Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1946. szeptember 28.

A Magyar Területi és Politikai Bizottság albizottsága – 4 igen szavazattal és 1 tartózkodással – 3 községre (Horvátjárfalu, Oroszvár, Dunacsún) korlátozva elfogadja a pozsonyi hídfő kiszélesítésére vonatkozó csehszlovák követelést. A tartózkodó A. T. Stirling ausztrál delegátus szerint Csehszlovákiának valahol másutt azonos értékű területet kellene felajánlania Magyarország számára.

A Munkapárt felveszi a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt nevet. A névváltoztatást a Nemzeti Front csupán 1947. február 23-án hagyja jóvá.

Hibát talált?

Üzenőfal