Ha valakinek észrevétele, kiegészítése lenne az egyes szócikkekkel kapcsolatban, jelezze a bibliohungarica@gmail.com címen.

A szépirod. antológiák többsége a szlovákiai magyar líra vagy próza java terméséről nyújt áttekintést, más részük pedig csoportosan jelentkezőket, a leggyakrabban egy-egy új írói nemzedéket mutat be, s vitát kiváltva élénkíti az irodalmi életet. – Lírai antológia Szlovenszkó és Ruszinszkó magyar költőinek alkotásaiból (1926). Szerk.: Sziklay Ferenc. A csehszlovákiai magyar költészet első összefoglaló antológiája; 26 költőt mutat be. A legtöbb verssel (20) Mécs László szerepel, Győry Dezsőnek 13, Komlós Aladárnak és Márai Sándornak 6-6 verse jelent meg benne. – Nyitott könyv. Prágai magyar költők antológiája (1930). Az Új Munka Társaság kiadásában jelent meg Dzurányi László rövid előszavával. Négy, ekkor főként a Prágai Magyar Hírlapban publikáló költő (Darvas János, Győry Dezső, Szemes Erzsi, Vozári Dezső) verseiből közöl válogatást. – Hegyvidéki bokréta. A szlovenszkói és ruszinszkói magyar írók prózai antológiája (1934). Összeállította: ifj. Wallentinyi Samu. – Szlovenszkói magyar elbeszélők (1935). A szlovákiai magyar irodalmat bemutató tízkötetes sorozat részeként jelent meg. Szvatkó Pál írt hozzá a szlovákiai magyar irodalom értékelésében új szempontokat felvető előszót. – Szlovenszkói magyar írók antológiája I-IV (1936–1937). A két vh. közötti szlovákiai magyar irodalom legterjedelmesebb antológiája. Összeállította: Dallos István és Mártonvölgyi László. – Új magyar líra. A szlovenszkói és kárpátaljai magyar költők lírai antológiája 1919–1936 (1937). Szerk.: Wallentinyi Samu. Szalatnai Rezső A szlovenszkói magyar líra címmel tartalmas tanulmányt írt hozzá. – Tátra almanach. Szlovenszkói városképek (1938). Szerk. és előszó: Tamás Mihály. A bevezető esszét Szlovenszkói városok címmel Szvatkó Pál írta. Öt eredeti művelődéstörténeti és szociográfiai jellegű tanulmányt közöl. – Szlovákiai magyar írók antológiája (1942). A szerkesztő neve nincs feltüntetve, de a kurta előszóból kitűnik, hogy Pozsonyban állították össze az 1938 után Szlovákiában maradt írók bemutatására. – Új hajtások. Szlovákiai magyar írók és költők antológiája (1953). Az 1948 után feltűnt fiatal írók, újságírók verseinek és prózai írásainak gyűjteménye. – Három fiatal költő (1954). Ozsvald Árpád, Török Elemér és Veres János verseit tartalmazza. – Megalkuvás nélkül (1954). Válogatás az első Csehszlovák Köztársaság haladó szellemű magyar íróinak munkáiból. Összeállította, az előszót és az életrajzi jegyzeteket írta: Szűcs Béla . – Fiatal szlovákiai magyar költők (1958). Válogatta és a bevezetőt írta Turczel Lajos. A kötet a „nyolcak” antológiájaként vált nevezetessé, lényegében az ötvenes évek közepétől fellépő költők (Cselényi László, Fecsó Pál, Gyüre Lajos, Kulcsár Tibor, Zs. Nagy Lajos, Petrik József, Simkó Tibor, Tőzsér Árpád) együttes jelentkezése volt. – Szlovákiai magyar elbeszélők (1961). Válogatta és a bevezetőt írta: Turczel Lajos. Az összeállító a szlovákiai magyar novellairodalom akkori állapotáról kívánt áttekintést nyújtani. – Szélkiáltó. Csehszlovákiai magyar költők antológiája (1966). A válogató Koncsol László neve nincs feltüntetve. Tizennégy költő verseiből közöl válogatást. – Örökség. Válogatás az első köztársaság magyar novelláiból (1968). Válogatta és a bevezetőt írta: Turczel Lajos. A kötet az adott időszak novellatermésének javából válogat. – Egyszemű éjszaka. Fiatal szlovákiai magyar költők (1970). Összeállította és az előszót írta: Tőzsér Árpád. A sok vitát kiváltó antológia az Irodalmi Szemle Vetés c. rovatában feltűnt költők verseit tartalmazza. – Fekete szél. Fiatal szlovákiai magyar prózaírók antológiája (1972). Válogatta és az előszót írta: Duba Gyula. – Az éhség legendája (1975). Összeállította, az előszót és a jegyzeteket írta: Turczel Lajos. A két vh. közötti csehszlovákiai magyar „valóságirodalmat” mutatja be. – Jelenlét (1979). Válogatás a felszabadulás utáni szlovákiai magyar líra terméséből. Összeállította: Fónod Zoltán és Zalabai Zsigmond ; az előszót Fónod Zoltán írta. – Megközelítés. Fiatal szlovákiai magyar költők és képzőművészek antológiája (1980). Összeállította: Tóth László és Kulcsár Ferenc, az előszót Tóth László írta. A hetvenes évek második felében feltűnt fiatal lírikusok antológiája. – Szlovenszkói vásár (1980). Összeállította és az előszót írta: Turczel Lajos. Válogatás a két vh. közötti szlovákiai magyar irodalom legjobb elbeszéléseiből. – Rejtett ösvény (1980). Válogatás a két vh. közötti lírából. Összeállította és az előszót írta: Varga Imre. – Családi krónika (1981). Összeállította és az utószót írta Zalabai Zsigmond. – Mužný vek (1981). Szlovákiai magyar költők antológiája; válogatta és fordította: Vojtech Kondrót, az előszót Ľubomír Feldek írta. – Szép Angéla háza (1984). Az első köztársaság magyar kisregényeiből válogatta és az előszót írta: Turczel Lajos. – Ének az éjben (1986). A szlovák államban született magyar elbeszélésekből, versekből és tanulmányokból, esszékből válogatta Turczel Lajos. – Próbaút (1986). Az újabb írónemzedék írásait bemutató, a Főnix Füzetek sorozatban megjelent vers- és prózai antológia. Válogatta: Balla Kálmán és Grendel Lajos.

A szabadság szomorúsága. Csehszlovákiai magyar elbeszélők 1980–1988 (1990). Szerk.: Fazekas József, Tóth Károly. Utószó és életrajzi adatok: Fazekas József. A kötet a „szlovákiai magyar novella” sokféleségét kívánja bemutatni, egyrészt a historikus létélmény, másrészt a „belső” megélésű novellák besorolásával. A kötet szerzői: Dobos László, Duba Gyula, Fülöp Antal, Gál Sándor, Grendel Lajos, Márai Sándor, Mács József, Rácz Olivér, Talamon Alfonz, Vajkai Miklós. – Tűzpalota. Csehszlovákiai magyar költők szerelmes versei (1990). Szerk.: Balla Kálmán, Karsay Katalin. Utószó: Balla Kálmán. A kötet Szabó Gyula rajzaival jelent meg. Az antológia az összeállítók szerint „nem a költők, a versek antológiája”. Az antológia szerzői: Bábi Tibor, Barak László, Bárczi István, Batta György, Berkó Sándor, Bettes István, Cselényi László, Csontos Vilmos, Dénes György, Farkas Jenő, Farnbauer Gábor, Fellinger Károly, Finta László, Forbáth Imre, Földes Sándor, Gál Sándor, Győry Dezső, Gyurcsó István, Hizsnyai Zoltán, Hodossy Gyula, Juhász R. József , Kendi Mária, Keszeli Ferenc, Kmeczkó Mihály, Kövesdi Károly, Krausz Tivadar, Kulcsár Ferenc, Kulcsár Tibor, L. Gály Olga, M. Csepécz Szilvia, Mihályi Ödön, Mikola Anikó, Monoszlóy Dezső, Ozsvald Árpád, Petrik József, Rácz Olivér, Ravasz József, Sáfáry László, Simkó Tibor, Soóky László, Szabó Gyula, Szenes Erzsi, Szitási Ferenc , Tamás Lajos, Tóth Elemér, Tóth László, Török Elemér, Tőzsér Árpád, Varga Erzsébet, Varga Imre, Veres János, Vozári Dezső, Zs. Nagy Lajos. – „Mint fészkéből kizavart madár…” (1990). Szerk.: Molnár Imre , Tóth László. A kötet a hontalanság éveinek irodalmát mutatja be. Az 1945–1949-es években írt versek, naplójegyzetek és levélrészletek érzékeltetik a csehszlovákiai magyarság tragédiáját. Utószó: az összeállítók. – Szélén az országútnak. Csehszlovákiai magyar líra 1919–1989 (1990). Válogatta, az utószót és az életrajzi jegyzeteket írta: Tóth László. A kötet szerzői: Antal Sándor, Ásgúthy Erzsébet, Bábi Tibor, Balla Kálmán, Barak László, Bárczi István, Batta György, Berkó Sándor, Bettes István, Cselényi László, Csontos Vilmos, Csulák Mihály, Darvas János, Dénes György, Farnbauer Gábor, Forbáth Imre, Földes Sándor, Gál Sándor, Győry Dezső, Gyurcsó István, Hizsnyai Zoltán, Holbay László, Jarnó József, Juhász Árpád, Juhász R. József, Keszeli Ferenc, Komlós Aladár, Koncsol László, Környei Elek, Kövesdi Károly, Kövesdi László, Krausz Tivadar, Kudlák Lajos, Kulcsár Ferenc, Márai Sándor, Mécs László, Merényi Gyula, Mihályi Ödön, Mikola Anikó, Monoszlóy Dezső, Morvay Gyula, Zs. Nagy Lajos, Ozsvald Árpád, Ölvedi László, Páll Miklós, Palotai Boris, Wimberger Anna, Rácz Olivér, Sáfáry László, Sebesi Ernő, Simkó Tibor, Hunčík Péter, Soóky László, Szabó Béla, Szabó Gyula, Szenes Erzsi, Tamás Lajos, Tóth Elemér, Tóth László, Tőzsér Árpád, Urr Ida , Varga Imre, Veres János, Vozári Dezső.– Tudósítás egy ország elvesztéséről. Csehszlovákiai magyar elbeszélők 1919–1989 (1992). Válogatta, az utószót és az életrajzi jegyzeteket írta: Tóth László. Az előbbinek prózai párja. A kötet szerzői: Ásgúthy Erzsébet, Bányai Pál, Barak László, Bereck József, Dallos István, Darkó István, Dávid Teréz, Dobos László, Duba Gyula, Egri Viktor, Farkas István, Fülöp Antal, Gál Sándor, Grendel Lajos, Hogya György, N. Jaczkó Olga, Jankó Zoltán, Kaczér Illés, L. Kiss Ibolya, Kovács Endre, Kovács Magda, Lányi Menyhért, Lehocky Teréz, Mács József, Márai Sándor, Mihályi Ödön, Monoszlóy Dezső, Neubauer Pál, Páll Miklós, Palotai Boris, Pálovics László, Pozsonyi Anna, Rácz Olivér, Sebesi Ernő, Sellyei József, Soóky László, Szenes Piroska, Szombathy Viktor, Talamon Alfonz, Tamás Mihály, Tichy Kálmán, Tichy Lajos, Vajkai Miklós. – Piknik a Szaharában. Fiatal írók antológiája (1993). Szerk.: Kulcsár Ferenc. A rövidprózák és elbeszélések szerzői: Czakó József, Fábián Nóra, Győry Attila, Hajdú István , Hajtman Béla, Mórocz Mária, Pálovics László, N. Tóth Anikó. – Nyugtalan indák. Fiatal költők antológiája (1993). Szerk.: Kulcsár Ferenc. Az előbbi antológia lírai párja. Szerzői: Bolemant László, Csehy Zoltán, Fehér Sándor, Gyetvai Zoltán, Lukács Zsolt, Mészáros Ottó, Motesiczky Gábor, Z. Németh István, Patus János, A. Szabó László, Szarka Tamás, Szászi Zoltán , Szűcs Enikő , Zalaba Zsuzsa . – Iródia 1983–1993 (1993). Összeállította: Hodossy Gyula, Kulcsár Ferenc. Költészet, próza, esszé, tanulmány, kritika és az Iródia-mozgalom (1983–1986) néhány éves tevékenységét felölelő dokumentumok találhatók a kötetben. Az antológia lényegében az Iródia-nemzedék fejlődésrajzát is elénk tárja. A kötet az Iródiaról szóló kritikákkal, a vele kapcsolatos dokumentumokkal és bibliográfiával zárul. Előszó: Grendel Lajos. Az antológia szerzői: Bolemant László, Czakó József, Czíria Attila, Csáky Pál, Csanda Gábor, M. Csepécz Szilvia, Csóka Tibor, Farnbauer Gábor, Fellinger Károly, Ferenczi Margit, Hajdú István, Hizsnyai Zoltán, Hodossy Gyula, Hogya György, Juhász R. József, Krausz Tivadar, Lékó István, Mészáros Ottó, Mihályi Molnár László , F. Mráz Olga, Z. Németh István, Pálovics László, Papp Imre, Patus János, Ravasz József, Simon Attila, A. Szabó László, Szászi Zoltán, Szentandrási Tibor, Talamon Alfonz, N. Tóth Anikó, Tóth Károly, Vörös Péter , Zsemberi Etelka. – Kapufa a Parnasszuson (1993). Válogatta: Bettes István. Anyagát az Ifiben megjelent versekből válogatta az összeállító. Előszó: Bettes István. Az Új Főnix Füzetek első köteteként megjelent kiadvány szerzői: Ardamica Zorán, Bott Mária, Czikora Ágnes, Cúth Artúr, Csehy Zoltán, Csütörtöki László, Drenka Gábor, D. Tok Ernő, Ferenczi Norbert, Geiszler Norbert, Hajtman Béla, Harcsa László, Héger Mária, Hornyák Tünde, Juhász Katalin, Korpás Árpád, Madarász Róbert, Mizser Attila , Németh Zoltán, Őrs Babett, Pénzes Tímea , Polgár Anikó, Prékop Mária, Rédey Péter, Sándor Renáta, Sélley Hudina Zsolt, Stubnik Zsuzsa, Szászi Zoltán, Szűcs Enikő, Vankó Attila , Zalaba Zsuzsa. – Kapun kívül. Határon túli magyar írók antológiája. Erdélyi, felvidéki, vajdasági magyar írók antológiája (1993). Szerkesztette (többek közt): Grendel Lajos. Szerzői (többek közt): Fábián Nóra, Grendel Lajos, Győry Attila, Hogya György, Mórocz Mária, Talamon Alfonz. – Magyar jeremiád (1995). Visszaemlékezések, versek, dokumentumok a deportálásról és a kitelepítésről 1946–1948. Összeállította: Zalabai Zsigmond. A dokumentumokat válogatta: Szilvássy József. Bevezető: Janics Kálmán. Szerzői: Balogh László, Budai Béla, Czímer Péter, Csenky Lajos, Duba Lajos, Gunda Klára, id. Klebecska István, Mészáros Sándor, Nagy Béla, Viczén István. – Tölgyerdőre épült város. Felföldi tájak, városok (1996). Válogatta és összeállította Filep Tamás Gusztáv és Szőke Edit. Utószó: Filep Tamás Gusztáv. Esszék, tárcanovellák. Az antológia szerzői: Aradi Zsolt, Borsody István, Dobossy László, Erdélyi Pál, Illés Endre, Jócsik Lajos, Kassák Lajos, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Márai Sándor, Móricz Zsigmond, Passuth László, Peéry Rezső, Schöpflin Aladár, Simándy Pál, Cs. Szabó László, Szalatnai Rezső, Szitnyai Zoltán, Szombathy Viktor, Szvatkó Pál, Tichy Kálmán, Vájlok Sándor. – Irodalom és magyarság. Szöveggyűjtemény a (cseh)-szlovákiai magyar irodalomból 1918–1945 (1997). Szerk.: Kovács László, Tóth László. Középiskolások számára készült szöveggyűjtemény bevezetővel, kislexikonnal kiegészítve; a kötet szerkesztői a korral kapcsolatos, 1945 utáni fontosabb irodalomtörténeti monográfiákat, tanulmányokat és antológiákat is feltüntetik. Kiadói jegyzet tájékoztat a forrásművek lelőhelyeiről; a kötetet helységnévjegyzékkel is kiegészítették. A szemelvények szerzői: Antal Sándor, Darkó István, Egri Viktor, Fábry Zoltán, Forbáth Imre, Győry Dezső, Jócsik Lajos, L. Kiss Ibolya, Környei Elek, Mécs László, Mihályi Ödön, Neubauer Pál, Peéry Rezső, Pozsonyi Anna, Sáfáry László, Szalatnai Rezső, Szenes Erzsi, Szenes Piroska, Szombathy Viktor, Szvatkó Pál, Tamás Mihály, Vozári Dezső. – Angyalzsugor. A Pegazus-nemzedék antológiája (1997). Az 1991-től szerveződő, középiskolás fiatalok alkotta Pegazus Társaság tagjainak antológiája. Összeállította: Balázs F. Attila. A kötet szerzői: Árendás Ildikó, Baranyai Szilvia, Bede Csilla, Chinorai Edit, Csehy Zoltán, Fehér Kriszta, Ferenczi Norbert, Haris Éva, Juhász Katalin, Kantár Csaba , Kasagranda Hedvig, Lelkes Judit, Lőrincz László, Méry Mária, Mizser Attila, Németh Zoltán, Öllős Edit, Pénzes Tímea, Polgár Anikó, Pollágh Péter, Rohály János, Sélley Hudina Zsolt, Száraz Dénes, Szeles Annamária. – Magyar szárnyvonalak. Határon túli prózaírók antológiája (1999). Szlovákiai, ukrajnai, romániai, valamint szerbiai, horvátországi és szlovéniai magyar szerzők prózái; a szlovákiai részt Filep Gusztáv Tamás szerkesztette és válogatta. Ennek szerzői: Darkó István, Dobos László, Ébert Tibor, Fábián Nóra, Grendel Lajos, Hogya György, Jócsik Lajos, Márai Sándor, Monoszlóy Dezső, Peéry Rezső, Pozsonyi Anna, Szalatnai Rezső, Tamás Mihály, Vajkai Miklós. Előszó: Pomogáts Béla. – Gömöri antológia (2000). Gömöri származású szerzők prózái, versei. Előszó: Németh Zoltán. Az antológia szerzői: Bárczi István, Batta György, Bettes István, Czakó József, Cselényi László, Dénes György, Dusza István, Hajdú István, Hizsnyai Zoltán, Juhász Katalin, (Gömöri) Kovács István, Kovács Magda, Kövesdi Károly, Krausz Tivadar, Mács József, Szászi Zoltán, Tóth Elemér, Tőzsér Árpád, Veres János. – Noék az Ararát tetején. A hetvenévesek antológiája (2000). Szerk.: Duba Gyula. Bevezető: Tőzsér Árpád. A jegyzet szerint „az antológia kiadásával a pozsonyi Madách-Posonium Könyvkiadó tiszteleg a hetvenéves Dobos László, Fónod Zoltán, Szeberényi Zoltán és Török Elemér szlovákiai magyar írók előtt, akik ebben az évben töltik be életük hetvenedik esztendejét”. Emlékezik a kötet a „harmincasok nemzedékéhez” tartozó Veres Jánosra is. Az ünnepeltek egy-egy tanulmánnyal, pályaképpel, verssel szerepelnek a kötetben, a barátok, írótársak (Alabán Ferenc, Gál Sándor, Grendel Lajos, Tőzsér Árpád, Zs. Nagy Lajos, Zalabai Zsigmond) értékelő, tisztelgő szavakkal-sorokkal köszöntik a sorstársakat. Utószó: Németh Zoltán. – ArtFALatok (2001). A kötet a Kapufa a Parnasszuson szabad folytatása: anyagát az Ifi folyóirat Art-fal rovatában megjelent versekből/prózákból válogatta az összeállító: Juhász Katalin. Szerzők: Adamcsek Csaba, Borbély Borisz, Csizmadia Gabriella, Dóczi Gábor, Farkas Norbert, Jakubecz Soma László, László Krisztián, Lengyel T. Tamás, Nagy Ilona, Szarka Szilvia. Illusztrációk: Cselényi Árpád. – Kor/szak/határok. (2002). Tanulmányok. Szerk.: Benyovszky Krisztián és Keserű József. A Sambucus Irodalomtudományi Társaság tagjainak antológiája. Szerzői: Bárczi Zsófia, Beke Zsolt, Benyovszky Krisztián, Csehy Zoltán, Keserű József, Kocur László, Németh Zoltán, Polgár Anikó, Vida Gergely . A szerkesztők előszavával. – Pf. 2002. Fiatal prózaírók antológiája (2002). Felelős szerk.: Haraszti Mária. Szerzői: Bárczi Zsófia, Buchlovics Péter, Csizmadia Gabriella, Emm Zirig Árpád, Fehér Kriszta, Kantár Csaba, Kozsár Zsuzsanna , Lacza Gergely, Pénzes Tímea, Szűcs Enikő. – 1111–Csallóköz–Partium. Szépirodalmi antológia (2003). Előszó: Pomogáts Béla. Szerzői (többek közt): Barak László, Bereck József, Csehy Zoltán, Csóka Ferenc, Hodossy Gyula, Kulcsár Ferenc, Mészáros András, Polgár Anikó, Vajkai Miklós, Vida Gergely, Zirig Árpád. – Förtelmes Kaszálógép avagy Köszöntés Hiccingából. (Cseh)szlovákiai magyar költők 1918–2003 (2003). Válogatta, szerkesztette, utószóval és életrajzi jegyzetekkel ellátta: Tóth László. Az antológia szerzői: Antal Sándor, Bábi Tibor, Balla Kálmán, Barak László, Bárczi István, Berkó Sándor, Bettes István, Csehy Zoltán, Cselényi László, Dénes György, Farnbauer Gábor, Forbáth Imre, Gál Sándor, Győry Dezső, Gyurcsó István, Hizsnyai Zoltán, Jarnó József, Juhász R. József, Juhász Katalin, Keszeli Ferenc, Koncsol László, Kövesdi Károly, Kövesdi László, Kulcsár Ferenc, Kulcsár Tibor, Márai Sándor, Mécs László, Mihályi Ödön, Mikola Anikó, Mizser Attila, Monoszlóy Dezső, Zs. Nagy Lajos, Z. Németh István, Németh Zoltán, Ozsvald Árpád, Papp Imre, Polgár Anikó, Pozsonyi Anna, Rácz Olivér, Sáfáry László, Sebesi Ernő, Simkó Tibor, Soóky László, Szabó Gyula, Szenes Erzsi, Tóth Elemér, Tóth László, Török Elemér, Tőzsér Árpád, Varga Imre, Veres János, Vozári Dezső. – Válogatott Irodalmi Szemle. Irodalmi Szemle-antológia 1958–2004 (2004). Összeállította: Csanda Gábor, Duba Gyula. Versek és szépprózák. – A képzelet ráfogásai. Szlovákiai magyar széppróza 2004 (2004). Rövidprózát felvonultató válogatás, mely két év terméséből válogatott. A kötetet a Szlovákiai Magyar Írók Társasága jelentette meg. Összeállította: Keserű József. Szerzők: Aich Péter, Bárczi Zsófia, Gazdag József , Kmeczkó Mihály, Kozsár Zsuzsanna, N. Tóth Anikó, Pénzes Tímea, Tallósi Béla , Vajkai Miklós, Varga Imre. – Zsé arca. Szlovákiai magyar szép versek 2004 (2004). A Szlovákiai Magyar Írók Társaságának kiadványa (a prózaválogatáshoz hasonlóan) a hagyományteremtés szándékával készült. Összeállította: Csanda Gábor. Szerzők: Ardamica Zorán, Balázs F. Attila, Barak László, Bettes István, Bolemant László, Csehy Zoltán, Dénes György, Gál Sándor, Gyüre Lajos, Hizsnyai Zoltán, Hodossy Gyula, Juhász Katalin, Kulcsár Ferenc, Leck Gábor, Mizser Attila, Monoszlóy Dezső, Z. Németh István, Németh István, Németh Zoltán, Polgár Anikó, Rácz Vince, Szászi Zoltán, Tóth László, Tőzsér Árpád, Varga Imre, Vida Gergely. Az előző két évben (a sajtóban, néhány esetben kötetben) megjelent versekből készült a válogatás. – Ugrás a semmibe. (Cseh)szlovákiai magyar elbeszélők 1918–2003 (2004). A kötetben szereplő írók: Aich Péter, Ardamica Ferenc, Ásgúthy Erzsébet, Bárczi Zsófia, Bereck József, Cúth János, Czakó József, Dávid Teréz, Darkó István, Dobos László, Duba Gyula, Egri Viktor, Fábián Nóra, Fülöp Antal, Gál Sándor, Gazdag József, Grendel Lajos, Győry Attila, Hajdú István, Hogya György, N. Jaczkó Olga, Jarnó József, L. Kiss Ibolya, Kovács Magda, Kövesdi János, Lehocky Teréz, Lovicsek Béla, Mács József, Márai Sándor, Monoszlóy Dezső, Mórocz Mária, Morvay Gyula, Z. Németh István, Neubauer Pál, Ordódy Katalin, Öllős Edit, Palotai Boris, Rácz Olivér, Sebesi Ernő, Sellyei József, Simkó Tibor, Szabó Béla, Szenes Piroska, Szombathy Viktor, Szőke József, Tamás Mihály, Talamon Alfonz, Tallósi Béla, N. Tóth Anikó, Vajkai Miklós, Wimberger Anna, Wurczel Gábor. Összeállította, az utószót és a jegyzeteket írta: Fónod Zoltán. – Táj – Kép – Szó. Az Ister–Granum Eurorégió Antológiája 2004 (2004). Válogatta és szerk.: Csicsay Alajos, Ruda Gábor. Szépirodalmi (próza, líra, esszé, műfordítás), publicisztikai és képzőművészeti antológia. Szerzői (többek közt): Barak László, Barta Gyula, Buchlovics Péter, Bugyács Sándor, Czafrangó Sylvia, Csáky Károly , Csanda Sándor, M. Csepécz Szilvia, Csicsay Alajos, Csontos Vilmos, Gyurcsó István, Gyűgyi László, Hajtman Béla, Janiga József, Kantár Csaba, Kocsis Ernő, Lábik János, Németh Zoltán, Ottmár Sándor, Pénzes István, Szűcs Enikő, N. Tóth Anikó, Turczel Lajos, Varga Erzsébet, Vércse Miklós, Zalaba Zsuzsa. – Én ámulok, hogy elmulok. Felvidéki anziksz (2005). Megjelent József Attila 100. születésnapjára. Összeállította: Hodossy Gyula. Irodalmi és képzőművészeti tisztelgések; versek, prózák, tanulmányok József Attiláról, József Attilához. A kötetben szöveggel szereplők: Ardamica Zorán, Barak László, Batta György, Bárczi István, Bettes István, Cselényi László, Csepécz Szilvia, Dénes György, Duba Gyula, Fábry Zoltán, Farkas Jenő, Fellinger Károly, Gál Sándor, H. Nagy Péter, Hodossy Gyula, Juhász Katalin, Juhász R. József Attila, Kozsár Zsuzsanna, Kövesdi Károly, Kulcsár Ferenc, Mihályi Molnár László, Mikola Anikó, Monoszlóy Dezső, Z. Németh István, Németh Zoltán, Szabó Béla, Szászi Zoltán, Szenes Erzsi, Tóth Elemér, Török Elemér, Varga Imre, Veres János, Vida Gergely Zirig Árpád. Utószó gyanánt: Turczel Lajos: József Attila csehszlovákiai kapcsolatai. – Az évi rendszerességgel bővülő antológiasorozatok közt említendő a Szlovákiai Magyar Írók Társasága által 2004-től megjelentett lírai és prózaantológia második évfolyamának két kötete: – A bámész civil. Szlovákiai magyar szép versek 2005 (2005). Összeállította: Zalán Tibor. Ennek párja: – Honvágy. Szlovákiai magyar szép próza 2005 (2005). Összeállította: Závada Pál. Ezek folytatásai: – Szlovákiai magyar szép versek 2006 (2006). Összeállította: Kukorelly Endre; – Szlovákiai magyar szép próza 2006 (2006). Összeállította: Csaplár Vilmos. A sorozat legutóbbi darabja egy kötetben közli a verseket és a prózát: – Szlovákiai magyar szépirodalom 2007 (2007). Összeállította: Grendel Lajos (a verseket), Tőzsér Árpád (a prózát). – Az antológiasorozatok eddigi legrégibb hagyományát a Vámbéry Antológia cím jegyzi. Ebben a dunaszerdahelyi Vámbéry Irodalmi Kávéházban a rendszeres csütörtöki könyvbemutatók során fellépő szerzők-alkotók szerepelnek szépirodalmi vagy egyéb szövegekkel (2003-ig képzőművészeti alkotásokkal is). Az első kettő (Vámbéry Antológia ’99 és Vámbéry Antológia 2000) összeállítója Kulcsár Ferenc, a többié (Vámbéry Antológia 2001, Vámbéry Antológia 2002, Vámbéry Antológia 2003, Vámbéry Antológia 2004, Vámbéry Antológia 2005, Vámbéry Antológia 20006, Vámbéry Antológia 2007) Hodossy Gyula. Az egyes kötetekben való szereplésnek nem feltétele a szlovákiai illetőség. – Karácsonyi ajándék. Felvidéki írók tollából (2005) c. összeállítás, mely a mai Szlovákia területén élt vagy született magyar szerzők (Szenczi Molnár Alberttől Győry Dezsőn át Csáky Pálig) karácsonnyal kapcsolatos alkotásait adja közre. – A felsoroltakon kívül számos más antológia jelent és jelenik meg 1989 óta, irodalmi, ismeretterjesztő, esetleg szórakoztató jelleggel, kortárs vagy klasszikus szerzőkkel, nem csak szlovákiai magyar illetőségű szerzőkkel, az összeállítás koncepciójától, céljaitól és igényességétől függően rendkívül eltérő jellegű antológiákat eredményezve. Tipikusabb darabjai: – Tornyok és temetők. Magyar írók utazásai a Felvidéken (1999). Összeállította: Filep Tamás Gusztáv, Tóth László. Utószóval, jegyzetekkel, szómagyarázatokkal, helységnévszótárral. Szerzők: Szenczi Molnár Alberttől Vajda Jánoson át Grendel Lajosig. – Haza a magasban. Olvasókönyv a huszadik századi magyar irodalomból (2000). Összeállította és a bevezetőt írta: Pomogáts Béla. Szerzői (többek közt): Cselényi László, Dobos László, Fábry Zoltán, Gál Sándor, Győry Dezső, Márai Sándor, Mécs László, Tőzsér Árpád. – Felső-csallóközi arcképcsarnok. Válogatta és szerk.: Presinszky Lajos. Szépirodalmi részének szerzői: Amadé László, Császár István, Dömötör Teréz, Földes György , Jankó Zoltán, Klimits Lajos, Komjáthy István, Mészáros Ignác, Reininger József, Szitási Ferenc . – Verses magyar Bohémia. Magyar–cseh kapcsolattörténeti olvasókönyv 896–2000 (2001). Összeállította, sajtó alá rendezte, magyarázó jegyzetekkel ellátta: Zalabai Zsigmond. Benne (másokkal együtt): Bábi Tibor, Bolemant László, Czímer Péter, Cselényi László, Csontos Vilmos, Darvas János, Erdőházi Hugó, Farnbauer Gábor, Forbáth Imre, Földes Sándor, Győry Dezső, Gyurcsó István, Hodossy Gyula, Kulcsár Tibor, Mécs László, Monoszlóy Dezső, Morvay Gyula, Moyzes Ilona, Ozsvald Árpád, Ölvedi László, Rácz Olivér, Simkó Tibor, Szabó Béla, Szászi Zoltán, Tóth Elemér, Tóth László, Tőzsér Árpád, Vozári Dezső verse(i).

A Szlovákiai Magyar Írók Társaságának 2006-ban alapított díja, jeligés irodalmi pályázat, korábban meg nem jelent alkotásokra, tematikus megkötés nincs, csak terjedelmi. Az első három évben Az Év Irodalmi Alkotása volt a díj megnevezése, 2009 óta Arany Opus Díj. A díjazott munkákat az Opus folyóirat közli. 2016 óta líra és próza kategóriában is osztanak díjat, ez korábban egyszer, 2013-ban fordult elő. A díj 300 € összegből és egy képzőművészeti alkotásból áll. Díjazottak (a nyertes pályamunka címével): Z. Németh István: Éjszaka a szaunában és Fiala Ilona: Hip-hop az élet (2022); Juhász (Lomboš) Kornélia: Processus et effectus és Fiala Ilona: Horváthné örökre elment (2021); Katona Nikolasz: Kapcsolatvariációk K.-ra, É.-re és P.-re és Fiala Ilona: A bosszú (2020); Z. Németh István: Triumvirág és Fellinger Károly: Háló (mindketten versek, 2019); Szászi Zoltán: Reneszánsz hármas és Z. Németh István: Igazi boldogság, Tejfehér köd (2018); Baka L. Patrik: Hotel Učka és Forgács Péter: Ajtó (2017); Németh Zoltán: Variációk klasszikusokra és Csillag Lajos: Kilégzés utáni halk zörej (2016); N. Tóth Anikó: Az első fölolvasás (2015); Nagy Hajnal Csilla: Kötőszavak (2014); Tóth László: Virág helyett és Szalay Zoltán: A futár (2013); Szászi Zoltán: Szépp Róza (2012); Fellinger Károly: Szindbád (2011); Fellinger Károly: Köpködő c. versciklus (2010); Száz Pál: Orlando: Az csinált Arcadiának comoediája (2009); Veres István: Galvánelemek és akkumulátorok (2008); Tóth Ferenc: Az Író és a Sánta Ördög (2007); Bárczi Zsófia: Lorenzo Ribera: Trisztán és Izolda (2006).