Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

20 találat

1970 folyamán : Pozsonyban, a Madách Könyv- és Lapkiadónál Tőzsér Árpád válogatásában megjelenik az Irodalmi Szemle Vetés című rovatában feltűnt költőnemzedék Egyszemű éjszaka című antológiája. A kötet szerzői: Aich Péter, Keszeli Ferenc, Kmeczkó Mihály, Kulcsár Ferenc, Mikola Anikó, Németh István, Szitási Ferenc, Tóth László és Varga Imre. Ugyancsak a Madách Könyv- és Lapkiadónál megjelenik Szalatnai Rezső Kisebbségben és igazságban című, többek között a szerzőnek a második világháború utáni magyarüldözés ellen írt publicisztikai írásait is tartalmazó kötete. A Madách Imre Irodalmi Díjjal Duba Gyulát és Gál Sándort, a Szlovák Írók Szövetségének Nemzetiségi Díjával Egri Viktort tüntetik ki. A pozsonyi Pravda Könyvkiadón belül a magyar nyelvű politikai irodalom gondozása céljából magyar szerkesztőséget hoznak létre.

1968. június 8-9. : A Csemadok KB dunaszerdahelyi ülésén a szövetség fennállása óta első ízben kerül sor lényeges személycserékre a csúcsvezetésben. Éles politikai vitát követő titkos választás eredményeként - miközben a választást megelőzően a KB pártcsoportjának szokásos előzetes megbeszéléseihez hasonlóan, Duray Miklós kezdeményezésére összehívják a pártonkívüliek külön gyűlését is, amelyen azok összeállítják saját jelöltlistájukat - leváltják tisztségéből a KB Elnökségének több vezető tisztségviselőjét, többek között Egri Viktort, Fábry Istvánt, Szabó Bélát, Kosztanko Antalt, Krivošík Istvánt, Krocsány Dezsőt, Mózsi Ferencet, Sziegl Ferencet, s új, jobbára reformpárti vezetőséget választanak. A Csemadok új elnöke Dobos László, főtitkára Szabó Rezső, titkára Varga János lesz; az elnöki tisztéről lemondott Lőrincz Gyulát díszelnökké választják. A 16 fősre bővített új Elnökségbe bekerül még Balázs Béla, Csanda Sándor, Csikmák Imre, Duray Miklós, Fónod Zoltán, Mede István, Molnár János, Nagy Jenő, Pathó Károly, Szőke József, Tolvaj Bertalan és Újváry László. A Csemadokból az utóbbi húsz évben kizártak panaszának megvizsgálása céljából rehabilitációs bizottságot hoznak létre, döntenek a Matica slovenskával való kapcsolatfelvétel szükségességéről és a Magyar Ifjúsági Szövetség megalakításának támogatásáról.

1968. március vége : A Csemadok Kassai Járási Bizottsága Oszinte szóval címmel nyílt levelet juttat el a Csemadok KB-hoz és járási titkárságaihoz, amelyben - a szövetség munkájának megjavítását célzó javaslatok előterjesztése mellett - kifogásolja a Csemadok küldetésének tisztázatlanságát, s megfogalmazza azt az igényt, hogy a szövetség váljon a csehszlovákiai magyarság érdekvédelmi szervezetévé. A Béres József, Gyüre Lajos és Mede István kezdeményezésére megfogalmazott levél nyíltan bírálja a szövetség több vezető tisztségviselőjének a passzivitását és a „csehszlovákiai magyarságot kompromittáló” tevékenységét, név szerint sürgetve többek között Lőrincz Gyula, Egri Viktor, Krocsány Dezső, Szabó Béla, Sziegl Ferenc, Fábry István és Kosztanko Antal távozását a szövetség éléről, mivel fékezik a Csemadok megújhodását, új KB választását, új program és alapszabály elfogadását és rendkívüli közgyűlés összehívását.

1966. december 10-11. : Pozsonyban tartja IX. országos közgyűlését a Csemadok (helyi szervezeteinek száma 515, taglétszáma 45 ezer), amelynek résztvevői kritikus hangvételű felszólalások sorában sürgetik többek között a nemzetiségekkel kapcsolatos határozatok betartását, a magyar nyelvhasználat tényleges lehetővé tételét a hivatalos érintkezésben, a magyar szakiskolák hálózatának bővítését, a tanonciskolákban az anyanyelvi oktatás bevezetését, a Csehszlovák Televízióban magyar adás indítását. Dobos László felveti a magyarságot 1945-1948 között ért sérelmek orvoslását, a fiatal értelmiségi generáció részéről pedig több felszólaló, köztük Duray Miklós bírálja a szervezet küldetésének tisztázatlanságát, munkájának alacsony színvonalát s a hatalmi struktúrába beépült, ill. a Csemadok vezetésében dolgozó, annak megújulását gátló kádereket. A közgyűlési határozat feladatul adja a tagság „egészséges nemzeti öntudatának elmélyítését”, a Csemadok-klubok támogatását, szorgalmazza központi, járási és helyi méretű ünnepi rendezvények szervezését, falu- és tájmúzeumok, néprajzi szobák létrehozását, a csehszlovákiai magyar néprajzi és képzőművészeti hagyományok gyűjtését. A 75 tagú új Központi Bizottság megválasztása mégis jobbára a régi vezetőség sikerét hozza, s Lőrincz Gyula közbelépését követően nem kerül be a KB-ba Koczka István, a Népművelés főszerkesztője sem. A Csemadok KB elnökévé ismét Lőrincz Gyulát, vezető titkárává Szabó Rezsőt, titkárává Varga Jánost választják, a 17 tagú Elnökség további tagjai Balázs Béla, Dobos László, Egri Viktor, Fábry István, Kosztanko Antal, Krivošík István, Krocsány Dezső, Mede István, Mózsi Ferenc, Pintér Ferenc, Szabó Béla, Sziegl Ferenc, Szőke József és Vadkerty Katalin. A közgyűlésen elfogadott új alapszabály a Csemadok hivatalos nevét - az ukrán szervezet mintájára - Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségére változtatja.

1949. március 5. : Pozsonyban megalakul a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete, a Csemadok. Az alakuló közgyűlés - amelyen a kommunista párt, a kormány, a Megbízottak Testülete és a tömegszervezetek képviselői is megjelennek - ünnepi szónokai: Ondrej Pavlík, Lőrincz Gyula és Major István egyaránt hangsúlyozzák, hogy a szervezet nem párt, hanem kulturális egyesület lesz, legfontosabb feladataiként pedig a párt politikájának a magyar lakosság körében való népszerűsítését és a szocialista kultúra anyanyelvű terjesztését jelölik meg. Az egyesület élére háromévi időtartamra megválasztott Központi Bizottság elnökévé Lőrincz Gyulát, első alelnökévé Kugler Jánost, második alelnökévé Egri Viktort, központi titkárává Fellegi Istvánt, a központi titkár helyettesévé Wetzler Dórát választják, Fábry Zoltán örökös díszelnök lesz.

20 találat