Lexikonok - A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Egyéb

Nagykürtösi járás

Nagykürtösi járás
A Nagykürtösi járás térképe (CsT)

Az elődjének tekinthető Kékkői járás 1923-ban alakult meg, azonban kiterjedése a járás mai területi kiterjedésétől eltért. 1938 és 1945 közt a járás D-i települései Mo.-hoz tartoztak. 1949-ben a Kékkői járás ismét létrejött, azonban 11 évvel később, 1960-ban megszűnt – s területe javarészt a Losonci járás része lett. A Nagykürtösi járás 1968-ban alakult meg a mai járással azonos területen, s a Közép-szlovákiai kerületbe kapott besorolást. A terület 1996-tól a Besztercebányai kerülethez tartozik. A ~ D-i részét a Dél-szlovákiai-medencéhez tartozó Ipoly-medence tölti ki, míg É-on a Korponai-fennsík és az Osztrovszki-hegység található. A jan.-i középhőmérséklet –3,4 °C, a júl.-i 20,2 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 649 mm (a legtöbb csapadék júl.-ban – 75 mm, a legkevesebb pedig a téli hónapokban hull le – 39–45 mm). Területe 848,2 km2. Népessége a 2011. évi népszámláláskor 45 562 fő volt, melyből a magyar nemzetiségű lakosok lélekszáma 10 939 fő volt. A 0–14 évesek és a munkaképes korúak részaránya is kedvezőbb az országos mutatóktól. A járáshoz összesen 71 település tartozik, amelyek közt két városi jogállású – Nagykürtös (12 999) és Kékkő (1555). A magyar nemzetiség részaránya 34 településen haladja meg a 10%-ot. A ~ közlekedési fekvése nagyon kedvezőtlen. A gazdasági szerkezetváltás következtében a gazdasága közel két évtizede stagnál, a szlovák–magyar határmente egyik legkedvezőtlenebb munkaerő-piaci viszonyai alakultak ki: a munkanélküliség az országos átlag közel kétszerese (2013. júl. 31-én a járásban a munkanélküliségi ráta 22,84% volt), s az országos mutatóktól 35%-kal alacsonyabbak az átlagkeresetek. A humán erőforrás alkalmazásában fontos szerepet játszanak a szomszédos magyarországi ipari telepek, amelyyek elérhetőségéhez nagyban hozzájárult a 2011-ben megépült Pösténypuszta (Mo.) és Szécsénykovácsi közti Ipoly-híd. A járásban jelentős gazdasági súllyal bíró vállalkozások nem találhatók (a terület múltban jelentős barnaszénbányászata, valamint a nagykürtösi autóalkatrész-gyártás napjainkra szinte teljesen megszűnt), a régión túlra nyúló tevékenységi területtel mindössze az élelmiszeripar rendelkezik (tejfeldolgozó-ipar Nagykürtösön). A régió agráriumában jelentős a szőlőtermesztés, a borászat és a juhtenyésztés. A ~ idegenforgalmi vonzerejében a legmeghatározóbb a kékkői vár, a kékkői báb- és játékmúzeum (Szl.-ban egyetlen a maga nemében), az alsósztregovai (Dolná Strehová) termálfürdő, valamint az Ipoly folyó. A járás idegenforgalmi infrastruktúrája jelentős fejlesztést igényel a turizmus fellendítése érdekében.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Egyéb
SzerzőLG - Lelkes Gábor
Rövid URL
ID377409
Módosítás dátuma2014. december 11.

Hibát talált?

Üzenőfal