Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 2 3 4 5 6 19
553 találat

1989. december 27. : Az FMK küldöttsége látogatást tesz Ladislav Kováč szlovák oktatás-, ifjúság- és testnevelésügyi miniszternél. A találkozón megállapodnak, hogy a pedagógushiány kiküszöbölése érdekében évente mintegy 200 magyar pedagógusjelölt kezdheti meg tanulmányait a nyitrai Pedagógiai Karon. A Csemadok KB Elnöksége Marián Čalfa szövetségi miniszterelnökhöz intézett levelében egy szakértői bizottság felállítását javasolja a kollektív bűnösség elvéből kiinduló valamennyi intézkedés és rendelet felülvizsgálására. A Csemadok KB Elnöksége ugyanezen a napon levélben üdvözli a Romániai Magyar Demokrata Szövetség megalakulását, vezetőségét pedig a Csemadok tagságának teljes támogatásáról biztosítja. A Bodrogköz és az Ung-vidék magyarlakta településeinek képviselői a polgári kezdeményezések és a Csemadok kezdeményezésére összehívott nagygyűlésen 11 tagú előkészítő bizottságot alakítanak azzal a céllal, hogy kidolgozza egy Királyhelmec központú új járás létrehozásának a koncepcióját.

1989. december 18. : A NYEE Koordinációs Bizottsága nyilatkozatot tesz közzé a köztársasági elnök megválasztásával kapcsolatban, amelyben elutasítja, hogy a két elnökjelölt létét a cseh és szlovák nemzet közötti ellentétek szítására használják fel. Az Új Szó szerkesztősége rehabilitálja az 1968-1969-es tevékenységük miatt a pártból kizárt és ennek következtében 1970 júliusában a lap szerkesztőségéből is elbocsátott munkatársait: Cserepes Lajost, Horváthné Ozorai Katalint, Lőrincz Lászlót, Miklósi Pétert, Petrőci Bálintot, Szabó Gézát, Szűcs Bélát, Tóth Mihályt és Zsilka Lászlót. Prágában a nyílt, szabad és plurális társadalom megteremtésének elősegítése, valamint a független hírközlési és tájékoztatási hálózat kifejlesztése céljával megalakul a Csehszlovákiai Charta 77 Alapítvány, amelynek kuratóriumában helyet kap Szigeti László. A nyitrai Pedagógiai Karon dékánhelyettessé választják László Bélát, a Matematikai Tanszék docensét.

1989. december 17. : Pozsonyban tartja rendkívüli kongresszusát Szlovákia Kommunista Pártja, amely síkra száll a párt megújhodásáért, felfüggeszti több egykori pártvezető párttagságát, s javasolja a pártból igazságtalanul kizártak rehabilitálását. A 93 tagú új Központi Bizottságba bekerül többek között Kiss József, Zselenák József, Szirovecz Géza, Galko Béla, Kiss Katalin, Móricz Zoltán és Pásztor Mária. A párt élére 11 tagú Végrehajtó Bizottságot állítanak, amelynek elnökévé Ján Širokýt választják. Országos taggyűlést tart Dunaszerdahelyen az FMK szóvivői testülete, amelyen elfogadják a mozgalom ideiglenes működési szabályzatát. A gyűlés elveti egy egységes magyar politikai párt megalapításának szükségességét, s kimondja, hogy az FMK a NYEE független csoportjaként kíván tevékenykedni. Az FMK állásfoglalást tesz közzé a Csemadok tevékenységével és céljaival kapcsolatban, amely szerint a megújult Csemadokra mint kulturális szervezetre a jövőben is rendkívül fontos szerep vár, elengedhetetlen ugyanakkor teljes depolitizálása, s megengedhetetlen, hogy megújult vezetése vagy más körök politikai ambíciók és célok szolgálatába állítsák.

1989. december 12. : Az SZNT Elnöksége Milan Čič (SZLKP) miniszterelnökkel az élen kinevezi az új szlovák kormányt, amelynek 15 tagja közül csupán 6 a kommunista. Tagja többek között Jozef Markuš (pártonkívüli) első miniszterelnök-helyettes, Vladimír Ondruš (pártonkívüli) és Varga Sándor (pártonkívüli) miniszterelnök-helyettesek, Ladislav Chudík (pártonkívüli) kulturális miniszter, valamint Ladislav Kováč (pártonkívüli) oktatás-, ifjúság- és testnevelésügyi miniszter. A kormánynak Varga Sándor személyében első ízben van magyar nemzetiségű alelnöke. Az SZNT Elnöksége hatályon kívül helyezi a belpolitikai helyzetről kiadott november 21-i állásfoglalását, s szavazattöbbséggel Alexander Dubček köztársasági elnökké választását javasolja. A Szövetségi Gyűlés ülésén lemond tisztségéről a testület vezető szerveinek több kommunista tagja, köztük Vladimír Vedra, a Népi Kamara és Ján Janík, a Nemzetek Kamarája elnöke, a Szövetségi Gyűlés Elnökségéből pedig távozik többek között Fekete József. Az új Elnökség megválasztása során a Szövetségi Gyűlés elnökévé Stanislav Kukrált (pártonkívüli), a Népi Kamara elnökévé Josef Bartončíkot (Csehszlovák Néppárt), a Nemzetek Kamarája elnökévé Anton Blažejt (SZLKP) választják; Fekete helyett azonban nem választanak új magyar tagot a Szövetségi Gyűlés Elnökségébe, így annak a Népi Kamara részéről a korábbi gyakorlattól eltérően nincs magyar nemzetiségű tagja. Az FMK nyilatkozatot ad ki a szövetségi kormány összetételéről, amelyben sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy nem került sor a kisebbségi ügyekben illetékes miniszteri tárca létrehozására. A Szlovák Szakszervezeti Tanács pozsonyi ülésén elfogadják az Elnökség és Titkárság december 5-i lemondását, s felmentik tisztségéből a tanács valamennyi vezető tisztségviselőjét, köztük Merva Lóránt titkárt.

1989. december 10. : Gustáv Husák köztársasági elnök Marián Čalfa (SZLKP) miniszterelnökkel az élen kinevezi a „nemzeti egyetértés kormányának” elnevezett új szövetségi kormányt, amelyben 1948 óta első ízben a nem kommunista miniszterek vannak többségben. A kormány tagjai többek között Ján Čarnogurský (pártonkívüli) és Valtr Komárek (CSKP) első miniszterelnök-helyettesek, František Pitra (CSKP) miniszterelnök-helyettes, Jiří Dienstbier (pártonkívüli) külügyminiszter, Miroslav Vacek (CSKP) nemzetvédelmi miniszter és Václav Klaus (pártonkívüli) pénzügyminiszter; a belügyminiszteri poszt egyelőre betöltetlen marad (belügyminiszterré december 30-án a csehszlovák néppárti Richard Sachert nevezik ki). Az új kormány kinevezését követően Gustáv Husák a Szövetségi Gyűlés Elnökségéhez intézett levelében lemond köztársasági elnöki tisztségéről. A PFés a NYEE bejelenti, hogy Václav Havel köztársasági elnökké való jelölését támogatja. Rendkívüli kongresszust tart Pozsonyban a Szlovák Megújhodás Pártja, amely az 1948-ban felbomlasztott Demokrata Párt jogutódának nyilvánítja magát, és felveszi annak nevét.

1989. december 6. : A Csemadok KB rendkívüli ülése rehabilitálja a szövetségből 1968-1969 után kizárt személyeket, új programnyilatkozatot fogad el, s a Csemadok alapszabályát módosítva a szövetséget olyan önálló, nyitott és szabad társadalmi szervezetté nyilvánítja, amely felvállalja a csehszlovákiai magyar kisebbség érdekeinek képviseletét, elzárkózik a neosztálinista struktúráktól, és szervezeti felépítésében szakít a demokratikus centralizmus elvével. Miután lemond a szervezet egész vezetősége, a rehabilitáltakkal, valamint 23 újonnan megválasztott taggal kibővített KB olyan 21 tagú új Elnökséget választ, amelybe az előző Elnökségből csupán hatan kerülnek be. Az Elnökség tagjai: Bárdos Gábor, Bauer Győző, Boda Pál, Böszörményi István, Dobos László, Duray Miklós, Fónod Zoltán, Gál Sándor, Görföl Jenő, Gyimesi György, Kolár Péter, Kvarda József, Lacza Tihamér, Merva Lóránt, Mézes Rudolf, Neszméri Sándor, Presinszky Lajos, Sidó Zoltán, Szabó Rezső, Szilvássy József és Varga Sándor. Elnökké ismét Sidó Zoltánt, tiszteletbeli elnökké Dobos Lászlót, társelnökké Szabó Rezsőt, vezető titkárrá Neszméri Sándort, titkárokká Bárdos Gábort és Gyurcsík Ivánt választják. A KB a Pavel Hrivnák szlovák miniszterelnökkel történt egyeztetés alapján a szlovák állami szervekbe és az SZNT tanácsadó testületeibe delegálandó magyar személyekre vonatkozó javaslatokat fogad el: a szlovák kormány kisebbségi miniszterelnök-helyettesi tisztségébe Varga Sándort, az oktatásügyi miniszter helyettesévé A. Nagy Lászlót, ill. Lukács Tibort, a kulturális miniszter helyettesévé Kvarda Józsefet, ill. Grendel Lajost jelöli. Az SZLKP KB rendkívüli ülésén lemond tisztségéről az egész pártvezetés, köztük Ignác Janák első titkár, valamint lemond KB-tagságáról a testületbe nemrég beválasztott Vajas Elemér. A KB december 17-re összehívja a párt rendkívüli kongresszusát. Az SZNT ülésén a testület vezető szerveiben végrehajtott változások során Krocsány Dezső helyett Nagy Kázmért választják meg az SZNT magyar alelnökévé; az Elnökség további magyar tagja Kusý Eszter. Az SZNT ugyanezen a napon hatálytalanítja az Elnökségnek a közrend megszilárdítására hozott február 17-i törvényerejű rendeletét, valamint az új alkotmány jóváhagyásának módjáról hozott október 31-i határozatát. (December 19-én hasonló jogszabályokat fogad el a Cseh Nemzeti Tanács is.)

1989. december 3. : Gustáv Husák köztársasági elnök Ladislav Adamec miniszterelnökkel az élen kinevezi az új szövetségi kormányt, amelynek 21 tagja közül 15 továbbra is kommunista. Tagjai többek között Marián Čalfa, Pavel Hrivnák és František Pitra miniszterelnök-helyettesek, Jaromír Johanes külügyminiszter, Miroslav Vacek nemzetvédelmi miniszter és František Pinc belügyminiszter. Első ülésén a kormány a Varsói Szerződés öt tagállamának 1968. évi csehszlovákiai bevonulását a nemzetközi jog megsértésének nyilvánítja, s tárgyalások megkezdését javasolja a szovjet kormánnyal a Csehszlovákiában „ideiglenesen” állomásozó szovjet csapatok kivonásáról. A PF, a NYEE és az FMK nyilatkozatokban tiltakozik az új szövetségi kormány összetétele ellen. Követelik az ellenzék bevonását a kormányba, ellenkező esetben december 11-re újabb általános sztrájkot hirdetnek.

1989. november 30. : Pozsonyban a Pavel Hrivnák miniszterelnök vezette szlovák kormányküldöttség és a NYEE képviselőinek találkozójával szlovákiai szinten is megkezdődnek a kommunista vezetés és az ellenzék közötti kerekasztal-tárgyalások. A tanácskozáson a NYEE küldöttségében az FMK képviseletében részt vesz Szigeti László is. Az SZNT ülésén a tisztségéről lemondott Viliam Šalgovič helyett Rudolf Schustert (SZLKP) választják a testület elnökévé, s bizottságot hoznak létre az 1988. március 25-i pozsonyi tüntetés elleni rendőri beavatkozás kivizsgálására. Az FMK helyi csoportjainak képviselői megbeszélést tartanak Dunaszerdahelyen az együttműködés formáiról, s megvitatják a mozgalom ideiglenes alapszabálytervezetét. Az FMK és a Magyar Diákszövetség küldöttsége Budapesten találkozik a magyarországi pártok képviselőivel, s megtartja első budapesti sajtótájékoztatóját.

1989. november 28. : A szövetségi kormány és a Nemzeti Front, valamint a PF küldöttsége közötti kerekasztal-tárgyaláson megállapodás születik a szövetségi kormány átalakításáról, valamint a kommunista párt vezető szerepét és a marxizmus-leninizmust állami ideológiaként rögzítő alkotmánycikkelyek hatályon kívül helyezéséről. A PF ezen kívül követeli Csehszlovákia 1968-as megszállásának elítélését s Gustáv Husák lemondását köztársasági elnöki tisztségéről. Az Új Szó címoldalon közli szerkesztőségének állásfoglalását, amelyben amellett, hogy bírálóan nyilatkozik saját tevékenységéről, támogatásáról biztosítja a NYEE programnyilatkozatát, elhatárolja magát a Magyar Televízió Panoráma című műsora elleni kampánytól, s javasolja a szerkesztőség megbélyegzett munkatársainak rehabilitálását, valamint hogy a lap az SZLKP KB lapja helyett az SZLKP lapjaként határozza meg magát. A Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciójának vezetősége állásfoglalásában sürgeti az elmúlt két évtized újraértékelését, a csehszlovákiai magyar közélet demokratizálását és a „hatalmi monopólium elvtelen kiszolgálóinak” távozását tisztségeikból. Az FMK és a Magyar Diákszövetség közös nyilatkozatban határolja el magát a Kelet-Szlovákiában ismeretlen körök által kezdeményezett, területi autonómiát követelő aláírásgyűjtési akciótól. A nyilatkozat szerint az ilyen akciók ártanak a demokratizálódási folyamatnak, és a rendszerváltásra törekvő erők megosztásához vezetnek. Megjelenik az FMK Szabad Kapacitás című tájékoztatójának első száma. Szerkesztői a december közepén megjelenő 3. számától kezdve: Gyurovszky László, Juhász R. József, Németh Ilona, Sándor Eleonóra és Tóth Károly. A pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Építő- és Építészmérnöki Karának magyar nemzetiségű hallgatói megalakítják az Ybl Miklós Klubot. Dunaszerdahelyen Ravasz József és Vontszemű János vezetésével megalakul a Roma Demokratikus Kezdeményezés.

1989. november 27. : Csehszlovákia lakossága kétórás általános sztrájkkal támogatásáról biztosítja a PF, a NYEE és a diákok követeléseit. Az SZLKP KB november 26-án kezdődött, de akkor félbeszakadt rendkívüli ülése az általános sztrájk hatására beleegyezik a „demokratikus párbeszédbe”, a kommunista párt vezető szerepének törlésébe az alkotmányból, a szabad választások kiírásába és 1968 újraértékelésébe. Több személyi változásról is döntenek: kizárják a KB Elnökségéből többek között Viliam Šalgovičot, az SZNT elnökét, a KB Elnökségéből és Titkárságából pedig Gejza Šľapka ideológiai titkárt. A póttagok közül 11 személyt kooptálnak a KB-ba, köztük Vajas Elemért és Juhász Istvánt, utóbbit a KB Elnökségébe is beválasztják, s 1990. január 20-ra összehívják a párt rendkívüli kongresszusát. Dél-Szlovákia városaiban, többek között Dunaszerdahelyen, Komáromban, Érsekújvárott és Vágsellyén megalakulnak az FMK első helyi csoportjai.

1989. november 25. : A PF, a NYEE, ill. a 800 ezres prágai és a 70 ezres pozsonyi tüntetés résztvevői elégtelennek minősítik a pártvezetésben bekövetkezett változásokat, s megfogalmazzák azt az igényt, hogy töröljék az alkotmányból a kommunista párt vezető szerepét. Az FMK, a Magyar Diákszövetség, a Csehszlovákiai Magyarok Fóruma és a Matesz képviselői megbeszélést tartanak a Csemadok pozsonyi székházában, amelyen a Csehszlovákiai Magyarok Fóruma felveti a szlovákiai magyar közéletet összefogó egységes magyar politikai erő létrehozásának a lehetőségét, amit azonban az FMK és a Magyar Diákszövetség a magyarság elszigetelődésének veszélyére hivatkozva visszautasít. A találkozó résztvevői közös nyilatkozatot írnak alá, amelyben amellett, hogy követelik az 1968-as események újraértékelését, kinyilvánítják: a demokrácia, az egyenrangúság és egyenjogúság elvei alapján kívánják újraértékelni a csehszlovákiai magyarság helyzetét, s egyenjogú szövetségben kívánnak élni az ország nemzeteivel és nemzetiségeivel. A NYEE és a szlovák főiskolások koordinációs bizottsága 12 pontból álló közös programnyilatkozatot fogad el, amely megfogalmazza többek között a szabad választások megtartásának, a kommunista párt vezető szerepe alkotmányból való törlésének, a jogállam kiépítésének, az egyház és az állam szétválasztásának, a csehek és szlovákok demokratikus föderációja következetes megvalósításának, valamint a nemzetiségi jogok törvényes szabályozásának igényét. A Magyar Diákszövetség akcióbizottsága elfogadja a szövetség programnyilatkozatát, amely követeli többek között a kommunista párt vezető szerepének megszüntetését, a szabad választások kiírását, az államhatalmi ágak szétválasztását és a helyi önkormányzatok jogkörének kiszélesítését. Ladislav Adamec szövetségi miniszterelnök bejelenti a politikai foglyok szabadon bocsátását. Budapesten Käfer István vezetésével önálló egyesületté alakul a korábban a Rákóczi Szövetség keretében működött Amicus Kör, a cseh és szlovák kultúra barátainak köre.

1989. november 22. : Pozsonyban az első engedélyezett tüntetésen felolvassák a szlovák főiskolásoknak a november 17-i események kivizsgálását, a felelősök megbüntetését, a kompromittálódott állami és pártvezetők eltávolítását követelő s követeléseik elutasítása esetére november 27-re általános sztrájkot hirdető nyilatkozatát. A tüntetésen az FMK nevében felszólal Grendel Lajos író is. Megalakul a NYEE Koordinációs Bizottsága, amelynek munkájába az FMK képviseletében bekapcsolódik Szigeti László és Grendel Lajos. Pozsonyi magyar egyetemi és főiskolai hallgatók megalakítják a Magyar Diákszövetséget, amely támogatásáról biztosítja a sztrájkoló szlovák és cseh diákokat. A szövetség élén nyolctagú akcióbizottság, valamint háromtagú (Berényi József, Szép Attila, Vörös Péter) szóvivői testület áll.

1989. február : A budapesti Kapu című független kulturális és közéleti folyóirat A csehszlovákiai magyar kisebbség társadalmi jogvédelmének tíz éve (1978-1988) című írásában emlékezik meg a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága tízéves tevékenységéről.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeBudapest / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / határkérdés / jegyzékek, memorandumok / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Galánta / Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Prága / Praha, Csehország / USA / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / csehszlovák-magyar tárgyalások, egyezmények / irodalmi élet / tudományosság / könyvkultúra / Szlovák Nemzeti Front / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Sziegl Ferenc / oktatási intézmények - szakképzés / óvoda / Magyar Területi Színház (Matesz) / Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciója / Ozsvald Árpád / Török Elemér / Népművelési Intézet (Központ) / Dobos László / Tőzsér Árpád / Pedagógiai Kar / klubmozgalom / Nagymaros / dunai vízlépcsőrendszer / Krocsány Dezső / Duba Gyula / Grendel Lajos / törvények, törvényhozás - nemzetiségi alkotmánytörvény / Szeberényi Zoltán / Szövetségi Gyűlés / Cseh Nemzeti Tanács / Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) / Thália Színház (Thália Színpad) / Kiss József / Révész Bertalan / Benyó Máté / Charta 77 / Havel Václav / Nemzetiség Jogvédő Bizottsága) / Balla Kálmán / Elnöki Tanács / Lukács Tibor / Janák Ignác / Grósz Károly / Jakeš Miloš / Dudás Kálmán / Hrivnák Pavel / Medgyessy Péter / San Diego / Márai Sándor / Straub F. Brúnó / Šaling Ondrej / Kapu / Klubhíradó / Szőke József / Végh László / Turczel Lajos / színjátszás / nyelvhasználat / Gál Sándor / Koncsol László / Sidó Zoltán / közigazgatás / Kassa / Nemzetiségi Tanács / Szabó Rezső / Új Szó / pedagógusképzés / Gabčíkovo / Nitra / Košice / Kulcsár Ferenc / Nyitra / Bős / múzeum / Magyarország
FejezetIV. A husáki normalizáció évtizedei és a kisebbségi jogvédő mozgalom
TelepülésBős [Gabčíkovo] / Galánta [Galanta] / Kassa [Košice] / Nyitrapásztó [Pastuchov]
Év1989
Rövid URL
ID234590
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1989. február 6. : Harminchárom szlovákiai magyar értelmiségi - az 1988. október 20-i memorandumban foglaltakhoz hasonló igényeket megfogalmazó - közös beadvánnyal fordul Miloš Jakešhez, a CSKP KB főtitkárához és Ignác Janákhoz, az SZLKP KB első titkárához, amelyben a magyar kisebbség helyzetének javítása céljából a politikai, jogi és tudományos élet, az oktatásügy és nyelvhasználat terén végrehajtandó javaslatokat terjesztenek elő. Ebben javasolják többek között a megszüntetett nemzetiségi intézmények visszaállítását és a nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényeinek megalkotását, a nemzetiségek önigazgatási jogának és egyenrangúságának elismerését, arányos részvételük biztosítását a képviseleti testületekben és végrehajtó szervekben, a közigazgatási határok etnikai alapon történő kiigazítását, a kétnyelvűség biztosítása céljából nyelvtörvény kidolgozását, a magyar óvodai hálózat bővítését, a szakközépiskolák és szakmunkásképzők helyzetének javítását, a nyitrai Pedagógiai Kar magyar tagozatának visszaállítását, a felsőoktatási intézményekben a magyar nyelvű felvételi vizsga lehetőségének biztosítását, nemzetiségi kutatóintézet, egy magyar központi néprajzi és nemzetiségtörténeti múzeum, egy nemzetiségi könyvtár, ezen belül pedig a magyar kisebbség dokumentációs és információs részlegének létrehozását. A „harminchármak dokumentuma” néven ismertté váló s Dobos László és Szabó Rezső által kezdeményezett beadványt aláírja Sziegl Ferenc, a Nemzetiségi Tanács titkára, valamint a szlovákiai magyar szellemi, elsősorban irodalmi élet számos képviselője, többek között Szőke József, Turczel Lajos, Tőzsér Árpád, Gál Sándor, Grendel Lajos, Duba Gyula, Végh László, Ozsvald Árpád, Koncsol László, Szeberényi Zoltán, Török Elemér, Kulcsár Ferenc, Balla Kálmán és Révész Bertalan. Budapesten Pavel Hrivnák csehszlovák és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök-helyettes jegyzőkönyvet ír alá a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építési munkálatainak meggyorsításáról.

1 2 3 4 5 6 19
553 találat