Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1964 folyamán

Budapesten Szalatnai Rezső kísérőtanulmányával megjelenik az 1947-ben Magyarországra telepített Gömöry Jánosnak, az egykori eperjesi evangélikus gimnázium igazgatójának és a kassai Kazinczy Társaság elnökének Emlékeim egy letűnt világról című emlékirata.

Pozsonyban – a Magyar Könyvbarátok Köre mintájára – Versbarátok Köre néven újabb könyvklub-jellegű szerveződés alakul a magyar nyelvű verseskötetek terjesztése és népszerűsítése céljából.

Városi rangra emelik a kelet-szlovákiai Szepsit, Nagykapost és Királyhelmecet. Fábry Zoltánt a Csehszlovák Írók Szövetségének Nemzetiségi Díjával tüntetik ki.

Hibát talált?

Üzenőfal