Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

5 találat

1946. október 13. : A csehszlovák politikai vezetés a Vladimír Clementis, Gustáv Husák, Daniel Okáli, Július Ďuriš és Rudolf Slánský részvételével megtartott tanácskozáson beleegyezését adja a szlovákiai magyarság Csehországba telepítéséhez. A tanácskozás résztvevői nem titkolják, hogy a deportálásokkal nyomást kívánnak gyakorolni Magyarországra a lakosságcsere mielőbbi megkezdése érdekében. Szlovákiai magyar kommunisták a magyar kormányhoz és a kormánykoalíció pártjaihoz intézett levelükben - a lakosságcsere-egyezmény hiányosságait és a csehszlovák-magyar vegyes bizottság ténykedését bírálva - kérik többek között a szlovákiai magyarságot súlyosan megkárosító 16. sz. véghatározat megváltoztatását, valamint a magyarországi szlovákok mintájára egy bizottság felállításának lehetőségét, amely az áttelepülés előtt megtekinthetné a kitelepítendők számára kijelölt helyeket. Az ún. Csehszlovákiai Antifasiszta Magyarok Intézőbizottsága nevében megfogalmazott dokumentum aláírói Balog-Dénes Árpád, Kugler János, Ölveczky József, Pálenyik Ferenc és Sok István.

5 találat