Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

16 találat

1992. március : Galántán a városi önkormányzat Galántai Újság címmel társadalmi-kulturális havilap kiadásába kezd. Főszerkesztője Horváth Rudolf.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeSzomotor / Bibliotheca Hungarica / igazságszolgáltatás / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / egyházak - izraelita / Országgyűlés / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Galánta / Demokrata Párt (DP) / Prága / Praha, Csehország / Mindszenty József / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / Szlovákiai Szociáldemokrata Párt / csehszlovák-magyar tárgyalások, egyezmények / tudományosság / könyvkultúra / Krausz Zoltán / ifjúság / Hajdú László / Lipcsey Gyula / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Mészáros Gyula / Ostrava / Oktatásügyi Minisztérium / díjak, kitüntetések / klubmozgalom / Dubček Alexander / Nagymaros / dunai vízlépcsőrendszer / alapítványok / Cseh Nemzeti Tanács / Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság / Fiatal Demokraták Szövetsége / Bauer Győző / Csehszlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága / Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) / Kereszténydemokrata Mozgalom (KDM) / Együttélés / Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) / B. Kovács István / Horváth Rezső (Rudolf) / Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társasága / Ádám Zita / Csehszlovákiai Magyar Tudományos Társaság / Esterházy János Közművelődési Klub / Polgári Demokrata Párt / Esterházy János Emlékbizottság / Podstránsky Vladimil / Orbán Viktor / Magyar Néppárt / Polgári Demokrata Unió – NYEE / Magyar Polgári Párt (MPP) / Gazdasági Minisztérium / Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom / Klepáč Ján / Molnár Rozália / Jakoby Alapítvány / Lovász Gabriella / Znám István / Tolcsvay Antal / Galántai Újság / Végh László / gazdaság / deportálás / Esterházy János / kitelepítés / nyelvhasználat / Pukkai László / választások / Janics Kálmán / Csáky Pál / Pozsony / Somorja / Rimaszombat / Érsekújvár / Kassa / Komárom / pedagógusképzés / Komárno / Nové Zámky / Šamorín / Gabčíkovo / Štúrovo / Bratislava / Košice / Somotor / Rimavská Sobota / Chanava / Párkány / Bős / Hanva / Magyarország / Csehország
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésBős [Gabčíkovo] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Galánta [Galanta] / Hanva [Chanava] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Párkány [Štúrovo] / Pozsony [Bratislava] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Somorja [Šamorín] / Szomotor [Somotor]
Év1992
Rövid URL
ID236495
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1992. március 28. : Szomotoron tartja II. országos közgyűlését a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Elnökévé ismét Pukkai Lászlót, alelnökeivé Ádám Zitát, Lovász Gabriellát és Tolcsvay Antalt választják. A közgyűlés megtárgyalja a magyarországi főiskolák Komáromban létrehozandó konzultációs központjainak kérdését, s határozatban mondja ki, hogy az SZMPSZ „továbbra is követeli az Oktatásügyi Minisztériumban a nemzetiségi főosztály - élén a nemzetiségi oktatásüggyel megbízott miniszterhelyettessel - és egy önálló magyar felsőoktatási intézmény létrehozását”. Az Együttélés Hanván ülésező Országos Tanácsa és az MKDM Nagyölveden ülésező Országos Választmánya egyaránt jóváhagyja a választási koalíciós szerződést, egyúttal nyitva hagyja a Magyar Néppárttal kötendő esetleges koalíció lehetőségét. Pozsonyban tartja évi közgyűlését a Csehszlovákiai Magyar Tudományos Társaság, amelyen a Csemadok elnökévé választott Bauer Győzőtől Znám Istvánt veszi át a társaság elnöki tisztségét. Rimaszombatban tartja III. közgyűlését a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság. A közgyűlés alkalmából megjelenik a társaság Népismereti Kiskönyvtár című kiadványsorozatának első kötete, a B. Kovács István által szerkesztett Vályvölgy. Szlovákia Szociáldemokrata Pártjának II. kongresszusán a Polgári Demokratikus Unió - NYEE-ből a szociáldemokrata pártba átlépett Alexander Dubčeket megválasztják a párt elnökévé.

1948. február 25. : Edvard Beneš köztársasági elnök az előző napi országos sztrájk hatására, a kommunisták nyomásának engedve elfogadja a jobboldali miniszterek február 20-án benyújtott lemondását, s Klement Gottwalddal az élen olyan új kormányt nevez ki, amelyben tizenkét tárcát a kommunisták birtokolnak, a többi párt együttesen tizet, két minisztere pártonkívüli. A kormány tagjai többek között Viliam Široký (SZLKP), Antonín Zápotocký (CSKP) és Bohumil Laušman (CSSZDP) miniszterelnök-helyettesek, Jan Masaryk (pártonkívüli) külügyminiszter, Ludvík Svoboda (pártonkívüli) nemzetvédelmi miniszter, Václav Nosek (CSKP) belügyminiszter, Zdeněk Nejedlý (CSKP) oktatás- és népművelésügyi miniszter, Július Ďuriš (SZLKP) földművelésügyi miniszter és Vladimír Clementis (SZLKP) külügyi államtitkár. Prágában Antonín Zápotocký, Pozsonyban Viliam Široký vezetésével megalakul a Nemzeti Front Központi Akcióbizottsága, amely a polgári pártok vezetőségeiben a népi milícia segítségével végrehajtott tisztogatásokkal eléri azok felbomlasztását. A kommunista hatalomátvétel egyben a polgári demokrácia bukását eredményezi.

1946. szeptember : Krausz Zoltán és Varró István, a CSMADNÉSZ aktivistái Mindszenty József esztergomi érsek megbízásából Franciaországba indulnak, hogy tájékoztassák a nyugati közvéleményt a csehszlovákiai magyarság helyzetéről, s megpróbálják befolyásolni a békekonferencia menetét. Miután azonban időközben a magyar békeszerződés vitája befejeződött, Salzburgból visszarendelik őket Magyarországra.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeOroszvár / Horvátjárfalu / Jarovce / kisajátítás / igazságszolgáltatás / törvények, törvényhozás / Belügyi Megbízotti Hivatal / határkérdés / jegyzékek, memorandumok / Oktatás- és Népművelésügyi Megbízotti Hivatal / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Ausztria / Nemzeti Front / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Demokrata Párt (DP) / Megbízottak Testülete / Lettrich Jozef / egyházak - református / USA / Masaryk Jan / Clementis Vladimír / Alkotmányozó Nemzetgyűlés / Gyöngyösi János / Mindszenty József / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / Szlovákiai Szociáldemokrata Párt / Szlovák Telepítési Hivatal (SZTH) / Munkapárt / Szabadságpárt / Bezenye / Dunacsún / Čunovo / Rajka / Párizs / Paris, Franciaország / Washington / Központi Reszlovakizációs Bizottság / Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség (CSMADNÉSZ) / Keresztury Dezső / Magyar Területi és Politikai Bizottság / Slávik Juraj / Sebestyén Pál / Stirling A. T. / Szegedy-Maszák Aladár / Hajdú Vavro / Pop Maurice / Smith Walter Bedell / Visinszkij Andrej Januarjevics / Hood Samuel / Salzburg / Varró István / Krausz Zoltán / lakosságcsere / reszlovakizáció / Beneš-dekrétumok / kitelepítés / állampolgárság / mezőgazdaság / pozsonyi hídfő / választások / közigazgatás / autonómia / Pozsony / egyházak / Rimaszombat / Kassa / belső telepítés / Rozsnyó / Rožňava / Štúrovo / Bratislava / Košice / Rimavská Sobota / Rusovce / Párkány / Magyarország / Esztergom
FejezetI. A jogfosztottság időszaka
TelepülésDunacsún [Čunovo] / Horvátjárfalu [Jarovce] / Kassa [Košice] / Oroszvár [Rusovce] / Párkány [Štúrovo] / Pozsony [Bratislava] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Rozsnyó [Rožňava]
Év1946
Rövid URL
ID228319
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1946. július 2. : Edvard Beneš köztársasági elnök Klement Gottwalddal az élen kinevezi az új kormányt, amelyben a CSKP 7, a CSNSZP, a Csehszlovák Néppárt és a DP 4-4, a CSSZDP 3, az SZLKP 2 miniszteri tárcát kap, további 2 tagja pártonkívüli. A kormány tagjai többek között Zdeněk Fierlinger (CSSZDP), Ján Ursíny (DP) és Viliam Široký (SZLKP) miniszterelnök-helyettesek, Jan Masaryk (pártonkívüli) külügyminiszter, Ludvík Svoboda tábornok (pártonkívüli) nemzetvédelmi miniszter, Václav Nosek (CSKP) belügyminiszter, Prokop Drtina (CSNSZP) igazságügyi miniszter, Július Ďuriš (SZLKP) földművelésügyi miniszter, Jaroslav Stránský (CSNSZP) oktatás- és népművelésügyi miniszter, valamint Vladimír Clementis (SZLKP) külügyi államtitkár.

1946. május : Stószon Fábry Zoltán befejezi a magyarság kollektív bűnösségének vádja ellen tiltakozó A vádlott megszólal című memorandumát, amelyet megküld több cseh és szlovák vezető politikus és értelmiségi, többek között Jan Masaryk külügyminiszter, Vladimír Clementis külügyi államtitkár, Gustáv Husák közlekedés- és közmunkaügyi megbízott, Jozef Lettrich, az SZNT elnöke, Ladislav Novomeský oktatás- és népművelésügyi megbízott, valamint Peter Jilemnický és Emil Boleslav Lukáč szlovák költők címére.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeBudapest / Stósz / kisajátítás / SZNT [Szlovák Nemzeti Tanács]-rendeletek / törvények, törvényhozás / határkérdés / jegyzékek, memorandumok / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Demokrata Párt (DP) / Megbízottak Testülete / Lettrich Jozef / Novomeský Ladislav / Prága / Praha, Csehország / Tiso Jozef / Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) / Masaryk Jan / Clementis Vladimír / Külügyminiszterek Tanácsa / Alkotmányozó Nemzetgyűlés / Ideiglenes Nemzetgyűlés 1. (csehszlovák) / Csehszlovák Nemzeti Szocialista Párt (CSNSZP) / Szlovák Telepítési Hivatal (SZTH) / csehszlovák-magyar tárgyalások, egyezmények / Munkapárt / Csehszlovák Áttelepítési Bizottság / Nemzetgyűlés 2. (magyar) / Szabadságpárt / Párizs / Paris, Franciaország / Púll Ján / Dastych František / Csehszlovák Szociáldemokrata Párt (CSSZDP) / Csehszlovák Néppárt / Jilemnický Peter / Lukáč Emil Boleslav / gazdaság / lakosságcsere / reszlovakizáció / Fábry Zoltán / kitelepítés / állampolgárság / mezőgazdaság / választások / autonómia / szakszervezetek / Štós / Magyarország
FejezetI. A jogfosztottság időszaka
TelepülésStósz [Štós] / Stósz [Štós]
Év1946
Rövid URL
ID228138
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1944. szeptember 1. : Szlovákia Kommunista Pártja (SZLKP), a Szociáldemokrata Párt és a szerveződő jobboldali Demokrata Párt (DP) képviselőinek részvételével megalakul Besztercebányán a felkelést irányító Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT), amely bejelenti a Csehszlovák Köztársaság felújítását. Plénuma és Elnöksége paritásos alapon oszlik meg a baloldali pártok és a jobboldal között; négytagú Elnökségének tagja Gustáv Husák (SZLKP), Daniel Ertl (szociáldemokrata), Vavro Šrobár és Ján Ursíny (DP). Az SZNT végrehajtó szerveként megalakul a Megbízottak Testülete, amelynek tagjai az egyes megbízotti hivatalokat vezető megbízottak. A nyolc megbízotti hivatal élén egyaránt két - egy baloldali, ill. egy jobboldali - megbízott áll. Az SZNT 1/1944. sz. rendeletével bejelenti, hogy Szlovákia területén átveszi a törvényhozó, kormányzati és végrehajtó hatalmat, 4/1944. sz. rendeletével pedig elrendeli több politikai párt és szervezet, többek között Hlinka Szlovák Néppártja, a Német Párt, a Magyar Párt és a Hlinka Gárda feloszlatását, s vagyonukat elkobozza az állam javára.

Részletek

16 találat