A Dunaszerdahelyi járás térképe (CsT)

Közigazgatási egység. A mai járás elődjének számító ~ 1923-ban alakult meg. 1938 és 1945 között a terület Mo.-hoz tartozott. 1949-től 1960-ig a mai járás területe három járásból állt: Ny–ÉNy-on a Somorjai, középen a ~ és K–DK-en pedig a Nagymegyeri járás terült el. A járás a jelenlegi területi kiterjedését 1960-ban nyerte el, miután hozzácsatolták az akkor megszüntetett Somorjai és Nagymegyeri járás területének nagy részét, s a Nyugat-szlovákiai kerület része lett. 1996-ban a Nagyszombati kerületbe soroltatott be. A ~ a Kisalföld ÉNy-i részén terül el, a Duna és a Kis-Duna által közrefogott termékeny Csallóköz központi részén. Jan.-i középhőmérséklete –2,3 °C, a júl.-i 20,2 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 579 mm (a legtöbb csapadék júl.-ban – 67 mm –, a legkevesebb pedig a téli hónapokban – 32–39 mm – hull le). Területe 1075 km². Népessége 2011-ben 116 492 fő volt. A magyar nemzetiségű lakosok száma 87 349 fő volt. A 2011. évi népszámlálás adatai lapján a magyar nemzetiségű lakosság lakónépességen belüli aránya 74,98% lett. A járásban él szám szerint a legtöbb magyar nemzetiségű lakos Szl. valamennyi járása közt, ill. itt a legnagyobb a magyar nemzetiségű lakosság részaránya. A népesség korösszetétele kedvezőbb a többi délnyugat-szlovákiai járással összehasonlítva, amit elsősorban a nagyszámú kistelepülés családcentrikus hagyománya magyaráz. A települések száma 67, melyek közt három város található Dunaszerdahely (22 477), Somorja (12 726) és Nagymegyer (8859). A magyar nemzetiség részaránya a járás valamennyi településén meghaladja a 10%-ot. A járás közlekedési fekvése kedvező. Szl. magyarlakta járásai közt az egyik legjobb gazdasági és szociális helyzetben levő terület, ami részben a virágzó gazdasággal bíró Pozsony és Győr közelségének köszönhető. A legtöbb gazdasági mutató tekintetében azonban már a járáson belül is megfigyelhető egy Ny–K-i lejtő, a járás Ny-i felében lényegesen kedvezőbb életkörülmények vannak, mint a K-i, nagymegyeri kistérségben. A járás munkanélküliségi mutatója az országos értéktől kedvezőbb (2013. júl. 31-én a munkanélküliségi ráta 12,14% volt, szemben országos 13,99%-al), az átlagos havi jövedelem nagysága 2012-ben 722 € volt, szemben az országos 881 € átlaggal. A járás gazdaságának legnagyobb hagyományokkal rendelkező ágazata az élelmiszeripar (amely a kitűnő mezőgazdasági termelési feltételekkel rendelkező Csallóköz agráriumának termékeit dolgozza fel), melynek legjelentősebb vállalatai a Tauris Danubius húsfeldolgozó üzem Dunaszerdahelyen, a Klember édességipari üzem és a nagymegyeri Euromilk (a térség legjelentősebb tejfeldolgozó vállalata). A nemzetgazdaság többi ipari ágazata közt jelentős még a gép és az elektronikai ipar (a svájci Schindler felvonók és liftek Rt. Dunaszerdahelyen felvonókat és lifteket gyárt, a német Webasto-Edscha Slovakia Kft. prémium márkájú cabrio gépkocsik tető részét gyártja Nagymegyeren), az energetikai ipar (a Bősi Vízierőmű) és az építőipar. Dunaszerdahelyen több európai mértékű logisztisztikai park található, valamint számottevő még az olaszországi partnerekkel létrejött ipari park So-morján. A járás idegenforgalma élénk, ami elsősorban a műemlékeknek (kastélyainak és középkori templomainak varázsa szinte egyedülálló az országban), a dinamikusan fejlődő és színes kulturális élettel rendelkező városainak (Dunaszerdahely, Nagymegyer, Somorja), a gyógyító termálvízforrásainak (dunaszerdahelyi termálfürdő, nagymegyeri termálfürdő), a nagy számban előforduló természetes, ill. művi úton keletkezett álló- és folyóvizeknek, a kiterjedt ártéri erdőknek (Dunai ártéri erdők Tájvédelmi Körzet, Tőkési-ág) és a határmenti fekvésnek köszönhető.

A Dunaszerdahelyi járás etnikai térképe (2011) (HK)

A Dunaszerdahelyi járás térképe (CsT)