tutajozás
Szálfák folyóvizek hátán történő szállítása. Térségünkben elsősorban a Vágon és a Garamon, kisebb mértékben a Latorcán folyt a múltban jelentősebb tutajozás. A különféle formákban és mennyiségben egymáshoz erősített szálfákat (fenyőt) nevezzük tutajnak. Ennek a Vág és a Garam térségében „talp” (a tutajosok talpasok), a Latorca mellékén „szálly” a neve. Miközben a szálfákat elsősorban épületfaként hasznosították, a jelentős tutajozás, az évente oda érkező nagy mennyiségű faanyag Komárom faiparának felvirágzását is eredményezte (komáromi láda). A tutajokon apró faholmit (zsindelyt, keréktalpakat stb.), fenőkövet, sajttermékeket stb. is szállítottak. Ezeket a síkvidéken értékesítették. Tutajozással elsősorban szlovák és ruszin férfiak foglalkoztak, de szép számmal vannak adataink magyar tutajosokról is. A tutajozás segedelmével nemcsak maguk a termékek és termények cseréltek gazdát, hanem a különféle folklórműfajok is. – Ir. Bodnár Lajos: Latorca és egyéb írások (1995); Huska, Miroslav A.: Slovenskí pltníci. Život, práca a kultúra slovenských pltníkov (1972).
Hibát talált?
Üzenőfal