Tőzsér Árpád (GJ)

(* 1935. okt. 6. Gömörpéterfala) Költő, irodalomkritikus, esszéíró, szerkesztő. Komáromban érettségizett (1954), majd szülőfalujában tanított; 1956–1960 között a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1975-től bölcsészdoktor, 1988-tól kandidátus). 1960–1965-ben a Hét, 1965–1971-ben az Irodalmi Szemle szerkesztője, 1971–1976 a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa, 1976–1992 között a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, majd az Irodalmi Szemle főszerkesztője, 1992–2002-ben a Comenius Egyetem adjunktusa, 2002-től óraadó tanára, ill. a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó főszerkesztője. A Fiatal szlovákiai magyar költők antológia felfedezettje 1958-ban; a szlovákiai magyar irodalom egyik vezető képviselője. Több antológiát szerkesztett. Jelentős műfordítói tevékenysége is. – Főbb díjak: Magyar Örökség Díj (2023);  Forbáth Imre-díj (2016); Nemzet Művésze (2014);  Madách Imre-díj (1980, 1984, 2013); Érdemes Művész (1988); Fábry Zoltán-díj (1991); József Attila-díj (1993); Kemény Zsigmond-díj (1995); Déry Tibor-díj (1996); Az Év Könyve Díj (1996, 2006); Füst Milán-díj (2002); Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1996); Ady Endre-díj (1997); Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (2002); Kossuth-díj (2004); Ľudovít Štúr Érdemrend III. fokozata (2004); Magyar Művészetért Díj (2005). – Fm. Mogorva csillag (v., 1963); Kettős űrben (v., 1967); Az irodalom valósága (tan., 1970); Érintések (v., 1972); Szavak barlangjában (tan., 1980); Adalékok a nyolcadik színhez (v., 1982); Régi költők – mai tanulságok (tan., 1984); Történetek Mittel úrról, a gombáról és a magánvalóról (v., 1989); Escorial Közép-Európában (esszék, 1992); Pozsonyi páholy (tan., 1994); Leviticus (v., 1997); A nem létező tárgy tanulmányozása (tan., 1999); Finnegan halála (v., 2001); Milétoszi kumisz (tan., 2004); Tanulmányok költőportrékhoz (v., 2004); Faustus Prágában (dráma, 2005); Léggyökerek (versek, Budapest, 2006); Félnóta (v., 2012); Lélekvándor (v., Budapest, 2019); A lélek hossza (tan., Budapest, 2020); Suttogások sötétben (v., Budapest, 2021). – Ir. Pécsi Györgyi: T. Á. (mon., 1995).

Tőzsér Árpád (GJ)

Tőzsér Árpád (GJ)