Szlovákiai Magyar Adatbank » Kronológia 1918-tól napjainkig Kronológia 1918-tól napjainkig – Oldal 41 – Szlovákiai Magyar Adatbank

Kronológia 1918-tól napjainkig

A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája 1918–1944 (Összeállította: Popély Gyula), A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 (Összeállította: Popély Árpád), A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 (Összeállította: Fedinec Csilla), Kronológia 1993–2004 (Megjelent a Magyarok Szlovákiában c. sorozat második kötetében. Összeállította: Orosz Márta), Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005, 2006, 2007 (A Fórum Kisebbségkutató Intézet évente jelentette meg. Összeállította: Lelkes Gábor, Simon Attila, Popély Árpád)
1 39 40 41 42 43 77
77 találat

1989. december 19. : A Szövetségi Gyűlés jóváhagyja a Čalfa-, az SZNT pedig a Čič-kormány programnyilatkozatát. A szövetségi kormány programjának vitájában Sidó Zoltán felszólalására, aki kifogásolja, hogy szövetségi szinten nem hozták létre a nemzetiségi ügyekkel foglalkozó minisztériumot, a miniszterelnök kijelenti: a nemzetiségi képviselet kérdését elsősorban a köztársasági kormányok hatáskörében kell rendezni, de a választások után majd létrehozzák a szövetségi kormány melletti nemzetiségi tanácsadó szervet, amelyben valamennyi kisebbség képviselve lesz. Az SZNT Elnöksége az előzetes megállapodás ellenére elutasítja a Nemzetiségi Bizottság visszaállítását, helyette csupán egy, az Elnökség melletti állandó munkacsoport létrehozását hagyja jóvá. A 15 magyar, ukrán, szlovák és cseh képviselőből, valamint a Csemadok és a Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége által delegált 11 szakemberből álló testület vezetője Nagy Kázmér, az SZNT alelnöke. Rendkívüli közgyűlést tart Pozsonyban a Szlovák Írók Szövetségének Magyar Szekciója, amely kimondja a szekció önállósulását, s Csehszlovákiai Magyar Írók Társasága néven egy független szervezet létrehozását. A társaság élén álló 9 tagú Akcióbizottság vezetőjévé Fónod Zoltánt választják. A csehszlovákiai magyar képzőművészek pozsonyi találkozóján elhatározzák a Szlovák Képzőművészek Szövetségén belüli, esetleg egy teljesen önálló szervezet létrehozását. A Csehszlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága előkészítő bizottságának ügyvivője Kubička-Kucsera Klára. Az FMK és a Magyar Diákszövetség nyílt levéllel fordul Jiří Dienstbier külügyminiszterhez, amelyben felkérik, hogy Csehszlovákia vesse latba tekintélyét a romániai vérontás megakadályozása érdekében. Az Új Szó a rendkívüli pártkongresszus határozata alapján az SZLKP KB helyett az SZLKP napilapjaként határozza meg magát, fejlécéről pedig eltűnnek az állami kitüntetések.

1989. december 18. : A NYEE Koordinációs Bizottsága nyilatkozatot tesz közzé a köztársasági elnök megválasztásával kapcsolatban, amelyben elutasítja, hogy a két elnökjelölt létét a cseh és szlovák nemzet közötti ellentétek szítására használják fel. Az Új Szó szerkesztősége rehabilitálja az 1968-1969-es tevékenységük miatt a pártból kizárt és ennek következtében 1970 júliusában a lap szerkesztőségéből is elbocsátott munkatársait: Cserepes Lajost, Horváthné Ozorai Katalint, Lőrincz Lászlót, Miklósi Pétert, Petrőci Bálintot, Szabó Gézát, Szűcs Bélát, Tóth Mihályt és Zsilka Lászlót. Prágában a nyílt, szabad és plurális társadalom megteremtésének elősegítése, valamint a független hírközlési és tájékoztatási hálózat kifejlesztése céljával megalakul a Csehszlovákiai Charta 77 Alapítvány, amelynek kuratóriumában helyet kap Szigeti László. A nyitrai Pedagógiai Karon dékánhelyettessé választják László Bélát, a Matematikai Tanszék docensét.

1989. december 17. : Pozsonyban tartja rendkívüli kongresszusát Szlovákia Kommunista Pártja, amely síkra száll a párt megújhodásáért, felfüggeszti több egykori pártvezető párttagságát, s javasolja a pártból igazságtalanul kizártak rehabilitálását. A 93 tagú új Központi Bizottságba bekerül többek között Kiss József, Zselenák József, Szirovecz Géza, Galko Béla, Kiss Katalin, Móricz Zoltán és Pásztor Mária. A párt élére 11 tagú Végrehajtó Bizottságot állítanak, amelynek elnökévé Ján Širokýt választják. Országos taggyűlést tart Dunaszerdahelyen az FMK szóvivői testülete, amelyen elfogadják a mozgalom ideiglenes működési szabályzatát. A gyűlés elveti egy egységes magyar politikai párt megalapításának szükségességét, s kimondja, hogy az FMK a NYEE független csoportjaként kíván tevékenykedni. Az FMK állásfoglalást tesz közzé a Csemadok tevékenységével és céljaival kapcsolatban, amely szerint a megújult Csemadokra mint kulturális szervezetre a jövőben is rendkívül fontos szerep vár, elengedhetetlen ugyanakkor teljes depolitizálása, s megengedhetetlen, hogy megújult vezetése vagy más körök politikai ambíciók és célok szolgálatába állítsák.

1989. december 12. : Az SZNT Elnöksége Milan Čič (SZLKP) miniszterelnökkel az élen kinevezi az új szlovák kormányt, amelynek 15 tagja közül csupán 6 a kommunista. Tagja többek között Jozef Markuš (pártonkívüli) első miniszterelnök-helyettes, Vladimír Ondruš (pártonkívüli) és Varga Sándor (pártonkívüli) miniszterelnök-helyettesek, Ladislav Chudík (pártonkívüli) kulturális miniszter, valamint Ladislav Kováč (pártonkívüli) oktatás-, ifjúság- és testnevelésügyi miniszter. A kormánynak Varga Sándor személyében első ízben van magyar nemzetiségű alelnöke. Az SZNT Elnöksége hatályon kívül helyezi a belpolitikai helyzetről kiadott november 21-i állásfoglalását, s szavazattöbbséggel Alexander Dubček köztársasági elnökké választását javasolja. A Szövetségi Gyűlés ülésén lemond tisztségéről a testület vezető szerveinek több kommunista tagja, köztük Vladimír Vedra, a Népi Kamara és Ján Janík, a Nemzetek Kamarája elnöke, a Szövetségi Gyűlés Elnökségéből pedig távozik többek között Fekete József. Az új Elnökség megválasztása során a Szövetségi Gyűlés elnökévé Stanislav Kukrált (pártonkívüli), a Népi Kamara elnökévé Josef Bartončíkot (Csehszlovák Néppárt), a Nemzetek Kamarája elnökévé Anton Blažejt (SZLKP) választják; Fekete helyett azonban nem választanak új magyar tagot a Szövetségi Gyűlés Elnökségébe, így annak a Népi Kamara részéről a korábbi gyakorlattól eltérően nincs magyar nemzetiségű tagja. Az FMK nyilatkozatot ad ki a szövetségi kormány összetételéről, amelyben sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy nem került sor a kisebbségi ügyekben illetékes miniszteri tárca létrehozására. A Szlovák Szakszervezeti Tanács pozsonyi ülésén elfogadják az Elnökség és Titkárság december 5-i lemondását, s felmentik tisztségéből a tanács valamennyi vezető tisztségviselőjét, köztük Merva Lóránt titkárt.

1989. december 10. : Gustáv Husák köztársasági elnök Marián Čalfa (SZLKP) miniszterelnökkel az élen kinevezi a „nemzeti egyetértés kormányának” elnevezett új szövetségi kormányt, amelyben 1948 óta első ízben a nem kommunista miniszterek vannak többségben. A kormány tagjai többek között Ján Čarnogurský (pártonkívüli) és Valtr Komárek (CSKP) első miniszterelnök-helyettesek, František Pitra (CSKP) miniszterelnök-helyettes, Jiří Dienstbier (pártonkívüli) külügyminiszter, Miroslav Vacek (CSKP) nemzetvédelmi miniszter és Václav Klaus (pártonkívüli) pénzügyminiszter; a belügyminiszteri poszt egyelőre betöltetlen marad (belügyminiszterré december 30-án a csehszlovák néppárti Richard Sachert nevezik ki). Az új kormány kinevezését követően Gustáv Husák a Szövetségi Gyűlés Elnökségéhez intézett levelében lemond köztársasági elnöki tisztségéről. A PFés a NYEE bejelenti, hogy Václav Havel köztársasági elnökké való jelölését támogatja. Rendkívüli kongresszust tart Pozsonyban a Szlovák Megújhodás Pártja, amely az 1948-ban felbomlasztott Demokrata Párt jogutódának nyilvánítja magát, és felveszi annak nevét.

1989. december 4. : Prágában és Pozsonyban a PF és a NYEE felhívására ismét több ezer fős tüntetéseken tiltakoznak az új szövetségi kormány összetétele ellen. Pavol Hrivnák szlovák miniszterelnök fogadja Sidó Zoltánt, a Csemadok KB elnökét, s ígéretet tesz arra, hogy az új szlovák kormány egyik alelnöke magyar nemzetiségű lesz, aki megbízást kap a Nemzetiségi Minisztérium létrehozására is. Hrivnák elvi hozzájárulását adja ahhoz, hogy a magyar kisebbség a Nemzetiségi Minisztériumon kívül még egy miniszteri tárcát kapjon. A Varsói Szerződés moszkvai csúcsértekezletén a Szovjetunió, Bulgária, Lengyelország, Magyarország és az NDK legfelsőbb vezetői közös nyilatkozatban ítélik el Csehszlovákia 1968. évi megszállását.

1989. november 30. : Pozsonyban a Pavel Hrivnák miniszterelnök vezette szlovák kormányküldöttség és a NYEE képviselőinek találkozójával szlovákiai szinten is megkezdődnek a kommunista vezetés és az ellenzék közötti kerekasztal-tárgyalások. A tanácskozáson a NYEE küldöttségében az FMK képviseletében részt vesz Szigeti László is. Az SZNT ülésén a tisztségéről lemondott Viliam Šalgovič helyett Rudolf Schustert (SZLKP) választják a testület elnökévé, s bizottságot hoznak létre az 1988. március 25-i pozsonyi tüntetés elleni rendőri beavatkozás kivizsgálására. Az FMK helyi csoportjainak képviselői megbeszélést tartanak Dunaszerdahelyen az együttműködés formáiról, s megvitatják a mozgalom ideiglenes alapszabálytervezetét. Az FMK és a Magyar Diákszövetség küldöttsége Budapesten találkozik a magyarországi pártok képviselőivel, s megtartja első budapesti sajtótájékoztatóját.

1989. november 28. : A szövetségi kormány és a Nemzeti Front, valamint a PF küldöttsége közötti kerekasztal-tárgyaláson megállapodás születik a szövetségi kormány átalakításáról, valamint a kommunista párt vezető szerepét és a marxizmus-leninizmust állami ideológiaként rögzítő alkotmánycikkelyek hatályon kívül helyezéséről. A PF ezen kívül követeli Csehszlovákia 1968-as megszállásának elítélését s Gustáv Husák lemondását köztársasági elnöki tisztségéről. Az Új Szó címoldalon közli szerkesztőségének állásfoglalását, amelyben amellett, hogy bírálóan nyilatkozik saját tevékenységéről, támogatásáról biztosítja a NYEE programnyilatkozatát, elhatárolja magát a Magyar Televízió Panoráma című műsora elleni kampánytól, s javasolja a szerkesztőség megbélyegzett munkatársainak rehabilitálását, valamint hogy a lap az SZLKP KB lapja helyett az SZLKP lapjaként határozza meg magát. A Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciójának vezetősége állásfoglalásában sürgeti az elmúlt két évtized újraértékelését, a csehszlovákiai magyar közélet demokratizálását és a „hatalmi monopólium elvtelen kiszolgálóinak” távozását tisztségeikból. Az FMK és a Magyar Diákszövetség közös nyilatkozatban határolja el magát a Kelet-Szlovákiában ismeretlen körök által kezdeményezett, területi autonómiát követelő aláírásgyűjtési akciótól. A nyilatkozat szerint az ilyen akciók ártanak a demokratizálódási folyamatnak, és a rendszerváltásra törekvő erők megosztásához vezetnek. Megjelenik az FMK Szabad Kapacitás című tájékoztatójának első száma. Szerkesztői a december közepén megjelenő 3. számától kezdve: Gyurovszky László, Juhász R. József, Németh Ilona, Sándor Eleonóra és Tóth Károly. A pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Építő- és Építészmérnöki Karának magyar nemzetiségű hallgatói megalakítják az Ybl Miklós Klubot. Dunaszerdahelyen Ravasz József és Vontszemű János vezetésével megalakul a Roma Demokratikus Kezdeményezés.

1989. november 27. : Csehszlovákia lakossága kétórás általános sztrájkkal támogatásáról biztosítja a PF, a NYEE és a diákok követeléseit. Az SZLKP KB november 26-án kezdődött, de akkor félbeszakadt rendkívüli ülése az általános sztrájk hatására beleegyezik a „demokratikus párbeszédbe”, a kommunista párt vezető szerepének törlésébe az alkotmányból, a szabad választások kiírásába és 1968 újraértékelésébe. Több személyi változásról is döntenek: kizárják a KB Elnökségéből többek között Viliam Šalgovičot, az SZNT elnökét, a KB Elnökségéből és Titkárságából pedig Gejza Šľapka ideológiai titkárt. A póttagok közül 11 személyt kooptálnak a KB-ba, köztük Vajas Elemért és Juhász Istvánt, utóbbit a KB Elnökségébe is beválasztják, s 1990. január 20-ra összehívják a párt rendkívüli kongresszusát. Dél-Szlovákia városaiban, többek között Dunaszerdahelyen, Komáromban, Érsekújvárott és Vágsellyén megalakulnak az FMK első helyi csoportjai.

1989. november 25. : A PF, a NYEE, ill. a 800 ezres prágai és a 70 ezres pozsonyi tüntetés résztvevői elégtelennek minősítik a pártvezetésben bekövetkezett változásokat, s megfogalmazzák azt az igényt, hogy töröljék az alkotmányból a kommunista párt vezető szerepét. Az FMK, a Magyar Diákszövetség, a Csehszlovákiai Magyarok Fóruma és a Matesz képviselői megbeszélést tartanak a Csemadok pozsonyi székházában, amelyen a Csehszlovákiai Magyarok Fóruma felveti a szlovákiai magyar közéletet összefogó egységes magyar politikai erő létrehozásának a lehetőségét, amit azonban az FMK és a Magyar Diákszövetség a magyarság elszigetelődésének veszélyére hivatkozva visszautasít. A találkozó résztvevői közös nyilatkozatot írnak alá, amelyben amellett, hogy követelik az 1968-as események újraértékelését, kinyilvánítják: a demokrácia, az egyenrangúság és egyenjogúság elvei alapján kívánják újraértékelni a csehszlovákiai magyarság helyzetét, s egyenjogú szövetségben kívánnak élni az ország nemzeteivel és nemzetiségeivel. A NYEE és a szlovák főiskolások koordinációs bizottsága 12 pontból álló közös programnyilatkozatot fogad el, amely megfogalmazza többek között a szabad választások megtartásának, a kommunista párt vezető szerepe alkotmányból való törlésének, a jogállam kiépítésének, az egyház és az állam szétválasztásának, a csehek és szlovákok demokratikus föderációja következetes megvalósításának, valamint a nemzetiségi jogok törvényes szabályozásának igényét. A Magyar Diákszövetség akcióbizottsága elfogadja a szövetség programnyilatkozatát, amely követeli többek között a kommunista párt vezető szerepének megszüntetését, a szabad választások kiírását, az államhatalmi ágak szétválasztását és a helyi önkormányzatok jogkörének kiszélesítését. Ladislav Adamec szövetségi miniszterelnök bejelenti a politikai foglyok szabadon bocsátását. Budapesten Käfer István vezetésével önálló egyesületté alakul a korábban a Rákóczi Szövetség keretében működött Amicus Kör, a cseh és szlovák kultúra barátainak köre.

1989. november 24. : A CSKP KB rendkívüli ülésén hosszas vitát követően - miközben felmerül a fegyveres erők bevetésének a lehetősége is - lemond tisztségéről a változásokat elutasító Miloš Jakeš főtitkár, valamint a KB egész Elnöksége és Titkársága. A párt új főtitkárává Karel Urbáneket választják, s olyan határozatot fogadnak el, amelyben sajnálatukat fejezik ki a november 17-i események miatt. A PF által szervezett prágai tüntetésen első ízben szólal fel Alexander Dubček. A tüntetés résztvevői Dubček köztársasági elnökké választását követelik. Elkészül az FMK elvi nyilatkozata, amely szerint az FMK a hatalmi szervektől független, alulról építkező polgári kezdeményezés, elődjének a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságát tekinti, s céljai között szerepel többek között a pártmonopólium megszüntetése, a többpártrendszerű parlamentáris demokrácia megteremtése, a nemzeti kisebbségi kérdés megoldása, s a polgári szabadságjogokat biztosító törvények megalkotása. A nemzeti kisebbségeket az FMK szerint kollektív jogok illetik meg, ezért jogaik szavatolása érdekében elengedhetetlen egy nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer létrehozása. Dobos László kezdeményezésére - nagyrészt az ún. harminchármak dokumentuma aláíróinak részvételével - megalakul Pozsonyban a Csehszlovákiai Magyarok Fóruma.

1989. november 22. : Pozsonyban az első engedélyezett tüntetésen felolvassák a szlovák főiskolásoknak a november 17-i események kivizsgálását, a felelősök megbüntetését, a kompromittálódott állami és pártvezetők eltávolítását követelő s követeléseik elutasítása esetére november 27-re általános sztrájkot hirdető nyilatkozatát. A tüntetésen az FMK nevében felszólal Grendel Lajos író is. Megalakul a NYEE Koordinációs Bizottsága, amelynek munkájába az FMK képviseletében bekapcsolódik Szigeti László és Grendel Lajos. Pozsonyi magyar egyetemi és főiskolai hallgatók megalakítják a Magyar Diákszövetséget, amely támogatásáról biztosítja a sztrájkoló szlovák és cseh diákokat. A szövetség élén nyolctagú akcióbizottság, valamint háromtagú (Berényi József, Szép Attila, Vörös Péter) szóvivői testület áll.

1989. november 21. : A szövetségi, cseh és szlovák kormány közös nyilatkozata ellenére országszerte tovább zajlanak a tiltakozó megmozdulások; irányításukat Csehországban a PF, Szlovákiában a NYEE veszi át. A prágai tüntetésen első ízben szólal fel Václav Havel. A NYEE a három kormány közös nyilatkozatát elutasító állásfoglalásában követeli a rendfenntartó erők november 17-i brutális beavatkozásának kivizsgálását, a Szövetségi Gyűlés mellett egy független vizsgálóbizottság létrehozását, a felelősök megbüntetését, az erőszakért felelős politikusok távozását a hatalomból, a politikai foglyok szabadon bocsátását, a nyílt társadalmi párbeszédet és a szlovák miniszterelnökkel való találkozás lehetőségét. A komáromi Matesz társulata csatlakozik a prágai színművészeti főiskola diákjainak és a prágai színházak művészeinek sztrájkra felszólító felhívásához. Az SZNT Elnökségének rendkívüli ülése támogatásáról biztosítja a szövetségi, a cseh és a szlovák kormány közös nyilatkozatát, s megalapozottnak minősíti a rendfenntartó erők november 17-i beavatkozását. Prágában Ladislav Adamec szövetségi miniszterelnök első ízben találkozik a PF képviselőivel.

1989. november 18. : Prágában a rendőrség előző napi akciója elleni tiltakozásul folytatódnak az utcai tüntetések, sztrájkba lépnek a diákok és a színházak, a színészek november 27-re általános sztrájkot hirdetnek. Vágsellyén ellenzéki gondolkodású szlovákiai magyar értelmiségiek - többek között Tóth Károly, A. Nagy László, Balla Kálmán, Barak László, Grendel Lajos, Gyurovszky László, Hunčík Péter, Németh Zsuzsa, Öllös László, Sándor Eleonóra és Szigeti László - megalakítják a Független Magyar Kezdeményezést (FMK), amely az A. Nagy László és Tóth Károly szóvivők által aláírt első nyilatkozatában tiltakozik a prágai rendőri beavatkozás ellen, követeli a beavatkozás elrendelőinek felelősségre vonását és a letartóztatottak szabadon bocsátását.

1989. november 1. : A szlovák kormány az Oktatásügyi, ill. a Kulturális Minisztérium által a nemzetiségek kulturális és művelődési színvonalának javítására előterjesztett javaslatokról tárgyalva határozatot hoz többek között a Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának visszaállításáról, a komáromi Duna Menti Múzeum kisebbségi magyar néprajzi múzeummá alakításáról, a nemzetiségi óvodahálózat és szakmunkásképzés, a pedagógusképzés, valamint a Csehszlovák Televízió magyar nyelvű adásának bővítéséről s az új alkotmány elfogadását követően nemzetiségi nyelvtörvényjavaslat kidolgozásáról. Számos előterjesztett s a különböző magyar beadványokban is megfogalmazott javaslatot ugyanakkor elvet, ill. elnapol, köztük a kassai Thália Színpadnak a Kulturális Minisztérium által is támogatott önállósítását. A kormányülés megállapítása szerint az ország nemzetiségi politikája példaként szolgálhat a környező országok számára is. A nyugdíjba vonuló Jakál Istvánt Protič János váltja fel a Csehszlovák Rádió magyar adásának főszerkesztői tisztségében.

1 39 40 41 42 43 77
77 találat