Szlovákiai Magyar Adatbank » Kronológia 1918-tól napjainkig Kronológia 1918-tól napjainkig – Oldal 11 – Szlovákiai Magyar Adatbank

Kronológia 1918-tól napjainkig

A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája 1918–1944 (Összeállította: Popély Gyula), A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 (Összeállította: Popély Árpád), A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 (Összeállította: Fedinec Csilla), Kronológia 1993–2004 (Megjelent a Magyarok Szlovákiában c. sorozat második kötetében. Összeállította: Orosz Márta), Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005, 2006, 2007 (A Fórum Kisebbségkutató Intézet évente jelentette meg. Összeállította: Lelkes Gábor, Simon Attila, Popély Árpád)
1 … 9 10 11 12 13
13 találat

1966. szeptember 1. : A magyar tannyelvű általános középiskolák száma 22, amelyek 130 osztályában 4027 diák tanul. A 22 általános középiskola közül 13 önálló, 9 pedig közös (szlovák-magyar) igazgatású. Önálló magyar általános középiskola működik Pozsonyban, Somorján, Galántán, Szencen, Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren, Komáromban, Zselizen, Ipolyságon, Füleken, Tornalján, Szepsiben és Kassán; közös igazgatású általános középiskola pedig Érsekújvárott, Ógyallán, Párkányban, Léván, Nyitrán, Rimaszombatban, Rozsnyón, Királyhelmecen és Nagykaposon. Szlovák tannyelvű általános középiskolákba 466 magyar diák jár, a magyar nemzetiségű általános középiskolások 10,4%-a.

Részletek

1964 folyamán : Budapesten Szalatnai Rezső kísérőtanulmányával megjelenik az 1947-ben Magyarországra telepített Gömöry Jánosnak, az egykori eperjesi evangélikus gimnázium igazgatójának és a kassai Kazinczy Társaság elnökének Emlékeim egy letűnt világról című emlékirata. Pozsonyban - a Magyar Könyvbarátok Köre mintájára - Versbarátok Köre néven újabb könyvklub-jellegű szerveződés alakul a magyar nyelvű verseskötetek terjesztése és népszerűsítése céljából. Városi rangra emelik a kelet-szlovákiai Szepsit, Nagykapost és Királyhelmecet. Fábry Zoltánt a Csehszlovák Írók Szövetségének Nemzetiségi Díjával tüntetik ki.

1959. szeptember 1. : A pozsonyi Comenius Egyetem magyar szemináriumába beolvad a megszűnő Pedagógiai Főiskola magyar tanszéke, s ezzel az egyetem Bölcsészettudományi Karán Sas Andor vezetésével megalakul a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék. Miután a hatóságok elutasították Csemadoknak a tagozat Kassán vagy Rozsnyón való letelepítésére vonatkozó javaslatát, az Állami Faluszínház megszűnő magyar tagozata beolvad a komáromi Mateszba. A magyartannyelvű nyolcosztályos középiskolák tanárai számára az Oktatásügyi és Kulturális Megbízotti Hivatal rendelete alapján kötelezővé válik a szlovák nyelv hároméves magántanulása.

1954. november 28. : Választásokat tartanak a prágai Nemzetgyűlésbe, s ezzel egy időben első alkalommal a pozsonyi Szlovák Nemzeti Tanácsba is. A magyar és német lakosság a második világháború utáni parlamenti választások során első ízben járulhat az urnákhoz. A hivatalos végeredmény szerint a választásra jogosultaknak több mint 99%-a leadja voksát, s a választáson résztvevők közel 98%-a megszavazza a Nemzeti Front jelöltjeit. A 368 tagú Nemzetgyűlésben 9 (többek között Lőrincz Gyula, a Csemadok KB elnöke és Szigl Mária munkásnő), a 104 tagú SZNT-ben 13 (többek között Dénes Ferenc, a Kassai Kerületi Nemzeti Bizottság alelnöke, valamint Árvay József és Nagy István földművesek) magyar nemzetiségű képviselő kap helyet. Az SZNT-ben az SZLKP-nak 77, a Szlovák Megújhodás Pártjának 10, a Szabadságpártnak 5 képviselője van, 12 tagja pártonkívüli.

1952. szeptember : A CSISZ Szlovákiai KB kiadásában megjelenik Pozsonyban a Kis Építocímű gyermeklap első száma. A szerkesztőség megbízott vezetője Beňo Antal, akit október 15-től szerkesztőként Korbuly Mária, majd december l-jétől Varga Magda vált a lap élén.

1 … 9 10 11 12 13
13 találat