Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1938. október 5.

Lemondott Edvard Beneš köztársasági elnök. (Október 22-én elhagyta az országot.) – Zsolnán megalakult az autonóm szlovák kormány. Miniszterelnök: Jozef Tiso. Kárpátaljáról jelen volt Bródy András, Bacsinszki Edmund, Avgusztin Volosin, Révai Julij és Fenczik István. ->1939. március 9.– Csáky István magyar külügyminiszteri kabinetfőnök Varsóban tárgyalt Józef Beck külügyminiszterrel Kárpátaljának közös katonai akcióval történő megszerzéséről. Október 7-én a német külügyminisztérium közölte: Németországnak nem érdeke, hogy Szlovákiát és Kárpátalját Magyarországhoz csatolják, és katonai szempontból ellenzi a magyar–lengyel határt.

Hibát talált?

Üzenőfal