Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

7 találat

1968. március vége : A Csemadok Kassai Járási Bizottsága Oszinte szóval címmel nyílt levelet juttat el a Csemadok KB-hoz és járási titkárságaihoz, amelyben - a szövetség munkájának megjavítását célzó javaslatok előterjesztése mellett - kifogásolja a Csemadok küldetésének tisztázatlanságát, s megfogalmazza azt az igényt, hogy a szövetség váljon a csehszlovákiai magyarság érdekvédelmi szervezetévé. A Béres József, Gyüre Lajos és Mede István kezdeményezésére megfogalmazott levél nyíltan bírálja a szövetség több vezető tisztségviselőjének a passzivitását és a „csehszlovákiai magyarságot kompromittáló” tevékenységét, név szerint sürgetve többek között Lőrincz Gyula, Egri Viktor, Krocsány Dezső, Szabó Béla, Sziegl Ferenc, Fábry István és Kosztanko Antal távozását a szövetség éléről, mivel fékezik a Csemadok megújhodását, új KB választását, új program és alapszabály elfogadását és rendkívüli közgyűlés összehívását.

1955. február 5-6. : Pozsonyban tartja V. országos közgyűlését a Csemadok (helyi szervezeteinek száma 473, taglétszáma 45 543), amelyen az egyesület elnökévé ismét Lőrincz Gyulát, vezető titkárává - a tisztségbe eredetileg jelölt, ám a pártvezetés által jóvá nem hagyott Koncz Béla helyett - a korábbi szervezőtitkár Pathó Károlyt, új szervezőtitkárává Szabó Rezsőt, kulturális titkárává Vajda Józsefet választják. Az új KB 18 tagú Elnökségében helyet kap még többek között Klajnik Ferenc, Kugler János, Major Sándor, Szabó Béla, Szűcs Béla és Béres József. A közgyűlési határozat az egyesület egyik legfontosabb feladataként a magyar burzsoá nacionalizmus elleni harcot jelöli meg: „Kérlelhetetlen harcot folytatunk a burzsoá nacionalista ideológia minden megnyilvánulása ellen a csehszlovákiai magyar dolgozók között. Nem engedjük meg, hogy a magyar burzsoá nacionalisták megbontsák hazánk magyar dolgozóinak a cseh, szlovák és Csehszlovákia többi nemzetiségeihez fűződő barátságát és népünk egységét.”

7 találat