Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1945. május 20-21.

Az SZLKP pozsonyi, nyitrai és trencséni területi konferenciái határozatban sürgetik, hogy a párt programjának, ill. a kassai kormányprogramnak megfelelően minél előbb vegye kezdetét a szlovák földművesek áttelepítése az északi országrészekből a gazdag déli területekre, a kitelepítendő magyarok után üresen maradó földvagyonba. A konferenciákon kis létszámban bár, de még magyar küldöttek is részt vesznek, akik nem szavazzák meg a magyarok kitelepítéséről és a belső telepítésről szóló határozatokat. (A pozsonyi területi konferencián részt vett Molnár Ferenc 1945. május 22-én a párt dunaszerdahelyi taggyűlésén kijelenti, hogy a konferenciának nem kommunista, hanem fasiszta jellege volt.)

Hibát talált?

Üzenőfal