Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1938. szeptember 17.

Horthy Miklós kormányzó Adolf Hitler kancellárhoz írt levelében kérte, hogy Csehszlovákia minden nemzetisége népszavazással dönthessen az általuk lakott terület hovatartozásáról. – A magyar kormány tiltakozott Prágában a magyar határon foganatosított intézkedések miatt. – Józef Beck lengyel külügyminiszter a varsói magyar követen keresztül üzente, hogy egy Csehszlovákia elleni német támadás esetén Magyarország és Lengyelország kezdjen közös katonai akciót a köztársaság ellen. – Az Egyesült Magyar Párt pozsonyi gyűlése kiáltványban önrendelkezési jogot követelt a magyar kisebbség részére.

Hibát talált?

Üzenőfal