalása, Turczel Lajos Két kor mezsgyéjén című monográfiája. A csehszlovák kormány az érdemes művész címet adományozza Szabó Gyula losonci festőművésznek, grafikusnak.

1966. december 10-11. : Pozsonyban tartja IX. országos közgyűlését a Csemadok (helyi szervezeteinek száma 515, taglétszáma 45 ezer), amelynek résztvevői kritikus hangvételű felszólalások sorában sürgetik többek között a nemzetiségekkel kapcsolatos határozatok betartását, a magyar nyelvhasználat tényleges lehetővé tételét a hivatalos érintkezésben, a magyar szakiskolák hálózatának bővítését, a tanonciskolákban az anyanyelvi oktatás bevezetését, a Csehszlovák Televízióban magyar adás indítását. Dobos László felveti a magyarságot 1945-1948 között ért sérelmek orvoslását, a fiatal értelmiségi generáció részéről pedig több felszólaló, köztük Duray Miklós bírálja a szervezet küldetésének tisztázatlanságát, munkájának alacsony színvonalát s a hatalmi struktúrába beépült, ill. a Csemadok vezetésében dolgozó, annak megújulását gátló kádereket. A közgyűlési határozat feladatul adja a tagság „egészséges nemzeti öntudatának elmélyítését”, a Csemadok-klubok támogatását, szorgalmazza központi, járási és helyi méretű ünnepi rendezvények szervezését, falu- és tájmúzeumok, néprajzi szobák létrehozását, a csehszlovákiai magyar néprajzi és képzőművészeti hagyományok gyűjtését. A 75 tagú új Központi Bizottság megválasztása mégis jobbára a régi vezetőség sikerét hozza, s Lőrincz Gyula közbelépését követően nem kerül be a KB-ba Koczka István, a Népművelés főszerkesztője sem. A Csemadok KB elnökévé ismét Lőrincz Gyulát, vezető titkárává Szabó Rezsőt, titkárává Varga Jánost választják, a 17 tagú Elnökség további tagjai Balázs Béla, Dobos László, Egri Viktor, Fábry István, Kosztanko Antal, Krivošík István, Krocsány Dezső, Mede István, Mózsi Ferenc, Pintér Ferenc, Szabó Béla, Sziegl Ferenc, Szőke József és Vadkerty Katalin. A közgyűlésen elfogadott új alapszabály a Csemadok hivatalos nevét - az ukrán szervezet mintájára - Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségére változtatja.

1966. szeptember 1. : A magyar tannyelvű általános középiskolák száma 22, amelyek 130 osztályában 4027 diák tanul. A 22 általános középiskola közül 13 önálló, 9 pedig közös (szlovák-magyar) igazgatású. Önálló magyar általános középiskola működik Pozsonyban, Somorján, Galántán, Szencen, Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren, Komáromban, Zselizen, Ipolyságon, Füleken, Tornalján, Szepsiben és Kassán; közös igazgatású általános középiskola pedig Érsekújvárott, Ógyallán, Párkányban, Léván, Nyitrán, Rimaszombatban, Rozsnyón, Királyhelmecen és Nagykaposon. Szlovák tannyelvű általános középiskolákba 466 magyar diák jár, a magyar nemzetiségű általános középiskolások 10,4%-a.

Részletek

1964 folyamán : Budapesten Szalatnai Rezső kísérőtanulmányával megjelenik az 1947-ben Magyarországra telepített Gömöry Jánosnak, az egykori eperjesi evangélikus gimnázium igazgatójának és a kassai Kazinczy Társaság elnökének Emlékeim egy letűnt világról című emlékirata. Pozsonyban - a Magyar Könyvbarátok Köre mintájára - Versbarátok Köre néven újabb könyvklub-jellegű szerveződés alakul a magyar nyelvű verseskötetek terjesztése és népszerűsítése céljából. Városi rangra emelik a kelet-szlovákiai Szepsit, Nagykapost és Királyhelmecet. Fábry Zoltánt a Csehszlovák Írók Szövetségének Nemzetiségi Díjával tüntetik ki.

1 16 17 18 19 20 25
25 találat