Lexikonok - A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig

Ha valakinek észrevétele, kiegészítése lenne az egyes szócikkekkel kapcsolatban, jelezze a bibliohungarica@gmail.com címen.

1 2 3 153
4584 találat

1956 és a szlovákiai magyarok

Részletek

1956 és a szlovákiai magyarok
Emléktábla a komáromi gimnáziumban (HÁ)

Az 1956-os forradalom, bár Csehszl. területét közvetlenül nem érintette, mégis jelentős hatást gyakorolt a szlovákiai magyarok sorsára. Az okt. 23-án kezdődő eseményeket a csehszlovák állami és pártvezetés ellenforradalomnak minősítette, s az egész ország területén, különösen Szl. déli határvonalán szigorú belügyi intézkedéseket vezetett be. Az intézkedések fő célja az volt, hogy megakadályozzák a forradalmi események átterjedését a szlovákiai magyarok közé. A szigorú határőrizet ellenére Mo. felől sok illegális határátlépés történt. A pártfunkcionáriusok forradalmi megtorlástól tartva menekültek, mások a családjukat igyekeztek szlovákiai rokonaikhoz menekíteni, míg sokan élelmiszerekért, gyógyszerekért lépték át a határt. Ennek és a budapesti rádiónak köszönhetően a szlovákiai magyarok naprakész információkkal rendelkeztek a forradalom eseményeiről. A prágai és a pozsonyi vezetés ugyan tartott attól, hogy a szlovákiai magyarok nyíltan a magyar forradalom mellé állnak, s D-Szl.-ban is elégedetlenség üti fel a fejét, a szigorú belügyi intézkedések miatt azonban erre nem került sor. Sőt a dél-szlovákiai települések pártszervezetei, a munkáskollektívák – a központi utasításoknak eleget téve – tucatszámra küldték a magyarországi eseményeket elítélő és a párt iránti hűségüket kifejező nyilatkozatokat Pozsonyba és Prágába. Okt. 29-én pedig a Csemadok országos elnöksége is a forradalmat elítélő, a Szovjetunió iránti hűségét kifejező nyilatkozatot fogadott el. A Csemadok-tagság és a szlovákiai magyarok döntő többsége azonban szimpatizált a forradalommal. A demokratikus megnyilvánulás lehetőségeinek teljes hiányában a szlovákiai magyarok a forradalommal való rokonszenvüket és a forradalom által kiváltott nemzeti büszkeséget csak szimbolikus cselekedetekkel fejezhették ki. A forradalom alatt 1945 után első ízben több dél-szlovákiai településen elénekelték a magyar himnuszt, megkoszorúzták a világháborús hősi halottak emlékműveit, a diákok pedig több helyen is fekete gyászszalag kitűzésével fejezték ki együttérzésüket a forradalom iránt. A csehszlovák rendőrség azonban minden nyilvános fellépést keményen megtorolt, s a forradalom alatt, ill. után több tucat szlovákiai magyart tartóztattak le. A szigorú intézkedések révén Csehszl. nagyobb megrázkódtatások nélkül élte át a forradalom napjait. És bár a CSKP elégedetten nyugtázta a szlovákiai magyarok magatartását a forradalom alatt, a következő időkben több olyan intézkedésről döntött, amelyek célja az volt, hogy az addiginál is jobban elszigetelje őket Mo.-tól, ill. a magyarországi társadalmi és kulturális élettől. – Ir. Simon Attila: A szlovákiai magyarok és az 1956-os forradalom. In: Ivaničková, Edita–Simon Attila (szerk.): Az 1956-os magyar forradalom és Szlovákia (2006); Az 1956-os komáromi diákok (Új Szó, 2001. okt. 23.)

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Történelem
SzerzőSA - Simon Attila
Rövid URL
ID370488
Módosítás dátuma2015. március 31.

A Csehszlovák Állam Törvényeinek és Rendeleteinek Gyűjteménye

Részletek

Állami kiadvány volt (Kassa, 1922–1937). Füzeteinek száma megközelíti az 1500-at.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésKassa [Košice]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID495609
Módosítás dátuma2019. december 17.

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Törvényeinek Gyűjteményéből

Részletek

Válogatott jogi előírások a közigazgatás és a nyilvánosság számára (Pozsony, 1960–1963). Alkalmanként adta ki a Szlovák Nemzeti Tanács.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésPozsony [Bratislava]
SzerzőFZ - Fónod Zoltán
Rövid URL
ID495621
Módosítás dátuma2019. december 17.

A Harc

Részletek

Szocialista társadalmi és irodalmi hetilap (Pozsony, 1920). 5 száma jelent meg. A csehszl. szociáldemokrata pártban fellépő kommunista frakciót támogatta, mely azután 1921 máj.-ban Csehszlovákia Kommunista Pártjává alakult át. Többek között Balázs Béla, Földes Sándor és Gábor Andor írásait közölte. – Szerk. Nagy Gyula.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésPozsony [Bratislava]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID495925
Módosítás dátuma2019. december 17.

A Hét 1.

Részletek

Független politikai hetilap (Losoncon, 1929–1931). Rendszertelenül jelent meg. – Szerk. Wittenberg József.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésLosonc [Lučenec]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID374001
Módosítás dátuma2016. február 10.

A Hét 2.

Részletek

Társadalmi és irodalmi hetilap (Ipolyság, 1929–1934). 1932. szept. 24-től 1933. okt. 7-ig (a csehszlovák kisebbségpolitika bírálatáért) be volt tiltva. – Szerk. Farkas IstvánSalkovszky Jenő.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésIpolyság [Šahy]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID488401
Módosítás dátuma2016. február 12.

A Hét 3.

Részletek

Kulturális és családi hetilap (Kassa, 1934–1935). Rendszertelenül jelent meg. 1935. jan. 28-tól a lap címe Magyar Hét lett. – Szerk. Dokupil István.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésKassa [Košice]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID488402
Módosítás dátuma2016. február 10.

A Hét 4.

Részletek

A Hét 4.
A Hét egyik számának címlapja (FI)

A Csemadok KB kulturális hetilapja (Pozsony, 1956 dec.–1995 ápr.). A Fáklya megszűnése után indult. Verseket, elbeszéléseket, kritikákat, közművelődési és ismeretterjesztő írásokat, riportokat, grafikákat, fotókat, különböző néprajzi, művelődéstörténeti sorozatokat stb. közölt. 1960–1970 között Fórum c. melléklete is volt. A lapnak több író és költő is szerkesztője volt (Bábi Tibor, Cselényi László, Duba Gyula, Fülöp Antal, Gál Sándor, Keszeli Ferenc, Lovicsek Béla, Mács József, Miklósi Péter, Ordódy Katalin, Ozsvald Árpád, Simkó Tibor, Tőzsér Árpád, Varga Erzsébet, Zs. Nagy Lajos). A lap 1995 ápr.-ában, a 17. számmal megszűnt. Később néhány kísérlet történt újraindítására (1996 tavaszán megjelent három szám, melyek főszerkesztője Lovász Attila, 1997 aug.-ában egy szám, melynek főszerkesztője Görföl Jenő volt). – Szerk. Egri Viktor (1956–1958), Szabó Rezső (1959–1961), Major Ágoston (1962–1975), Varga János (1975–1982), Strasser György (1982– 1989), Lacza Tihamér (1989–1995). – Ir. Lacza Tihamér: A magyar sajtó Szlovákiában 1945 után. In: Tóth L.–Filep T. G. szerk.: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918–1998. II. Oktatásügy, közművelődés, sajtó (1998).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésPozsony [Bratislava]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID488403
Módosítás dátuma2016. február 12.

A Jövő 1.

Részletek

Politikai és társadalmi hetilap (Losonc, 1926 aug.–1930 febr.). Folytatása Magyar Híradó néven jelent meg. – Szerk. Tulák Gyula, Magyary Árpád.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésLosonc [Lučenec]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID496208
Módosítás dátuma2016. február 12.

A Jövő 2.

Részletek

A Jövő 2.
a jovo

A csehszlovákiai magyar egyetemisták havilapja (Kassa, 1932 okt.–1933 márc.). Indítását a kassai és környékbeli egyetemisták kezdeményezték, s a Csehszlovákiai Akadémikusok Szövetsége lapjának számított. Míg a korábbi lapban (Magyar Diákszemle) a sarlósok, itt a Magyar Munkaközösség vezetői voltak a hangadók. A lap anyagából főként azok a forrásértékű közlemények emelkednek ki, melyekben az ideológiai diákcsoportok (a Sarló, a Prohászka Körök, a Magyar Munkaközösség) számolnak be addigi útjukról és további céljaikról. – Szerk. Brükk Sándor, Burger Miklós, Orbán László.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésKassa [Košice]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID496210
Módosítás dátuma2019. december 17.

A Ma

Részletek

Szociáldemokrata szellemiségű kulturális és közéleti hetilap (Pozsony, 1933. jún.–okt.). 8 száma jelent meg. Élesen támadta a magyar ellenzéki pártokat és a kommunista pártot. Munkatársai közé tartoztak: Ivan Dérer, Benjámin Ferenc, Kéri Pál, Kovács Endre, Nádass József, Paál Ferenc, Sándor Ernő, Szántó Hugó, Tilkovszky Béla. – Szerk. Surányi Géza.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésPozsony [Bratislava]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID500872
Módosítás dátuma2019. december 17.

A magyar haderő nyugaton (1944 késő őszétől 1945 májusáig)

Részletek

A magyar fegyveres erők kivitele a Német Birodalom irányába 1944 októberében kezdődött. Az év novemberében a Szálasi kormány megállapodást kötött a berlini kormánnyal magyar katonai alakulatok kitelepítéséről Németországba, ami félmillió hadra fogható magyar férfit érintett. A Németországba szervezetten kitelepített katonaság száma a számítások szerint 580 ezerre tehető, amely számban az a kb. 60 ezer leventekorú fiatal is beleértendő, akiket a németek légvédelmi, haditengerészeti segédszolgálatra és páncélos elhárításra kezdtek kiképezni. A háború utolsó hónapjaiban a német területekre szoruló 580 ezer főből 280-300 ezer került angolszász és 260-280 ezer szovjet fogságba. A kitelepített hadseregben jelentős számban voltak felvidékiek is. Részben honvédek, tehát az 1923-as és az idősebb korosztályúak, akik gyakran harctéri tapasztalatokkal is rendelkeztek, és a háború végén Ny.-ra. kényszerültek. A második csoportba azok az 1924 és 1930 között született fiatalok tartoznak, elsősorban a leventék, akik vagy magyar katonai alakulatokkal jutottak a Harmadik Birodalom területére, vagy a nyilasok hurcoltak Ny.-ra. Ezek nagy részét a nyilasok a német haderőnek (Wehrmacht, haditengerészet, légierő, Waffen SS) adták át. Általában munkafeladatokat kaptak (lövészárok, tankcsapdaásás, romeltakarítás, mezőgazdasági munkák stb.), sokuk kiképzést is kapott, de általában már nem volt idő a bevetésükre. A visszacsatolt felvidéki területekről nyugatra került katonák és leventék száma a mai napig nem ismert, de feltételezhetően tízezrekről lehet szó.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Történelem
SzerzőKZ - Kőrös Zoltán
Rövid URL
ID519137
Módosítás dátuma2017. december 11.

A Mi Lapunk

Részletek

Cserkész- és diákfolyóirat (Losonc, 1921–1932). Az első években hagyományos típusú lapnak mutatkozott, de az 1925/26-os évfolyamtól kezdve, amikor a prágai Szent György Kör főiskolás cserkészei állandó munkatársai lettek, minőségi változáson esett át, s az akkor kibontakozó regöscserkészet, majd a Sarló mozgalom központi fóruma, szellemi műhelye lett. Közölte Móricz Zsigmond híres írását (Gyalogolni jó) és Szabó Dezsőnek a csehszlovákiai magyar ifjúsághoz küldött kinyilatkoztatásszerű leveleit. Hazai íróink közül főleg Darkó István, Győry Dezső, Szalatnai Rezső, Szombathy Viktor, Tamás Mihály publikáltak benne, a sarlósok közül Balogh Edgár, Boross Zoltán, Dobossy Imre, Dobos László, Jócsik Lajos és Peéry Rezső voltak a munkatársai. A nemzeti és keresztény szellemű cserkésztisztek 1928-tól azzal vádolták a lapot, hogy a sarlósok fokozódó radikalizálódása révén eltért a cserkész eszmeiségtől, ezért Tábortűz címen új orgánumot létesítettek. A kiéleződött viszály következtében a lap megszűnt. – Szerk. Scherer Lajos.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésLosonc [Lučenec]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID376980
Módosítás dátuma2019. december 17.

A Mi Vasutasunk

Részletek

A magyar nemzetiségű vasutasok szakszervezeti havilapja (Ruttka, 1923 júl.–1925 szept.). – Szerk. Darula István és Vydra Lajos.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésRuttka [Vrútky]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID501377
Módosítás dátuma2019. december 17.

A Nap

Részletek

Bulvár jellegű politikai napilap (Pozsony, 1927 dec.–1932 dec.). Rendkívül aktív, befolyásos belső munkatársa, szerkesztője volt Antal Sándor, aki tág teret biztosított a lapban az irodalmi és kulturális anyagoknak. A lap független jelzéssel jelent meg, s noha ezt a szellemiségét őrizte is, tulajdonosa, gróf Zay Károly rendszeres szubvenciót kapott a kormánytól. Antal Sándornak köszönhetően ~ – A Mi Lapunk mellett – a Sarló mozgalom második jelentős fóruma volt. A lap munkatársi körébe tartozott többek között Kovács Endre, Szalatnai Rezső és Kellner József.  – Szerk. Pál István, Klein Miklós, Latkóczy József.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésPozsony [Bratislava]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID377517
Módosítás dátuma2019. december 17.

A Nép

Részletek

Az Országos Keresztényszocialista Párt k.-szl.-i hetilapja (Kassa, 1920–1937). Elődje az 1920-ban szórványosan megjelenő Keresztény Munkás volt. – Szerk. Ványai István, Fleischmann Gyula, Derfmyák Gusztáv, Reinel János.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésKassa [Košice]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID501499
Módosítás dátuma2019. december 17.

A Népnevelő Szava

Részletek

Népnevelők és előadók havi folyóirata (Pozsony, 1957. jan.–dec.). Korábban A Népnevelő Szava (1952–1954) címmel jelent meg az Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága kiadásában.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésPozsony [Bratislava]
SzerzőFZ - Fónod Zoltán
Rövid URL
ID501722
Módosítás dátuma2015. július 3.

A Reggel

Részletek

Aktivista politikai napilap (Komárom, Érsekújvár, Pozsony, 1921–1933). Szerkesztésében emigráns újságírók váltották egymást, a rovatvezetők és főmunkatársak nagy része is emigráns volt. A lap folyamatosan támadta a Horthy-rendszert, de a csehszlovák rendszer hibáiról és a kisebbségi sérelmekről hallgatott. Ezzel az ellentmondásos magatartásával csakhamar politikai hitelét vesztette. Az irodalmi és kulturális anyagoknak tág teret biztosított, s ezzel – néhány más napilappal együtt – pótolta a hiányzó állandó irodalmi folyóiratot. – Szerk. Erdélyi Béla, Erdélyi Ernő, Gyöngyösi Nándor, Kasztor Ernő, László Ernő.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésKomárom [Komárno] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Pozsony [Bratislava]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID378843
Módosítás dátuma2019. december 17.

A. Nagy László

Részletek

A. Nagy László
A. Nagy László (FI)

(* 1948. aug. 10. Bagyós (Bodiná) Pszichológus, politikus. A somorjai magyar gimnáziumban érettségizett (1966), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK pszichológia–filozófia szakán szerzett oklevelet (1972), ugyanott doktorált (1982). 1967–1970-ben a József Attila Ifjúsági Klub elnöke, 1968-ban a Magyar Ifjúsági Szövetség egyik alapítója. 1972–1989 között előbb a Kultúrakutató Intézet, később a Vezetéstudományi Intézet, majd a Felsőoktatási Kutatóintézet munkatársa. Az 1980-as években részt vett a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának munkájában. 1989 nov.-ében egyik alapítója és Tóth Károllyal együtt az első szóvivője a Független Magyar Kezdeményezésnek (FMK). 1991–1998-ban az FMK, majd a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke (1991-től). 1990-ben kooptálták a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői közé, majd 1990 jún.-ától 1992-ig parlamenti képviselő és a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke. 1994–1998-ban az MPP, 1998-tól az Magyar Koalíció Pártja (MKP) parlamenti képviselője, az emberjogi és kisebbségi bizottság elnöke. 2009-ben átlépett az újonnan alakult MostHíd Pártba, 2011–2013-ban kisebbségi kormánybiztos volt. 2023-ban Anton Srholec Szabadság-díjat kapott.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésBogyós [Bodiná] / Pozsony [Bratislava]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID377307
Módosítás dátuma2023. november 20.

AB-ART Könyvkiadó

Részletek

1995-ben irodalmi könyvkiadóként alakult Pozsonyban. Fő profilja: a kortárs szlovákiai magyar alkotók szépirodalmi műveinek kiadása, a pályakezdők, a gyermekirodalom, a nőalkotók és a ritkán megszólaló írók preferálása, de néprajzi és képzőművészeti tárgyú könyveket is megjelentet. Eddig több mint 200 könyvet adott ki. Az ~ jelenteti meg a Szőrös Kő irodalmi folyóiratot. A kiadó igazgatója Balázs F. Attila, művészeti igazgatója Haraszti Mária.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésPozsony [Bratislava]
SzerzőTK - Tóth Károly
Rövid URL
ID370491
Módosítás dátuma2019. december 17.

Abafalva (Abovce)

Részletek

Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Sajó folyó bal parti teraszán, Tornaljától D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 656, ebből 623 (95,0%) magyar, 6 (0,9%) szlovák; [2011] – 593, ebből 397 (66,9%) magyar, 135 (22,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 461 (77,7%) magyar, 117 (19,7%) szlovák. V: [2011] – 435 r. k., 86 ev., 22 ref. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után Mo.-ra telepítették, helyükre romániai, kárpátaljai és közép-szlovákiai szlovákok települtek. R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1907-ben neogótikus, az Abaffy-kastély 1800–1810 között barokk-klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1975–1990 között közigazgatásilag Sajószentkirályhoz tartozott.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésAbafalva [Abovce]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID370494
Módosítás dátuma2014. november 12.

abara

Részletek

Négy oszlopon nyugvó, szabályozható magasságú, sátortetős szénatároló építmény, amely a Kárpát-medence magyar, ukrán és szlovák lakosságú északkeleti részére, így DK-Szl. magyar területeire, az Ung-vidékre és a Bodrogközre volt jellemző (a magyar nyelvterület egyéb részein lényegében ismeretlen). A kutatás mai állása szerint valószínűsíthető, hogy az építmény Ny-Európából a középkor folyamán terjedt el kelet felé; a Bodrogközben helységnévként már a 13. sz.-ban fölbukkan.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Néprajz
SzerzőLJ - Liszka József
Rövid URL
ID370497
Módosítás dátuma2014. december 17.

Abara (Oborín)

Részletek

Abara (Oborín)
Abara. A második világháború áldozatainak emlékére állított kopjafa (FI)

Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc folyó jobb partján, Nagykapostól Ny-ra.L: [1921] – 723, ebből 667 (92,2%) magyar, 8 (1,1%) szlovák; [2011] – 719, ebből 413 (57,4%) magyar, 265 (36,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 446 (62,0%) magyar, 228 (31,7%) szlovák. V: [2011] – 382 ref., 187 r. k., 66 gör. kat. – Barokk stílusú ref. temploma 1796-ban épült egy 15. sz.-i gótikus templom alapjain. A csehszlovákiai magyar ifjúsági klubok 1966-ban itt rendezték meg a II. Nyári Ifjúsági Találkozót. Határában az 1959–61 között végzett ásatások során neolit, bronz-, vas- és római kori leleteket tártak fel. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1960-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Mészpestet.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésAbara [Oborín]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID370500
Módosítás dátuma2014. november 18.

Abaszéplak; Széplak (Krásna)

Részletek

1976- ban Kassához csatolt község a Kassai-medence D-i részén, a Hernád folyó partján, Kassa belterületétől DK-re. L: [1921] – 1044, ebből 586 (56,1%) magyar, 363 (34,8%) szlovák, 61 (5,8%) roma; [2011] – 4420, ebből 3609 (81,7%) szlovák, 78 (1,8%) roma, 51 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 3280 (74,2%) szlovák, 330 (7,5%) roma, 77 (1,7%) magyar. V: [2011] – 2722 r. k., 166 gör. kat., 82 ref., 72 ev. – A 18. sz. végén szlovákokkal újranépesített ~ a 20. sz. első felében nagyrészt még kétnyelvű lakossága a sz. közepére szlovákká vált. A klasszicista stílusú Meskó-kastély 1780-ban, rokokó és klasszicista kúriái a 18. sz. második felében, r. k. (Szt. Cirill és Metód-) temploma 1935-ben épült. Határában 1971-ben 10. sz.-i kétélű kardot találtak. 1953-ban panelgyártó üzeme létesült. – 1942-ben ~hoz csatolták Széplakapátit.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésAbaszéplak [Krásna]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID370503
Módosítás dátuma2015. szeptember 10.

Abaúj-Torna

Részletek

Néprajzi tájegység. A Palócföld keleti, az egykori Torna és Abaúj megyék területén található térség kulturálisan lazán kapcsolódik a klasszikus értelemben vett Palócföldhöz. A térséget valamivel szűkítőbb értelemben Bódva-völgyként is szokás emlegetni.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Néprajz
SzerzőLJ - Liszka József
Rövid URL
ID370506
Módosítás dátuma2014. november 12.

Abaújrákos; Rákos (Rákoš)

Részletek

Község a Kassa-környéki járásban, az Eperjes–Tokaji-hegység Ny-i lejtőin, Kassától DK-re. L: [1921] – 222, ebből 166 (74,8%) szlovák, 56 (25,2%) magyar; [2011] – 353, ebből 280 (79,3%) szlovák, 4 (1,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 293 (83,0%) szlovák, 4 (1,1%) magyar. V: [2011] – 190 r. k., 70 ref., 15 gör. kat., 3 ev. – A 18. sz.-ban nagyrészt szlovákokkal újranépesített falu részben magyar lakossága a 20. sz. közepére szlovákká vált. R. k. (Jézus szíve) kápolnája 1965-ben, ref. temploma az 1990-es években épült.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésAbaújrákos [Rákoš]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID370509
Módosítás dátuma2014. november 12.

Abaújszina; Szina (Seňa)

Részletek

Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence D-i részén, a Szakály-patak völgyében, Kassától D-re, a szlovák–magyar határ közelében.L: [1921] – 1580, ebből 1104 (69,9%) magyar, 327 (20,7%) szlovák; [2011] – 2091, ebből 1703 (81,4%) szlovák, 252 (12,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1529 (73,1%) szlovák, 407 (19,5%) magyar. V: [2011] – 1390 r. k., 294 ref., 108 gör. kat., 8 ev. – Ref. temploma a 13. sz. közepén épült korai gótikus, r. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma 1869-ben neoklasszicista, a Teleki-kastély a 19. sz. elején klasszicista stílusban. Gazdag régészeti lelőhely: határában az 1950-es években diluviális ősemberi maradványokat és kőeszközöket találtak. A 21. sz. elején vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1986–90 között hozzá tartozott Kenyhec, 1986–92 között Miglécnémeti.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésAbaújszina [Seňa]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID370512
Módosítás dátuma2014. november 12.

Abovce

Részletek

Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Sajó folyó bal parti teraszán, Tornaljától D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 656, ebből 623 (95,0%) magyar, 6 (0,9%) szlovák; [2011] – 593, ebből 397 (66,9%) magyar, 135 (22,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 461 (77,7%) magyar, 117 (19,7%) szlovák. V: [2011] – 435 r. k., 86 ev., 22 ref. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után Mo.-ra telepítették, helyükre romániai, kárpátaljai és közép-szlovákiai szlovákok települtek. R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1907-ben neogótikus, az Abaffy-kastély 1800–1810 között barokk-klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1975–1990 között közigazgatásilag Sajószentkirályhoz tartozott.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésAbafalva [Abovce]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID370494
Módosítás dátuma2015. január 23.

Acta Ethnologica Danubiana

Részletek

A Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának az évkönyve, megjelenik 2000-től. Amellett, hogy a szlovákiai magyar tájak népi kultúrája kutatásának legfrissebb eredményeiről ad számot, rendszeresen közöl a Duna-medence népeinek népi kultúráját bemutató írásokat is. Különös súlyt helyez az interetnikus kapcsolatok, továbbá a változásvizsgálatok és a szakrális néprajz kutatási eredményeinek a közreadására. Magyar, szlovák, német és angol nyelven közöl írásokat. Jelentős az annotációs, recenziós rovata, amely egy-egy számban sokszor a százat is megközelítő közép-európai néprajzi jellegű publikációt ismertet. – Szerk. Liszka József.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésSomorja [Šamorín]
SzerzőLJ - Liszka József
Rövid URL
ID370518
Módosítás dátuma2019. december 17.

Acta Museologica

Részletek

A komáromi Duna Menti Múzeum Szlovákiai Magyar Nemzetiségi Osztálya évkönyvszerű közleménye. Egy kötete jelent meg 1994-ben, amelyben az 1991-ben Komáromban megrendezett, Interetnikus kapcsolatok a Kárpát-medence északi részén c. konferencia előadásai olvashatóak. Az évkönyv tartalmaz továbbá egy, az időszerű néprajzi eseményekről tájékoztató rovatot (Hírek), valamint egy könyvismertetési blokkot (Könyvszemle). – Szerk. Liszka József.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények / Néprajz
FejezetIntézmények
TelepülésKomárom [Komárno]
SzerzőLJ - Liszka József
Rövid URL
ID370521
Módosítás dátuma2019. december 17.

1 2 3 153
4584 találat