Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1939. január 5.

Az MTI idézte a varsói Nasz Przeglad című zsidó lapot: „Prága most Berlin parancsainak engedelmeskedik és kénytelen hatalmas összegeket befektetni ebbe a szegény terméketlen országba. Utakat, vasutakat, kórházakat épít ma Prága Ruszinszkóban.” – A Volosin-kormány elrendelte „a magyaroktól megszállt területekről menekültek lajstromba foglalását”. – Ungváron megkezdte működését a vasúti pályaudvaron felállított fővámhivatal.

Hibát talált?

Üzenőfal