Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 11 12 13
388 találat

1949. április 14-16. : Antonín Zápotocký vezetésével - Csehszlovákia fennállása óta első ízben -csehszlovák kormányküldöttség látogat Budapestre, ahol április 16-án csehszlovák részről Antonín Zápotocký miniszterelnök és Vladimír Clementis külügyminiszter, magyar részről Dobi István miniszterelnök és Rajk László külügyminiszter aláírja a csehszlovák-magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt. A húsz évre szóló egyezmény preambuluma leszögezi, hogy a nép hatalomátvétele megszüntette a két ország közötti ellentéteket, s lehetővé tette, hogy kölcsönös kapcsolataik a jövőben új módon fejlődjenek, IV. cikke szerint a két fél tanácskozni fog a két ország érdekeit érintő valamennyi komoly nemzetközi kérdésben, V. cikke szerint nem vesznek részt a másik fél ellen irányuló semmiféle szövetségben és akcióban, VI. cikke szerint pedig a barátság szellemében fejleszteni és erősíteni fogják gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolataikat.

1949. március 5. : Pozsonyban megalakul a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete, a Csemadok. Az alakuló közgyűlés - amelyen a kommunista párt, a kormány, a Megbízottak Testülete és a tömegszervezetek képviselői is megjelennek - ünnepi szónokai: Ondrej Pavlík, Lőrincz Gyula és Major István egyaránt hangsúlyozzák, hogy a szervezet nem párt, hanem kulturális egyesület lesz, legfontosabb feladataiként pedig a párt politikájának a magyar lakosság körében való népszerűsítését és a szocialista kultúra anyanyelvű terjesztését jelölik meg. Az egyesület élére háromévi időtartamra megválasztott Központi Bizottság elnökévé Lőrincz Gyulát, első alelnökévé Kugler Jánost, második alelnökévé Egri Viktort, központi titkárává Fellegi Istvánt, a központi titkár helyettesévé Wetzler Dórát választják, Fábry Zoltán örökös díszelnök lesz.

1949. január 7. : Megkezdődik a Csehországba deportált magyarok hivatalos transzportokkal történő hazaszállítása. 1949. április 15-ig 4602 család (19 184 személy) települ vissza Szlovákiába, amelyek közül azonban csupán 2070 család térhet vissza saját otthonába, 1186 családot rokonainál, 1346 családot pedig kiutalt lakásokban helyeznek el. (1949 januárjáig 19 530 deportált már engedély nélkül visszatért Szlovákiába.) A Magyar Bizottság ülésén Ondrej Pavlík tájékoztatásügyi megbízott ismerteti a létrehozandó magyar kulturális szövetségnek a megbízotti hivatala által kidolgozott alapszabály-tervezetét, amely szerint az egyesület munkája nem terjedhetne ki a reszlovakizáltakra. Miután a bizottság magyar tagjai ezzel nem értenek egyet, hosszas és eredménytelen vita bontakozik ki a kérdésről. A bizottság az egyesület központi választmánya és ellenőrző bizottsága tagjainak kiválasztásával Fábry Istvánt, az alakuló közgyűlés küldötteinek kiválasztásával Rabay Ferencet, az alakuló közgyűlés megszervezésével Kugler Jánost bízza meg.

1948. december 20. : Véget ér a csehszlovák-magyar lakosságcsere, noha néhány áttelepülő még 1949 tavaszán is érkezik Csehszlovákiából Magyarországra. A Csehszlovák Áttelepítési Bizottság adatai szerint Csehszlovákiából a lakosságcsere keretén belül, ill. azzal párhuzamosan összesen 89 660 magyart telepítettek át vagy települt át Magyarországra, Magyarországról ezzel szemben 71 787 szlovák települt át Csehszlovákiába; a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság adatai szerint a Csehszlovákiából kitelepített magyarok száma 87 839, a Magyarországról Csehszlovákiába áttelepült szlovákoké pedig 71 215. A szlovákiai magyar nyelvterület népcsere által leginkább sújtott régiói a Felső-Csallóköz, a Mátyusföld, a Garam mente és Gömör egyes települései voltak. A Nemzetgyűlés Külügyi Bizottságában Vladimír Clementis külügyminiszter bejelenti, hogy miután a korábban ellenséges Magyarországból „baráti ország” lett, a Csehszlovákiában és Magyarországon egyaránt bekövetkezett politikai fejlemények jó kiindulási alapot teremtenek a két ország közötti vitás kérdések rendezéséhez, s többé már semmi nem áll útjában a már amúgy is jó gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok rendezésének és fejlesztésének. A Magyar Bizottság a szlovák pártvezetés elé terjeszti a magyar kulturális szövetség, egy magyar nőszövetség s a csehszlovák ifjúsági szövetségen belüli magyar helyi csoportok létrehozására vonatkozó javaslatait.

1948. július 13. : Az SZLKP KB Politikai Titkársága szintén jóváhagyja a magyarkérdés rendezésére kidogozott javaslatokat, elrendeli a magyarok pártba való felvételét szabályozó irányelvek kidolgozását; a párt területi titkárságait megbízza az aktivizálandó „régi magyar kommunisták” jegyzékének összeállításával, s elhatározza egy bizottság felállítását, amelynek feladata lesz többek között a magyar kulturális szervezet létrehozására, a magyar sajtótermékek megjelentetésére és a magyar ifjúság felkarolására vonatkozó javaslatok előkészítése. A békeszerződés értelmében Csehszlovákiához csatolt három község: Dunacsún, Horvátjárfalu és Oroszvár lakossága megkapja a csehszlovák állampolgárságot. Az állampolgársági bizonyítványok átadására ünnepi keretek között Daniel Okáli belügyi megbízott jelenlétében kerül sor.

1948. június 16. : Az SZLKP KB Elnökségének különbizottsága a pártvezetés elé terjeszti a magyarkérdés rendezésére vonatkozó javaslatait. A 12 pontba foglalt javaslattervezet - abból kiindulva, hogy a szlovákiai magyarok száma a reszlovakizáció, a csehországi deportálás és a részleges lakosságcsere után már csupán 190 000 - ajánlja a magyarokkal szembeni hátrányos megkülönböztetés megszüntetését, állampolgárságuk és választójoguk visszaadását, a pártba való felvételük lehetővé tételét, s bizonyos kisebbségi jogok (kulturális szervezet létrehozása, sajtótermékek megjelentetése, szlovák elemi iskolák melletti magyar osztályok nyitása) megadását, ugyanakkor szorgalmazza a belső telepítés és a lakosságcsere folytatását, a reszlovakizáltak asszimilálásának meggyorsítását, s kimondja, hogy nem engedélyezhető elkobzott vagyonuk visszaadása, önálló magyar párt és gazdasági szervezet létrehozása.

1947. december : Komáromban Bíró Lucián bencés szerzetes a felettes egyházi hatóságok engedélyével az 1948. évre szóló magyar nyelvű kalendáriumot jelentet meg, a naptár kinyomtatott példányait azonban az állami hatóságok elkobozzák, szerkesztői és kiadói ellen pedig eljárást indítanak.

1947. december 10. : Egy Pozsonyban keltezett s a magyar kormányhoz címzett memorandum a csehszlovákiai magyarság helyzetének rendezése céljából államközi egyezmény megkötését szorgalmazza Csehszlovákia és Magyarország között. A rendezés négy alapfeltétele a memorandum szerint a magyarellenes jogfosztó rendelkezések hatálytalanítása, a reszlovakizáció beszüntetése, a csehszlovák-magyar lakosságcsere leállítása és a Csehországba deportált magyarok hazatérése. A memorandum ugyanakkor követeli a magyar nyelvű oktatás újraindítását, egy központi magyar napilap és folyóirat, a magyar könyvkiadás, a magyarországi könyvbehozatal és egy országos közművelődési egyesület engedélyezését, valamint az 1945 előtti magyar közművelődési egyesületek, elsősorban a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság, a pozsonyi Toldy Kör és a kassai Kazinczy Társaság reaktiválását. F. Černý, Csehszlovákia második világháború utáni első budapesti követe átadja megbízólevelét Tildy Zoltán magyar köztársasági elnöknek.

1946. március 4. : Megkezdi magyarországi tevékenységét a Csehszlovák Áttelepítési Bizottság, amely a lakosságcsere-egyezményben jogot szerzett arra, hogy 6 héten keresztül szabadon propagálhassa a magyarországi szlovákok között a Csehszlovákiába való áttelepülés gondolatát. Munkatársai a toborzás folyamán 133 magyarországi községben 277 népgyűlést szerveznek, a budapesti rádióban 154 óra műsoridőben 266 adást sugároznak, szétosztanak 118 100 plakátot, 790 ezer újságpéldányt, 46 335 könyvet, 490 ezer brosúrát és 540 ezer röplapot. A toborzásban a bizottság munkatársain kívül részt vesz csaknem az egész szlovák politikai vezetés, a kulturális, egyházi és közélet számos jelentős képviselője, többek között Viliam Široký miniszterelnök-helyettes, Jozef Lettrich, az SZNT elnöke, Karol Šmidke, a Megbízottak Testülete elnöke, Gustáv Husák, Ladislav Novomeský és Martin Kvetko megbízottak, valamint Štefan Osuský evangélikus püspök.

1945. április 5. : Kassán az új csehszlovák kormány nyilvánosságra hozza programját, az ún. kassai kormányprogramot, amelynek VIII. fejezete a kollektív bűnösség elve alapján - az aktív antifasiszták kivételével - kilátásba helyezi a teljes magyar és német kisebbség megfosztását csehszlovák állampolgárságától, s a háborús bűnösség címén elítéltek és a Magyarország trianoni területéről beköltözöttek kiutasítását az ország területéről. A kormányprogramnak az államigazgatás átszervezéséről szóló V. fejezete megfogalmazza a magyarok és németek kizárását a nemzeti bizottságokból és választójoguk megvonását; a háborús bűnösök felelősségre vonásáról rendelkező IX. fejezet felelősségre vonásukat, internálásukat és megbüntetésüket; a X. fejezet vagyonuk lefoglalását és nemzeti gondnokság alá helyezését; a tervezett földreformmal foglalkozó XI. fejezet mezőgazdasági tulajdonuk elkobzását, s csehek, szlovákok és ukránok közötti szétosztását; az oktatási és kulturális intézményekben végrehajtandó tisztogatásról rendelkező XV. fejezet pedig a német és magyar iskolák bezárását, a német és magyar kultúrához fűződő viszony felülvizsgálását, a művelődéspolitikában pedig a szláv orientáció megerősítését. A kormányprogram többi fejezete a nemzetgyűlési választások előkészítésével, az ország teljes felszabadításában a szovjet hadseregnek nyújtandó segítséggel, a csehszlovák hadsereg szovjet mintára történő átszervezésével és megtisztításával, Csehszlovákia új külpolitikai irányvonalával, vagyis a Szovjetunióval és a többi szláv állammal való szorosabb együttműködésével, a cseh-szlovák államjogi viszonynak az egyenlőség elve alapján történő újrarendezésével, Kárpátalja jövendő sorsával, gazdasági kérdésekkel és az új szociális politikával foglalkozik. A magyar kormány a fegyverszüneti megállapodás betartását ellenőrző Szövetséges Ellenőrző Bizottságnál (SZEB) tiltakozik a szlovákiai magyarság mezőgazdasági vagyonának elkobzását kimondó 1945. február 27-i SZNT-rendelet ellen.

1 11 12 13
388 találat