Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 3 4 5 6 7
185 találat

1956. november : Megjelenik Pozsonyban a Csemadok Fáklya című havilapjának utolsó, november-decemberi összevont száma.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeBudapest / hadsereg, katonaság / nyilvánosság - sajtó / határkérdés / nyilvánosság - rádió / erőszakszervezetek, állambiztonság / Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Megbízottak Testülete / Prága / Praha, Csehország / oktatási intézmények - alap- és középiskola / Široký Viliam / nőkérdés / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / csehszlovák-magyar tárgyalások, egyezmények / irodalmi élet / Zápotocký Antonín / ifjúság / Csehszlovák Rádió / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Szabad Földműves / Fáklya / Dolgozó Nő / Új Ifjúság / Strechaj Rudolf / Novotný Antonín / Ostrava / Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciója / Szlovák Írók Szövetsége / Štítnický Ctibor / (A) Hét / Rudé právo / Szlovák Műszaki Főiskola / Csehszlovák Televízió / Nagy Imre / nyilvánosság - televízió / Szolidaritási Alap / gazdaság / Fábry Zoltán / mezőgazdaság / Kádár János / Pozsony / Komárom / Új Szó / Komárno / Bratislava / Magyarország / Csehország
FejezetII. Egyenjogúsítás párthatározatokkal. A pártállam első másfél évtizede
TelepülésIfjúságfalva [Dedina Mládeže] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Pozsony [Bratislava]
Év1956
Rövid URL
ID230309
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1949. április 14-16. : Antonín Zápotocký vezetésével - Csehszlovákia fennállása óta első ízben -csehszlovák kormányküldöttség látogat Budapestre, ahol április 16-án csehszlovák részről Antonín Zápotocký miniszterelnök és Vladimír Clementis külügyminiszter, magyar részről Dobi István miniszterelnök és Rajk László külügyminiszter aláírja a csehszlovák-magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt. A húsz évre szóló egyezmény preambuluma leszögezi, hogy a nép hatalomátvétele megszüntette a két ország közötti ellentéteket, s lehetővé tette, hogy kölcsönös kapcsolataik a jövőben új módon fejlődjenek, IV. cikke szerint a két fél tanácskozni fog a két ország érdekeit érintő valamennyi komoly nemzetközi kérdésben, V. cikke szerint nem vesznek részt a másik fél ellen irányuló semmiféle szövetségben és akcióban, VI. cikke szerint pedig a barátság szellemében fejleszteni és erősíteni fogják gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolataikat.

1949. január 20. : A budapesti csehszlovák követség szóbeli jegyzékben közli a magyar Külügyminisztériummal, hogy a Belügyi Megbízotti Hivatal engedélyezte bizonyos magyarországi sajtótermékek behozatalát Szlovákiába, egyben elvárja, hogy kölcsönösségi alapon a magyar hatóságok engedélyezzék a cseh és szlovák lapok magyarországi terjesztését. (A május 11-i magyar válaszjegyzék közli, hogy a csehszlovák sajtótermékek magyarországi terjesztését semmilyen intézkedés nem korlátozza.) Klement Gottwald a CSKP KB Elnökségének ülésén a Rákosi Mátyás 1948. december 14-i levelére adandó válaszlevél vitája során kemény bírálattal illeti a szlovák pártvezetést, amiért késlekedik a magyar kisebbség helyzetének rendezésével, s ürügyet szolgáltat ezzel a magyar félnek a beavatkozásra. Daniel Okáli belügyi megbízott a Megbízottak Testülete ülésén bejelenti, hogy miután 1948. december 31-ével véget ért a lakosságcsere keretében magyarországi áttelepítésre jelölt, de át nem telepített magyarok konzuli jogvédelme, így rájuk is vonatkozik a magyarok állampolgárságáról rendelkező 245/1948. sz. törvény. Az SZLKP KB Szervező Titkársága úgy határoz, hogy az Új Szót a kimondottan szlovák járásokban papírhiányra hivatkozva ne terjesszék.

1947. december : Komáromban Bíró Lucián bencés szerzetes a felettes egyházi hatóságok engedélyével az 1948. évre szóló magyar nyelvű kalendáriumot jelentet meg, a naptár kinyomtatott példányait azonban az állami hatóságok elkobozzák, szerkesztői és kiadói ellen pedig eljárást indítanak.

1947. december 10. : Egy Pozsonyban keltezett s a magyar kormányhoz címzett memorandum a csehszlovákiai magyarság helyzetének rendezése céljából államközi egyezmény megkötését szorgalmazza Csehszlovákia és Magyarország között. A rendezés négy alapfeltétele a memorandum szerint a magyarellenes jogfosztó rendelkezések hatálytalanítása, a reszlovakizáció beszüntetése, a csehszlovák-magyar lakosságcsere leállítása és a Csehországba deportált magyarok hazatérése. A memorandum ugyanakkor követeli a magyar nyelvű oktatás újraindítását, egy központi magyar napilap és folyóirat, a magyar könyvkiadás, a magyarországi könyvbehozatal és egy országos közművelődési egyesület engedélyezését, valamint az 1945 előtti magyar közművelődési egyesületek, elsősorban a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság, a pozsonyi Toldy Kör és a kassai Kazinczy Társaság reaktiválását. F. Černý, Csehszlovákia második világháború utáni első budapesti követe átadja megbízólevelét Tildy Zoltán magyar köztársasági elnöknek.

1947. június : A Csehországba deportált magyarok beadványok sokaságában fordulnak a prágai magyar külképviselethez és a pozsonyi magyar meghatalmazotthoz, amelyekben érdekvédelmük ellátását, hazatelepítésük, esetleg Magyarországra való áttelepülésük előmozdítását kérik.

1 3 4 5 6 7
185 találat