A Komáromi járás térképe (CsT)

Közigazgatási egység. Területe az 1923-as közigazgatási reform alapján három járás közt oszlott meg: Ny-i felében a ~ terült el, az É-i és K-i területek egy része az Ógyallai, ill. a Párkányi járásokhoz tartoztak. A terület 1938–1945 közt Mo.-hoz tartozott. 1949-ben a mai járás Ny-i felének egy része az akkor újonnan megalakult Nagymegyeri járáshoz került, amely azonban 11 évvel később, az Ógyallai és a Párkányi járásokkal együtt, az 1960-as közigazgatási átszervezést követően megszűnt. A ~ napjainkban érvényes területi kiterjedését az 1960-as közigazgatási átszervezés során jelölték ki az 1960-ig létezett ~ és Ógyallai járás teljes területéből, ill. a Nagymegyeri és a Párkányi járások egy-egy részéből. A területet 1960–1990 közt a Nyugat-szlovákiai, majd 1996-tól a Nyitrai kerületbe sorolták be. A ~ a Kisalföld É-i részén terül el, a Dunamenti-dombvidék határán. A jan.-i középhőmérséklet –1,9 °C, a júl.-i 20,6 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 556 mm (a legtöbb csapadék jún.-ban – 65 mm, a legkevesebb jan.-ban hull le – 32 mm). Területe 1100 km². Népessége a 2011. évi népszámláláskor 103 995 fő volt, melyből a magyar nemzetiségű lakosok száma 66 356 fő volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlenebb az országos átlagnál, a fiatalok aránya fokozatosan csökken, a 0–14 évesek részaránya mindössze 16%. A települések száma 41, mely közt három város található Komárom (34 439), Gúta (10 696) és Ógyalla (7751). A magyar nemzetiség részaránya 38 településen haladja meg a 10%-ot. A népesség területi eloszlására, településszerkezetére jellemző, hogy míg a Nyitra folyótól K-re eső területen a közepes- és nagyközségek vannak túlsúlyban, addig a járás Csallóközre eső részén főképp kisfalvak találhatók (a Gúta környékére jellemző tanyavilág Szl.-ban egyedi jelenségnek számít). A ~ közlekedési fekvése kedvező. A gazdasági szerkezetváltás során a korábban jelentős gépipari termelés leépült, aminek következtében a járás gazdasága közel két évtizede stagnál. DNY-Szl. egyik legkedvezőtlenebb munkaerő-piaci viszonyai alakultak ki a régióban: az országos átlagtól 5%-kal magasabb a munkanélküliség – 2013. júl. 31-én a járásban a munkanélküliségi ráta 18,45% volt, az átlagkeresetek az országos mutatóktól 25–30%-kal alacsonyabbak. A járás legnagyobb ipari múltjával az élelmiszeripar mellett a hajógyártás rendelkezik, azonban az elmúlt tíz évben a komáromi hajógyár piacvesztés miatt csődközelbe került, jövője bizonytalan. A járásban továbbá jelentős a cipőgyártás (a Rieker Komáromban), a bőripar, a sörgyártás (a holland Heineken csoportba tartozó Zlatý bažant (Aranyfácán) sörgyár (Ógyallán) és az elektronikai ipar (a gútai Kromberg-Schubert kábelgyár). A mezőgazdasági termelés természeti feltételei kitűnőek, mezőgazdasági művelés alatt a ~ területének 78,75%-a áll (a szántók aránya csaknem eléri a 70%-ot). Kiemelkedően magas gabonatermelése mellett számottevő a szőlőtermesztés (a régió borászata újjászületőben van). A történelmi és technikai műemlékek (a komáromi erődrendszer, az izsai Leányvár, a gútai vízimalom), valamint a gazdag kulturális és tudományos élet (Komáromi Jókai Színház, Selye János Egyetem, az ógyallai csillagvizsgáló), természeti értékeinek (Dunai ártéri erdők Tájvédelmi Körzet, termálvíz) és határmenti fekvésnek köszönhetően jelentős az idegenforgalma.

A Komáromi járás etnikai térképe (2011) (HK)

A Komáromi járás térképe (CsT)