Szlovákiai Magyar Adatbank » Kronológia 1918-tól napjainkig Kronológia 1918-tól napjainkig – Oldal 24 – Szlovákiai Magyar Adatbank

Kronológia 1918-tól napjainkig

A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája 1918–1944 (Összeállította: Popély Gyula), A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 (Összeállította: Popély Árpád), A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 (Összeállította: Fedinec Csilla), Kronológia 1993–2004 (Megjelent a Magyarok Szlovákiában c. sorozat második kötetében. Összeállította: Orosz Márta), Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005, 2006, 2007 (A Fórum Kisebbségkutató Intézet évente jelentette meg. Összeállította: Lelkes Gábor, Simon Attila, Popély Árpád)
1 22 23 24 25
25 találat

1946. augusztus 14. : A párizsi békekonferencián Gyöngyösi János külügyminiszter felszólalásával -aki beszédének középpontjába a magyar kisebbségek jogainak biztosítását állítja, s az ENSZ égisze alatt egy nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer kiépítését javasolja - kezdetét veszi a magyar békeszerződés tervezetének vitája. Gyöngyösi szerint, ha Csehszlovákia meg akarja tartani a magyarlakta területeket, tartsa meg a magyarokat is, s biztosítsa számukra az emberi és polgári jogokat, ha azonban Csehszlovákia ezt nem vállalná, a magyar kormány ragaszkodni kényszerülne ahhoz az alapelvhez, miszerint „a nemzetnek joga van a földhöz, amelyen él”. Kassán a járási népbíróság ítéletet hirdet a háborús bűnökkel vádolt 715 kassai magyar perében, akik közül 194 személyt hét naptól két hónapig terjedő börtönbüntetésre, ill. munkatáborra, valamint teljes vagyonelkobzásra ítél, 169 vádlott esetében elhalasztja az ítélethirdetést, 253 vádlottat felment, 94 esetben pedig visszavonja a vádat. A magyar kormány szóbeli jegyzékben hívja fel a nagyhatalmak figyelmét a csehszlovákiai magyarsággal szembeni népbírósági eljárások magas számára, s Csehszlovákia igyekezetére a lakosságcsere-egyezmény kijátszására. A jegyzék szerint a lakosságcsere-egyezmény ilyen körülmények között „tárgytalanná válik és végre nem hajtható”. A pozsonyi Szlovák Nemzeti Bíróság halálra ítéli Vojtech Tukát, a háborús Szlovák Köztársaság miniszterelnökét.

1946. június 24. : Moszkvában kihirdetik az 1945 júniusában a Szovjetunióba hurcolt pozsonyi magyarok koncepciós perében hozott ítéleteket. Esterházy Jánost, Neumann Tibort és Csáky Mihályt tíz, Teszár Bélát, Böjtös Józsefet, Jabloniczky Jánost, Birnbaum Frigyest és Párkány Lajost nyolc, Vircsik Károlyt és Szüllő Sándort ötévi munkatáborra ítélik. A magyar Nemzetgyűlés Külügyi Bizottságának béke-előkészítő albizottsága véglegesíti a békekonferencia elé terjesztendő magyar béketervezet szövegét. Ez konkrét területi igényt csupán Romániával szemben fogalmaz meg, Csehszlovákiával kapcsolatban azonban kijelenti, hogy amennyiben „nem hajlandó elismerni a magyar kisebbség jogi status quóját, nem ragaszkodhat a területi status quóhoz sem”. Ravasz László dunamelléki református püspök a református egyetemes konvent nevében levélben kéri fel az Egyházak Világtanácsát: a csehszlovák protestáns egyházakon keresztül hasson oda, hogy a lakosságcsere után Csehszlovákiaban maradó magyar protestánsok egyházközségeit ne töressék szét, s hogy templomaikban használhassák anyanyelvüket.

1946. április 25. : Párizsban megkezdődik a Külügyminiszterek Tanácsának a Magyarországgal, Olaszországgal, Romániával, Bulgáriával és Finnországgal kötendő békeszerződések feltételeinek véglegesítésével foglalkozó értekezlete. A csehszlovák kormány - miután a brit kormány azokat elutasította, a londoni külügyminiszter-helyettesi értekezlet pedig érdemben nem foglalkozott velük - a külügyminiszteri értekezlet elé terjeszti a háború előtti csehszlovák-magyar határ visszaállítására, a pozsonyi hídfő kiszélesítésére s a lakosságcsere és a reszlovakizáció után Csehszlovákiában maradó magyarok egyoldalú kitelepítésének jóváhagyására vonatkozó április 3-i követeléseit azzal, hogy foglalják bele azokat a Magyarországgal kötendő békeszerződésbe. Az SZNT lakóvédelemről szóló 54/1946. sz. rendelete korlátozza a felmondás lehetőségét, nem védi viszont azokat a magyarokat és németeket, akik a 33/1945. sz. elnöki alkotmánydekrétum alapján elveszítették csehszlovák állampolgárságukat, valamint azokat, akiket az SZNT 33/1945. sz. rendelete alapján elítéltek.

1946. április 3. : A csehszlovák kormány - az időközben az ENSZ főtitkárhelyettesévé választott Dalibor M. Krno útján - három: a pozsonyi hídfő kiszélesítésére, 200 000 magyar egyoldalú kitelepítésének engedélyezésére, valamint a Magyarországgal szembeni csehszlovák gazdasági követelésekre vonatkozó jegyzéket juttat el a brit kormányhoz. A kormány, miközben azt igényli, hogy Magyarország a trianoni határt „jogosnak, véglegesnek és megváltoztathatatlannak” ismerje el, Pozsonytól délre öt dunántúli község (Dunacsún, Oroszvár, Horvátjárfalu, Rajka és Bezenye) Csehszlovákiához csatolását követeli, amit Pozsony városfejlesztési terveivel és a magyar tüzérség esetleges támadása elleni védekezéssel magyaráz. A magyar kisebbség eltávolításának szándékát azzal indokolja, hogy „ellenséges és idegen elem”, amely veszélyt jelent az országra, s reményét fejezi ki, hogy a békeszerződés kötelezni fogja Magyarországot a 3 hónapon belüli átvételükre, ellenkező esetben kitelepítésüket Csehszlovákia egyoldalúan is végrehajtja. (A három jegyzéket április 10-én a nagyhatalmak londoni külügyminiszterhelyettesi értekezletéhez is eljuttatják.)

1945. szeptember : Miután bizonyossá válik, hogy nem nyílnak meg a magyar iskolák, kezdetét veszi a magyar pedagógusok tömeges átköltözése Magyarországra.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeNagytapolcsány / Topoľčany / Budapest / London / Nagy-Britannia / igazságszolgáltatás / SZNT [Szlovák Nemzeti Tanács]-rendeletek / nyilvánosság - sajtó / határkérdés / egyházak - római katolikus / mezőgazdaság - földreform / egyházak - izraelita / jegyzékek, memorandumok / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Beneš Edvard / Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Šmidke Karol / Demokrata Párt (DP) / Megbízottak Testülete / Kvetko Martin / Lettrich Jozef / Štefánik Ivan / Novomeský Ladislav / Prága / Praha, Csehország / oktatási intézmények - alap- és középiskola / Clementis Vladimír / Külügyminiszterek Tanácsa / Gyöngyösi János / Krno Dalibor M. / Kmeťko Karol / Vámbéry Rusztem / Békéscsaba / Tótkomlós / Teleki Géza / Rosty-Forgách Ferenc / Viktory Július / nőkérdés / lakosságcsere / Peéry Rezső / Szalatnai Rezső / Beneš-dekrétumok / kitelepítés / állampolgárság / nyelvhasználat / Jászi Oszkár / Léva / Pozsony / egyházak / Rimaszombat / Kassa / Komárom / Rozsnyó / Levice / Komárno / Rožňava / Bratislava / Nitra / Šahy / Košice / Rimavská Sobota / Nyitra / Ipolyság / Magyarország
FejezetI. A jogfosztottság időszaka
TelepülésIpolyság [Šahy] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Léva [Levice] / Nagytapolcsány [Topoľčany] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Pozsony [Bratislava] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Rozsnyó [Rožňava]
Év1945
Rövid URL
ID227838
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1945. augusztus : A Magyar Végrehajtó Bizottság az SZNT-hez intézett memorandumában javaslatot tesz a magyarság érdekképviseletét ellátni hivatott ún. Magyar Tanács felállítására, amelyet „a demokratikus magyar lakossággal egyetértésben” az SZNT Elnöksége nevezne ki. A Magyar Tanácsnak a magyarságot érintő kérdésekben tanácsadó joga volna minden hatóságnál, s felállításával egyidejűleg felfüggesztenék a magyar lakosságot sújtó rendeletek végrehajtását. (A memorandumot az SZNT válasz nélkül hagyja.)

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeZsolna / Žilina / kisajátítás / igazságszolgáltatás / SZNT [Szlovák Nemzeti Tanács]-rendeletek / nyilvánosság - sajtó / Németország / törvények, törvényhozás / határkérdés / erőszakszervezetek, állambiztonság / egyházak - izraelita / jegyzékek, memorandumok / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Beneš Edvard / Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Šmidke Karol / Demokrata Párt (DP) / Megbízottak Testülete / Novomeský Ladislav / Magyar Végrehajtó Bizottság / Nemzetbiztonsági Testület / egyházak - református / Prága / Praha, Csehország / Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) / Masaryk Jan / Sztálin Joszif Visszárionovics / Potsdam / Clementis Vladimír / Široký Viliam / Külügyminiszterek Tanácsa / egyházak - evangélikus / Magyar Kommunista Párt (MKP) / Rákosi Mátyás / Rimaszombati Járási Népbíróság / Hancsovszky Béla / Tornaljai Járási Közigazgatási Bizottság / Major István / Bašťovanský Štefan / Szlovákiai Menekült Demokrata Magyarok Bizottsága / Dálnoki Miklós Béla / Szlovák Partizánok Szövetsége / Alkotmányozó Nemzetgyűlés / Ideiglenes Nemzetgyűlés 1. (csehszlovák) / Ukrán Nemzeti Tanács / Magyar Tanács / lakosságcsere / Beneš-dekrétumok / kitelepítés / állampolgárság / nyelvhasználat / mezőgazdaság / választások / közigazgatás / autonómia / Holota János / Pozsony / egyházak / Rimaszombat / Érsekújvár / belső telepítés / Nové Zámky / Bratislava / Rimavská Sobota / Tornaľa / Banská Bystrica / Tornalja / Besztercebánya
FejezetI. A jogfosztottság időszaka
TelepülésBesztercebánya [Banská Bystrica] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Pozsony [Bratislava] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Tornalja [Tornaľa] / Zsolnabánfalva [Bánová]
Év1945
Rövid URL
ID227796
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1945. július 25. : Az ügyvédek és közjegyzők bírói szolgálatba való felvételét szabályozó 82/1945. sz. SZNT-rendelet kimondja, hogy bírói szolgálatba csak csehszlovák állampolgárságú, szláv nemzetiségű, nemzetileg és politikailag megbízható, valamint a szlovák nyelvet tökéletesen bíró ügyvéd és közjegyző vehető fel. A magyar kormány a SZEB-hez intézett szóbeli jegyzékében tiltakozik a magyar katolikus papok tömeges kiutasítása ellen Csehszlovákiából, s felkéri, hogy járjon közben a csehszlovák kormánynál a kiutasítások megszüntetése érdekében. A magyar kormány ugyancsak a SZEB-nél tiltakozik a magyar tanítók állami szolgálatból való elbocsátása miatt, ami következtében 2 ezer tanító marad állás, 100 ezer magyar gyermek pedig iskola nélkül. Felkéri a SZEB-et, hasson oda, hogy a prágai kormány hatálytalanítsa a magyar tanerők elbocsátását, s engedélyezze a magyar tannyelvű elemi és középfokú oktatást. Budapesten élő pozsonyi menekültek a rendszeresítés szándékával kőnyomatos Tájékoztatót szerkesztenek a csehszlovákiai magyarság helyzetéről és annak orvoslásáról.

1945. július 4. : Szalatnai Rezső - a Gustáv Husák belügyi megbízottal folytatott előző napi megbeszélése alapján - a Magyar Végrehajtó Bizottság nevében írásos javaslatot terjeszt elő a Csehszlovákiai Magyarok Segélybizottságának megalakítására. A javaslat szerint a Segélybizottság a Nemzetközi Vöröskereszttel, a Csehszlovák Vöröskereszttel és a Magyar Vöröskereszttel együttműködve élelmiszer, gyógyszer és pénzsegélyek juttatásával, valamint orvosi ellátással segítené a magyar deportáltakat. Székhelye Pozsony lenne, ideiglenes elnökségében pedig helyet kapna: Szalatnai Rezső, Peéry Rezső, Csáder Mihály, Czibók János, Fehér Ferenc és Tankovics József. A Segélybizottság legalizálására Husák ígérete ellenére nem kerül sor, illegálisan azonban megkezdi tevékenységét: különféle adományokból származó pénzsegéllyel, ruhaneművel, élelmiszerrel, gyógyszerekkel látja el a rászorulókat, különösen az elbocsátott közalkalmazottakat, a nyugdíjuktól megfosztott idős pedagógusokat és özvegyeiket. A magyar kormány a szovjet kormányhoz intézett jegyzékében Moszkva beavatkozását kéri a csehszlovákiai magyarság üldöztetésének megakadályozása érdekében, s egyben felkéri, hogy „a Dunamedencében végrehajtandó területi újjárendezéseknél” az ún. nemzetiségi elvet vegyék alapul.

1945. június 29. : Moszkvában aláírják a Kárpátalja Szovjetuniónak való átadását kimondó csehszlovák-szovjet szerződést, amely szerint Kárpát-Ukrajna egyesül „ősi hazájával”, Ukrajnával, az új csehszlovák-szovjet államhatár pedig megegyezik a Szlovákia és Kárpátalja közötti 1938 előtti tartományi határral. A szerződés Kárpátalján kívül a Szovjetunióhoz csatol 13, közigazgatásilag korábban Szlovákiához tartozott magyar lakosságú községet is: Bátfát, Csapot, Gálocsot, Kisrátot, Kisszelmencet, Kistéglást, Nagyrátot, Palágyot, Palágykomorócot, Pallót, Szürtét, Tiszaásványt és Tiszasalamont. A szerződéshez csatolt jegyzőkönyv lehetővé teszi, hogy a szovjetunióbeli szlovákok és csehek, ill. a csehszlovákiai ukránok és oroszok optálhassanak a másik országba való áttelepülésre A szovjet katonai szervek Budapesten, Bukaresten és Iaşin keresztül Moszkvába hurcolják Esterházy Jánost s vele együtt további tíz letartóztatott pozsonyi magyar értelmiségit: Neumann Tibort, gróf Csáky Mihályt, Jabloniczky Jánost, Teszár Bélát, Párkány Lajost, Böjtös Józsefet, Vircsik Károlyt, Szüllő Sándort, Birnbaum Frigyest és Lászlóffy Ferencet.

1945. június 16. : Az SZLKP KB Elnöksége rendkívüli ülésén konkretizálja a német és magyar kisebbséggel kapcsolatos álláspontját. Az ülésen elfogadott határozat sürgeti amagyar lakosság egyoldalú, ill. egy lakosságcsere keretében történő kitelepítését, a „visszatért városok”, konkrétan Kassa, Léva, Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó, Komárom és Érsekújvár, valamint Pozsony „magyartalanítását”, a szlovák etnikai terület városainak a magyaroktól való „megtisztítását”, a magyar lakosság országon belüli széttelepítését s a déli határvidék szlovákokkal való benépesítését. Az Elnökség egyúttal elveti a magyar tannyelvű elemi iskolák további fenntartásának és egy magyar nyelvű lap kiadásának Ladislav Novomeský oktatás- és népművelésügyi megbízott által felvetett lehetőségét.

1945. május : Szlovákiában kezdetét veszi a front átvonulása után újra megnyílt magyar tannyelvű iskolák felszámolása.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeKésmárk / Kežmarok / Trencsén / Kralován / Varannó / Vyhne / Svätý Jur / Korpona / kisajátítás / hadsereg, katonaság / igazságszolgáltatás / SZNT [Szlovák Nemzeti Tanács]-rendeletek / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / Belügyi Megbízotti Hivatal / nyilvánosság - rádió / egyházak - izraelita / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Gottwald Klement / Beneš Edvard / Kremsmünster / Ausztria / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Megbízottak Testülete / Magyar Végrehajtó Bizottság / egyházak - református / Prága / Praha, Csehország / Nemeshegyi Oszkár / Nyitranovák / Nováky / Vranov / Vihnye / Pozsonyligetfalu / cigányság / Tiso Jozef / Szlovák Nemzeti Bíróság / Zsidó Központ / Molnár Ferenc / San Francisco / USA / Magyar Visszatelepítő Bizottság / Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) / Masaryk Jan / Szervező Bizottság / Ozorovský Vojtech / Tomašuľa Ján / népszámlálás / gazdaság / Beneš-dekrétumok / kitelepítés / állampolgárság / nyelvhasználat / mezőgazdaság / választások / közigazgatás / Pozsony / egyházak / Érsekújvár / Kassa / Komárom / belső telepítés / Komárno / Nové Zámky / Dunajská Streda / Štúrovo / Bratislava / Nitra / Šahy / Košice / Sereď / Eperjes / Prešov / Petržalka / Krupina / Kraľovany / Trenčín / Nyitra / Ipolyság / Párkány / Dunaszerdahely / Szered / Szentgyörgy
FejezetI. A jogfosztottság időszaka
TelepülésDunaszerdahely [Dunajská Streda] / Eperjesenyicke [Haniska] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Ipolyság [Šahy] / Kassa [Košice] / Késmárk [Kežmarok] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Korpona [Krupina] / Kralován [Kraľovany] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Nyitranovák [Nováky] / Párkány [Štúrovo] / Pozsony [Bratislava] / Pozsonyligetfalu [Petržalka] / Szentgyörgy [Svätý Jur] / Szered [Sereď] / Trencséntölgyes [Dubodiel] / Varannómező [Vranovské Dlhé] / Vihnyepeszerény [Vyhne]
Év1945
Rövid URL
ID227649
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1 22 23 24 25
25 találat