Kérlek segíts az új filmünk elkészítésében! Támogasd Te is! »

Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

21 találat

1933. december : Az iskolaügyi minisztérium rendelkezésére a népiskolákban tankönyv- és tanszerrevíziót tartottak. „Az iskolák vezetőségeinek át kell vizsgálniuk a tankönyveket és törölniük kell azokból mindent, ami esetleg államellenes tendenciájú. El kell távolítani a tankönyvekből olyan képeket is, melyek nincsenek összhangban az állam érdekeivel és történelmével. El kell távolítani a falakról az olyan térképeket, melyeken a helységeket nem hivatalos nevükön jelölték meg, hanem régi nevükön szerepelnek, vagy a mai határokat helytelenül tüntetik fel.” – Az Ungvári Katolikus Kultúrházban keresztény népkonyhát nyitottak. – Tarnócon megalakult a magyar kultúregyesület helyi szervezete. Elnök: Schuszky József. – A kárpátaljai Országos Hivatal kormánybiztost nevezett ki a munkácsi zsidó hitközség élére, majd annak lemondása után háromtagú direktóriumot állított fel. – A prágai parlamentben felszólaló Bródy András Kurtyák-párti képviselő többek között elmondta, hogy Kárpátalján az összes közigazgatási alkalmazott 73 százaléka cseh vagy szlovák, 3,03 százaléka ukrán, 1,09 százaléka orosz, 12,09 százaléka ruszin, 8 százaléka magyar nemzetiségű. Az elmúlt 15 év alatt a területen 49 ruszin, 20 cseh és 1 magyar iskola épült. A nép elszegényedésére jellemző, hogy Kárpátaljáról 1926-ban 4 978 732 915 K egyenes adó folyt be, 1932-ben pedig 2 322 329 066 K.

1933. július : A Kárpátaljai Magyar Színházi Szövetkezet megbízásából Faragó Ödön lett a Kárpátaljai Magyar Színtársulat új igazgatója. A művészeti vezető Sereghy Andor. (1933 november.) A szövetkezet színházi lap indítását vette tervbe. – A kárpátaljai Országos Hivatal feloszlatta a munkácsi neológ zsidó hitközséget, felfüggesztette az ortodox hitközség autonómiáját, és az ügyek vitelére direktóriumot nevezett ki. – A statisztika szerint Kárpátalján 608 személyautó, 71 autóbusz, összesen 1180 géperejű jármű van.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkegimnázium / református / Munkács / Nagy Sándor / Ung / Korláth Endre / Beregszász / Berehove / Bereg / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / ipar, kereskedelem / Mukacseve / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / Rahó / Rahiv / oktatásügy / Nagyszől[l]ősi / Györke István / ünnepek, évfordulók / statisztika / Badaló / Badalovo / Nagybocskó / Velikij Bicskiv / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Černy Jan / főiskola, egyetem / Kárpátaljai (és Kelet-szlovenszkói) Magyar Színtársulat / magyar pártszövetség / Isaák Imre / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Vozáry Aladár R. / Bustyaháza / Bustina / Komjáthy Gábor / Munkácsi Kaszinó / Fodor Béla / Nagyidai (Nagyiday) Ferenc / Siménfalvy Árpád / Lator István / Roykó Alfréd / Móricz Zsigmond / Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület / Kárpátaljai Magyar Színházi Szövetkezet / Szutor Jenő / Székely Benedek / Sárkány Lajos / Bakó Bertalan / Bary Gyula / Komjáthy István / Mizsák Péter / Sereghy Andor / Faragó Ödön / színház / mezőgazdaság / sajtó / közigazgatás / Magyar Nemzeti Párt / árvíz / zsidók
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 5. Interregnum 2. (1933. VI. 15.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1933
Rövid URL
ID240565
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1921-es : népszámlálás alkalmával, most is tömegesen írták be a ruszinokat csehszlovákként, tiszta ruszin községekbe nagyobbrészt szlovák és cseh számláló biztosokat neveztek ki. A népszámlálás előtt a Ruszin Nemzeti Tanács felhívást intézett a ruszin néphez, hogy vallják magukat ruszin nemzetiségűnek.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Dobóruszka / Maťovské Vojkovce / Ótátrafüred / Starý Smokovec / Piešťany / Szepes / gimnázium / református / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Románia / himnusz / Horthy Miklós / Moszkva / határkérdés / Huszt / Bécs / Beneš Edvard / Ausztria / Szabó Lajos / Prága / Kisrát / Nagyrát / Tiszasalamon / nőkérdés / Masaryk Tomáš Garrigue / Ungvár / Szilassy Béla / Árvay József / New York / Mécs László / Rákóczi Szövetség / Roma / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Korláth Endre / Csehszlovák Nemzeti Tanács / Zhatkovych Gregory (Zsatkovics Gergely) / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Berzeviczy István / Flach Jakab / Hámos Aladár / Magyar Bálint / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / statárium / Papp Antal / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Szolyva / Szvaljava / Abaúj, Abaúj-Torna / Bereg / Sáros / Ugocsa / autonómiatervek / Károly IV. / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / ipar, kereskedelem / Polchy István / Mukacseve / Simon Mózes / Földesi Gyula / Rahói / katonai irányítás / Brascsajko Mihajlo (Brascsajko Mihály) / népszavazás / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Dolhai / Huszti / Nagybereznai / Nagykaposi, Kaposi / Perecsenyi / Szerednyei / Técsői, Taracvölgyi / Ungvári (Ungvidéki) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / román megszállás / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Sztripszkij Miron / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / direktórium / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Alsóvereckei / Beregszászi / Ilosvai / Mezőkaszonyi, Kaszonyi / Nagybocskói / Nagyszől[l]ősi / Szolyvai / Taracközi / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / Körmendy-Ékes Lajos / posta, távközlés / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Balog Juro / Kaminszki József / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / Szent-Ivány (Szentiványi) József / Zseltvay János / ünnepek, évfordulók / Ehrenfeld Péter / kormányzók / Puza Jevhen / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / Boldizsár Boldizsár / statisztika / Demkó Mihály / Tóth András / cserkészet / Toronszky Endre / Podkarpatszka Ruszi Tanító Egyesület / Tárczy Károly / Havas Emil / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Černy Jan / Pesek J. / főiskola, egyetem / Frankenberg Ede / Ungi Református Egyházmegye / pravoszláv, görögkeleti / Szabó András / magyar pártszövetség / Deutsch Jenő / sztrájk / Mezőkaszony, Kaszony / Ruszinszkói Méhészek Egyesülete (Ruszinszkói Országos Méhész Egyesület) / méhészet / Munkácsi Művészklub (Ruszinszkói Festőművészek Klubja) / Sztarickij Mihail / Szadovszkij Mikola / Zagarov Olekszandr / Vinyár Mihajlo / Arkasz Mikola / Sidló Ferenc / Szentgyörgyi István / Csernoch János / Kisfaludi Stróbl Zsigmond / Pásztor János / Ratyivci / Mali Ratyivci / Vatikán / Szent Bazil Rend / Septicki / Hodinka Antal / Illés (Illyasevits) József / Wien / Viskovo / Kárpátia Földműves Biztosító Szövetkezet / Peleskey Sándor / Ács Lajos Sámuel (Ács Lajos Ács L. Sámuel) / Ágoston József / Gratz Gusztáv / Husák / Koller Béla / Morvay Zoltán / (I.) Teleki-kormány / Kerekes István / Szlovenszkói és Ruszinszkói Nyomdatulajdonosok Szövetsége / Ruszinszkói Ügyvédek Szövetsége / Ruszinszkói Országos Gazdasági Tanács / Benda Ottokár / Kelet-Szlovenszkói és Ruszinszkói Cukrászok és Mézeskalácsosok Szövetsége / Salánk / Salanki / Fancsika / Fancsikove / Matécsa György / Szlovenszkói és Ruszinszkói Kereskedelmi Testületek Országos Szövetsége / Duschinszky Frigyes / Ökörmezői / Ungvári Sportklub (USC) / Szobránci / Bruck / Marienbad / Mariánské Lázně / Teleki Pál / Bánffy Miklós / Grünwald Adolf / Löw Lázár / Ungvári Munkás Testedzők Egyesülete (UMTE) / Schwingula Ferenc / Kárpátaljai Labdarúgó-szövetség / Kelet-Szlovenszkói Labdarúgó-szövetség / Szlávik Emil / Doszifej / Paulik János / Podkarpatszka Ruszi (Ruszinszkói) Őslakosok Autonóm Pártja (Autonóm Őslakos Párt) / Hlinka Andrej / Szlovenszkói és Ruszinszkói Magyar Színpártoló Egyesület / Grünstein Mór / Mátyóc / Fulajtár Ferenc / Nagybereg, Bereg / Berehi / Nagylucska / Veliki Lucski / Spolarits (Spolarich) János / kisantant / Szatmár / Handalbustyaháza / Topolovka / Bozsojovszki Zsigmond / Szolomonove / Bátyu / Batyove / Voith György / Podkarpatszka Ruszi Szakszervezeti Tanács / Dusinszki József / Máramaros-ugocsai Református Egyházmegye / Országos Atlétikai Szövetség / Beregrákos / Rakosin / Mocskos Iván / Szalóka / Szolovka / Barkaszy Károly / Ruszinszkói Földtanács / Árky Ákos / Isaák Imre / Beregi Református Egyházmegye / Sütő Áron / Bereg Megyei Gazdasági Egyesület / Czapáry Dénes / Bohut László / Kárpátaljai Pravoszláv Egyház (Kárpátorosz Keleti Pravoszláv Egyház) / Homicsko Vladimir / Técső és Vidéke Kereskedő Egyesület / Méhes Sámuel / Nevicke / Brdlik / Karczub Géza / Halmos Dezső / Mandel Mór / Tamás (Tvaroska) Mihály / Bakó Gábor / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Szabó Eumén / Balogh-Beéry László / Kutkafalvy Miklós / Jaross Gyula / Nagy Kálmán / Izsnyéte / Zsnyatino / templomszentelés / Ruszin Nemzeti Tanács (USA) / Edvard Beneš politikusokból és hivatalnokokból álló vegyes kormánya / Nevetlenfalu / Gyakove / Szől[l]ősgyula / Gyula / Tiszapéterfalva / Petrove / Tivadarfalva, Tivadar / Fedorove / Csepe / Farkasfalva / Vlková / Feketeardó / Csornotisziv / Forgolány / Gyivicsne / Batár / Bratove / Akli / Klinove / Szabó Ferenc / Szabó Gyula / Molnár Béla / Bayer Károly / Bukovich Károly / Czihor László / Danku Mihály / Farkas Sándor / Glück Ernő / Verbőc / Verbovec / Bihary Lajos / Felvidéki / Halmi / Latorcai / Tiszaháti / mozgósítás / Kavasch Ernő / Dezsőfy János / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Kalász Andor / Kotljarevszkij Iván / Munkácsi Ifjúsági Labdarúgó-szövetség / Vozáry Aladár R. / Beregi Sámuel / Angyal Géza / Bayer Ágost / Boksay József / Erdélyi Béla / Iványi-Grünwald Béla / Medgyaszay Vilma / Virágh Gyula / népszámlálás / egyház / Papp Sándor / színház / Szabó Károly / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / képzőművészet / közigazgatás / Országos Keresztényszocialista Párt / szakszervezetek / Rimaszombat / Kassa / Népszövetség / Ruská / Košice / Rimavská Sobota / Iža / Michalovce / Eperjes / Prešov / Visk / Pöstyén / Nagymihály / cigányok / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. c) A közigazgatás megreformálása; gazdasági válság (1928. VII. 1.)
TelepülésBecsó [Bečov] / Beregszeg [Šulekovo] / Dobóruszka [Ruská] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Eperjesenyicke [Haniska] / Farkasfalva [Vlková] / Gyulafalva [Dulice] / Kassa [Košice] / Mátyóc [Maťovce] / Nagymihály [Michalovce] / Pőstyén [Piešťany] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Románfalva [Rumanová] / Sárosfa [Blatná na Ostrove] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Ungmogyorós [Liesková] / Verbóc [Vrbovce] / Viskó [Vyškovce] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1921
Rövid URL
ID239977
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1927. február 6. : A Ruszinszkói Magyar Hírlap interjút közölt az újvidéki Irenej pravoszláv püspökkel, aki „hosszabb ideje Ruszinszkóban tartózkodik, hogy az itteni pravoszláv hitközséget megszervezze”. Irenej elmondta: „mint organizátor én vagyok az első görögkeleti egyházfő Ruszinszkóban. Doszifej püspök csak mint kezdeményező és vendég, Benjamin püspök pedig csak mint magánszemély voltak előttem itt. […] Most azon dolgozom, hogy a szervezéssel összefüggően a ruszinszkói pravoszláv egyház statútumait a kormány jóváhagyja. A templomok építése is folyamatban van. Az építéshez a hívők adják a pénzt, a kormánytól is kapunk egy bizonyos mennyiségű szubvenciót, de a szubvenció törvényes járulékunk, amelyet az állam minden egyháznak egyenlően ad. […] Hiszem, hogy a görög katolikus egyházzal békét tudunk teremteni, mert én a békességet keresem. […] Ruszinszkóban csak a belgrádi patriarcha kiküldötteit illeti meg a szervezési és adminisztrációs munka […] Azon a jogcímen, hogy II. József császár óta a volt monarchia területén alakuló görögkeleti egyházi alakulatok mind a volt karlócai metropolita, illetve most a belgrádi pátriárka hatásköre alá tartoznak.” – A Központi Orosz Nemzeti Tanács Ungváron tiltakozott a közigazgatási reformtervezet ellen, és Avgusztin Volosin kormánypárti képviselő előterjesztésében egyhangúlag elfogadott egy memorandumot, amely követeli a kárpátaljai országgyűlés (szojm) egybehívását, egy 3 tagú direktórium kinevezését és az etnográfiai határok parlamenti bizottság általi pontos megállapítását. Február 9-én a Ruszinszkói Magyar Ellenzéki Pártok Szövetsége támogató nyilatkozatot adott ki, leszögezve: „ha a ruszin nemzeti tanács kimondja a cselekvést, mi ott leszünk, mert kényszerít az élet s cselekedni fogunk, mert cselekednünk kell.”

1921 folyamán : Kárpátalján 18 politikai párt fejtett ki tevékenységet. – A statisztikai hivatal nyilvántartása szerint Kárpátalján a mezőgazdaságilag művelhető terület 206 255 kataszteri hold. – Munkácson megalakult a Művészklub (a Ruszinszkói Festőművészek Klubja). Tagjai: Beregi Sámuel, Boksay József, Erdélyi Béla, Virágh Gyula. A klub Beregszászban rendezte meg Kárpátalja és Kelet-Szlovenszkó festőművészeinek téli tárlatát – Ungváron állítottak ki Angyal Géza és Bayer Ágost kárpátaljai festőművészek. – Munkácson lépett fel Medgyaszay Vilma budapesti művész. – Kárpátalja magyar bajnoka volt az Ungvári Munkás Testvériség Egyesület labdarúgócsapata (valamint 1932-ben és 1933-ban). – Megalakult a Munkácsi Ifjúsági Labdarúgó-szövetség. – Új lapok indultak: Ungváron a &#1050&#1072&#1088&#1087&#1072&#1084&#1086&#1088&#1095&#1089&#1089&#1082&#1103é &#1077&#1098&#1089&#1084&#1085&#1094&#1082ú (Kárpátorosz Hírmondó) (a Földműves Szövetség lapja, főszerkesztő: Kaminszki József; 1923-tól Munkácson jelent meg mint a Köztársasági Földműves Párt ruszinszkói tagozatának lapja; megszűnt 1926-ban); Munkácson a Keleti Újság (szerkesztő: R. Vozáry Aladár). A Magyar Bálint tulajdonát képező Határszéli Újságot megvette a Ruszinszkói Keresztényszocialista Párt, és annak hivatalos sajtóorgánuma lett. – Megjelent: Rácz Pál: A rongyszedő és más elbeszélések. Borító: Grünwald [?] Földesi Gyula ny., Ungvár.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Dobóruszka / Maťovské Vojkovce / Ótátrafüred / Starý Smokovec / Piešťany / Szepes / gimnázium / református / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Románia / himnusz / Horthy Miklós / Moszkva / határkérdés / Huszt / Bécs / Beneš Edvard / Ausztria / Szabó Lajos / Prága / Kisrát / Nagyrát / Tiszasalamon / nőkérdés / Masaryk Tomáš Garrigue / Ungvár / Szilassy Béla / Árvay József / New York / Mécs László / Rákóczi Szövetség / Roma / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Korláth Endre / Csehszlovák Nemzeti Tanács / Zhatkovych Gregory (Zsatkovics Gergely) / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Berzeviczy István / Flach Jakab / Hámos Aladár / Magyar Bálint / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / statárium / Papp Antal / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Szolyva / Szvaljava / Abaúj, Abaúj-Torna / Bereg / Sáros / Ugocsa / autonómiatervek / Károly IV. / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / ipar, kereskedelem / Polchy István / Mukacseve / Simon Mózes / Földesi Gyula / Rahói / katonai irányítás / Brascsajko Mihajlo (Brascsajko Mihály) / népszavazás / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Dolhai / Huszti / Nagybereznai / Nagykaposi, Kaposi / Perecsenyi / Szerednyei / Técsői, Taracvölgyi / Ungvári (Ungvidéki) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / román megszállás / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Sztripszkij Miron / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / direktórium / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Alsóvereckei / Beregszászi / Ilosvai / Mezőkaszonyi, Kaszonyi / Nagybocskói / Nagyszől[l]ősi / Szolyvai / Taracközi / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / Körmendy-Ékes Lajos / posta, távközlés / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Balog Juro / Kaminszki József / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / Szent-Ivány (Szentiványi) József / Zseltvay János / ünnepek, évfordulók / Ehrenfeld Péter / kormányzók / Puza Jevhen / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / Boldizsár Boldizsár / statisztika / Demkó Mihály / Tóth András / cserkészet / Toronszky Endre / Podkarpatszka Ruszi Tanító Egyesület / Tárczy Károly / Havas Emil / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Černy Jan / Pesek J. / főiskola, egyetem / Frankenberg Ede / Ungi Református Egyházmegye / pravoszláv, görögkeleti / Szabó András / magyar pártszövetség / Deutsch Jenő / sztrájk / Mezőkaszony, Kaszony / Ruszinszkói Méhészek Egyesülete (Ruszinszkói Országos Méhész Egyesület) / méhészet / Munkácsi Művészklub (Ruszinszkói Festőművészek Klubja) / Sztarickij Mihail / Szadovszkij Mikola / Zagarov Olekszandr / Vinyár Mihajlo / Arkasz Mikola / Sidló Ferenc / Szentgyörgyi István / Csernoch János / Kisfaludi Stróbl Zsigmond / Pásztor János / Ratyivci / Mali Ratyivci / Vatikán / Szent Bazil Rend / Septicki / Hodinka Antal / Illés (Illyasevits) József / Wien / Viskovo / Kárpátia Földműves Biztosító Szövetkezet / Peleskey Sándor / Ács Lajos Sámuel (Ács Lajos Ács L. Sámuel) / Ágoston József / Gratz Gusztáv / Husák / Koller Béla / Morvay Zoltán / (I.) Teleki-kormány / Kerekes István / Szlovenszkói és Ruszinszkói Nyomdatulajdonosok Szövetsége / Ruszinszkói Ügyvédek Szövetsége / Ruszinszkói Országos Gazdasági Tanács / Benda Ottokár / Kelet-Szlovenszkói és Ruszinszkói Cukrászok és Mézeskalácsosok Szövetsége / Salánk / Salanki / Fancsika / Fancsikove / Matécsa György / Szlovenszkói és Ruszinszkói Kereskedelmi Testületek Országos Szövetsége / Duschinszky Frigyes / Ökörmezői / Ungvári Sportklub (USC) / Szobránci / Bruck / Marienbad / Mariánské Lázně / Teleki Pál / Bánffy Miklós / Grünwald Adolf / Löw Lázár / Ungvári Munkás Testedzők Egyesülete (UMTE) / Schwingula Ferenc / Kárpátaljai Labdarúgó-szövetség / Kelet-Szlovenszkói Labdarúgó-szövetség / Szlávik Emil / Doszifej / Paulik János / Podkarpatszka Ruszi (Ruszinszkói) Őslakosok Autonóm Pártja (Autonóm Őslakos Párt) / Hlinka Andrej / Szlovenszkói és Ruszinszkói Magyar Színpártoló Egyesület / Grünstein Mór / Mátyóc / Fulajtár Ferenc / Nagybereg, Bereg / Berehi / Nagylucska / Veliki Lucski / Spolarits (Spolarich) János / kisantant / Szatmár / Handalbustyaháza / Topolovka / Bozsojovszki Zsigmond / Szolomonove / Bátyu / Batyove / Voith György / Podkarpatszka Ruszi Szakszervezeti Tanács / Dusinszki József / Máramaros-ugocsai Református Egyházmegye / Országos Atlétikai Szövetség / Beregrákos / Rakosin / Mocskos Iván / Szalóka / Szolovka / Barkaszy Károly / Ruszinszkói Földtanács / Árky Ákos / Isaák Imre / Beregi Református Egyházmegye / Sütő Áron / Bereg Megyei Gazdasági Egyesület / Czapáry Dénes / Bohut László / Kárpátaljai Pravoszláv Egyház (Kárpátorosz Keleti Pravoszláv Egyház) / Homicsko Vladimir / Técső és Vidéke Kereskedő Egyesület / Méhes Sámuel / Nevicke / Brdlik / Karczub Géza / Halmos Dezső / Mandel Mór / Tamás (Tvaroska) Mihály / Bakó Gábor / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Szabó Eumén / Balogh-Beéry László / Kutkafalvy Miklós / Jaross Gyula / Nagy Kálmán / Izsnyéte / Zsnyatino / templomszentelés / Ruszin Nemzeti Tanács (USA) / Edvard Beneš politikusokból és hivatalnokokból álló vegyes kormánya / Nevetlenfalu / Gyakove / Szől[l]ősgyula / Gyula / Tiszapéterfalva / Petrove / Tivadarfalva, Tivadar / Fedorove / Csepe / Farkasfalva / Vlková / Feketeardó / Csornotisziv / Forgolány / Gyivicsne / Batár / Bratove / Akli / Klinove / Szabó Ferenc / Szabó Gyula / Molnár Béla / Bayer Károly / Bukovich Károly / Czihor László / Danku Mihály / Farkas Sándor / Glück Ernő / Verbőc / Verbovec / Bihary Lajos / Felvidéki / Halmi / Latorcai / Tiszaháti / mozgósítás / Kavasch Ernő / Dezsőfy János / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Kalász Andor / Kotljarevszkij Iván / Munkácsi Ifjúsági Labdarúgó-szövetség / Vozáry Aladár R. / Beregi Sámuel / Angyal Géza / Bayer Ágost / Boksay József / Erdélyi Béla / Iványi-Grünwald Béla / Medgyaszay Vilma / Virágh Gyula / népszámlálás / egyház / Papp Sándor / színház / Szabó Károly / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / képzőművészet / közigazgatás / Országos Keresztényszocialista Párt / szakszervezetek / Rimaszombat / Kassa / Népszövetség / Ruská / Košice / Rimavská Sobota / Iža / Michalovce / Eperjes / Prešov / Visk / Pöstyén / Nagymihály / cigányok / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 3. Interregnum 1. (1921. V. 17.)
TelepülésBecsó [Bečov] / Beregszeg [Šulekovo] / Dobóruszka [Ruská] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Eperjesenyicke [Haniska] / Farkasfalva [Vlková] / Gyulafalva [Dulice] / Kassa [Košice] / Mátyóc [Maťovce] / Nagymihály [Michalovce] / Pőstyén [Piešťany] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Románfalva [Rumanová] / Sárosfa [Blatná na Ostrove] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Ungmogyorós [Liesková] / Verbóc [Vrbovce] / Viskó [Vyškovce] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1921
Rövid URL
ID238065
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1921. március : Kárpátalja polgári igazgatásának kereskedelmi referátusa elrendelte, hogy „az új ipari kataszter elkészítése érdekében […] az összes iparigazolványok az iparhatóságoknál bemutattassanak és az illető hatóságok által láttamoztassanak”. – Távozott hivatalából Slavik Emil munkácsi zsupán. – Csehszlovákiába érkezett Doszifej szerb püspök.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Ótátrafüred / Starý Smokovec / Szepes / gimnázium / Munkács / Uzshorod / Jugoszlávia / Románia / határkérdés / Huszt / Beneš Edvard / Ausztria / Prága / Ungvár / Korláth Endre / Zhatkovych Gregory (Zsatkovics Gergely) / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Berzeviczy István / Flach Jakab / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / statárium / Abaúj, Abaúj-Torna / Sáros / autonómiatervek / ipar, kereskedelem / Mukacseve / Rahói / Huszti / Nagykaposi, Kaposi / Técsői, Taracvölgyi / nyelvkérdés / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / direktórium / oktatásügy / Mezőkaszonyi, Kaszonyi / Kaminszki József / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / Ehrenfeld Péter / Podkarpatszka Ruszi Tanító Egyesület / Frankenberg Ede / magyar pártszövetség / Ruszinszkói Méhészek Egyesülete (Ruszinszkói Országos Méhész Egyesület) / méhészet / Ruszinszkói Ügyvédek Szövetsége / Ökörmezői / Ungvári Sportklub (USC) / Szobránci / Bruck / Marienbad / Mariánské Lázně / Teleki Pál / Bánffy Miklós / Grünwald Adolf / Löw Lázár / Ungvári Munkás Testedzők Egyesülete (UMTE) / Schwingula Ferenc / Kárpátaljai Labdarúgó-szövetség / Kelet-Szlovenszkói Labdarúgó-szövetség / Szlávik Emil / Doszifej / népszámlálás / sport / sajtó / zene / cigányok / zsidók
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 2. Gregory Zhatkovych kormányzása (1920. IV. 26.) (1919. IX. 10.)
TelepülésSárosfa [Blatná na Ostrove] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1921
Rövid URL
ID237738
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1919 folyamán : Megalakult a Munkácsi Pedagógiai Kör. – Megalakult a Munkácsi Sportegyesület (MSE). – Jurij Peleh ungvári orvos kezdeményezésére Ungváron Iskola Segély Bizottság alakult, 1923. június 23-tól a neve Iskola Segély Egyesület. – A csehszlovák hatóságok felfüggesztették az ungvári Gyöngyösi Irodalmi Társaság tevékenységét. – Megindult a &#1056&#1095&#1089&#1089&#1082&#1072˙ &#1079&#1077&#1084&#1083˙ (Orosz Föld), a Kárpátorosz Munkapárt hivatalos lapja (megszűnt 1938-ban). – A 430/919. sz. csehszlovák törvény kimondta, hogy minden településen könyvtárat kell szervezni. – Ruszin tannyelvű reálgimnázium lett a munkácsi magyar középiskola (1925-től cseh tagozattal). – Megjelent: Családi Naptár az 1920-ik szökőévre. Szerk. Rácz Pál. Ungvár; Krúdy Gyula: Havasi kürt. Ruszin-Krajna kistükre. /Ruszin-Krajnai Könyvtár, 1./ [Ruszka-Krajnai Népbiztosság, Garai ny.] [Bp.]; Domokos László: Ruszka Krajna a népek ítélőszéke előtt. Ráth Korvin ny., Budapest.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Szepes / gimnázium / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Románia / Csap / határkérdés / Huszt / Beneš Edvard / Prága / Jabloniczky János / Párizs / Masaryk Tomáš Garrigue / Ungvár / Franciaország / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Nagy-Britannia (Anglia) / Homestead / Ruszinok Amerikai Néptanácsa / Zhatkovych Gregory (Zsatkovics Gergely) / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Hadzsega Julij (Hadzsega Illés) / Károlyi-kormány / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / statárium / Szabó Simon / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Sztanyiszlav / Kőrösmező / Jaszinya / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Hucul Néptanács (Jaszinyai [Kőrösmezei] Ukrán Néptanács) / Bereg / Sáros / Ugocsa / Scranton / autonómiatervek / hivatkozás: / Kramář Karel / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Szabó Oreszt / ipar, kereskedelem / Vix Ferdinand / antant budapesti katonai missziója, Vix-jegyzék / Stefán Avgusztin / Legeza Pál / Ruszka Krajna / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Bukovina / Galícia / Ciaffi / csehszlovák bevonulás / Eperjesi Ruszin Nemzeti Tanács / Berinkey Dénes / Beszkid Anton / Gardosh Julij / Berinkey-kormány / Hucul Köztársaság / Rahói / Ungvári Néptanács / katonai irányítás / Brascsajko Mihajlo (Brascsajko Mihály) / Dnyeperi Nagy Ukrajna / Nyugat-Ukrán Népköztársaság / Kijev / Ukrán Nemzeti Tanács (Kijev) / Gebé Péter / népszavazás / Piszeckij F. / Moys Ladislav / Országos Néptanulmányi Egyesület / Szegedy Rezső / Vikár Béla / Domokos László / György Endre / Podhradszky György / magyarországi rendeletek / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Pós Lajos / Dolhai / Huszti / Nagybereznai / Nagykaposi, Kaposi / Perecsenyi / Szerednyei / Taracvizi / Técsői, Taracvölgyi / Ungvári (Ungvidéki) / Forradalmi Kormányzótanács / Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / tanácshatalom / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / Papp László / Clemenceau G. B. / pozsonyi fegyverszüneti szerződés / román megszállás / Ruszkij Klub / Nicolson Harold / Hennoque / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / Huszti Ruszin Tanács / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Ungvári Ruszin Tanács / Sztripszkij Miron / Szabó Dezső / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / Tusar Vlastimil / miniszterelnök Vlastimil Tusar, szociáldemokrata / Švehla Antonín / Breicha J. / direktórium / Huszár-kormány / oktatásügy / Saint-Germain-en-Laye / Saint-Germain-en-Laye-i szerződés / Ungvári Filharmóniai Társaság / csehszlovák rendeletek / Alsóvereckei / Beregszászi / Ilosvai / Mezőkaszonyi, Kaszonyi / Nagybocskói / Nagyszől[l]ősi / Oroszvégi / Szolyvai / Taracközi / Volóci / Toronszkij Omeljan / Brascsajko Julij / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / Tost Barna / Wirth Gyula / Tobler János / Bittó Dénes / Fleischmann Gyula / Grosschmid Géza / Körmendy-Ékes Lajos / posta, távközlés / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Sztripszkij Hiador / Petrigalla Péter / Paris / Balog Juro / Gyöngyösi Irodalmi Társaság (Gyöngyösi Társaság) / Iskola Segély Egyesület (Skolnaja Pomoscs) / Munkácsi Pedagógiai Kör / Munkácsi Sportegyesület (MSE) / Peleh Jurij / Kaminszki József / Krúdy Gyula / egyház / párizsi békekonferencia / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / közigazgatás / Jászi Oszkár / Országos Keresztényszocialista Párt / szakszervezetek / Pozsony / Kassa / Károlyi Mihály / Lelley Jenő / Bratislava / Košice / Eperjes / Prešov
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 1. A közigazgatás megszervezése (1919. IX. 10.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Bukovina [Bukovina] / Csápor [Čápor] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Eperjesenyicke [Haniska] / Kassa [Košice] / Párisháza [Parížovce] / Pozsony [Bratislava] / Sárosfa [Blatná na Ostrove] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1919
Rövid URL
ID237296
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1919. november : Kassa és Pozsony katolikus egyesületeiből megalakult az Országos Keresztényszocialista Párt. Alapítók: ’keleten’ Fleischmann Gyula, Wirth Gyula, Körmendy-Ékes Lajos, Tost Barna, Grosschmid Géza, ’nyugaton’ Lelley Jenő, Tobler János, Jabloniczky János, Bittó Dénes. ->1920. március 23.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkehatárkérdés / Prága / Jabloniczky János / Ung / Homestead / Zhatkovych Gregory (Zsatkovics Gergely) / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Hadzsega Julij (Hadzsega Illés) / Máramaros / Bereg / autonómiatervek / ipar, kereskedelem / Rahói / katonai irányítás / római katolikus / Dolhai / Huszti / Nagybereznai / Perecsenyi / Szerednyei / Técsői, Taracvölgyi / Ungvári (Ungvidéki) / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Hennoque / nyelvkérdés / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / Breicha J. / direktórium / oktatásügy / Saint-Germain-en-Laye-i szerződés / csehszlovák rendeletek / Alsóvereckei / Beregszászi / Ilosvai / Mezőkaszonyi, Kaszonyi / Nagybocskói / Nagyszől[l]ősi / Oroszvégi / Szolyvai / Taracközi / Volóci / Toronszkij Omeljan / Brascsajko Julij / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / Tost Barna / Wirth Gyula / Tobler János / Bittó Dénes / Fleischmann Gyula / Grosschmid Géza / Körmendy-Ékes Lajos / mezőgazdaság / közigazgatás / Országos Keresztényszocialista Párt / Pozsony / Kassa / Lelley Jenő / Bratislava / Košice
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 1. A közigazgatás megszervezése (1919. IX. 10.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Kassa [Košice] / Pozsony [Bratislava] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1919
Rövid URL
ID237281
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1919. november 10. : Csehszlovákia ratifikálta a saint-germaini szerződést. – Kinevezték Podkarpatszka Rusz Autonóm Direktóriumát; elnöke: Zhatkovych Gregory, tagjai: Brascsajko Julij, Volosin Avgusztin, Hadzsega Julij, Toronszkij Omeljan. A direktóriumnak 6 osztálya van: 1.elnöki és határon túli; 2.művelődési és iskolaügyi; 3.vallási, ipari és kereskedelmi; 4.igazságszolgáltatási, földművelésügyi és élelmiszerellátási; 5.belügyi; 6.pénzügyi. (A kötelező iskolai oktatás időtartama 6-tól 14 éves korig terjed (előtte a régióban 12 éves korig). ->1920. február 19.A terület 4 zsupára tagolódik: Ungvári – hozzá tartozik az Ungvári, Perecsenyi, Szerednyei, Nagybereznai járás, Munkácsi – Munkácsi, Dolhai, Szolyvai, Oroszvégi, Alsóvereckei, Volóci járás, Beregszászi – Beregszászi, Huszti, Ilosvai, Kaszonyi, Nagyszőlősi járás és Máramarosi zsupa – Rahói, Nagybocskói, Técsői, Taracközi járás. ->1921. augusztus 26.– G. Zhatkovych direktóriumelnök 30 pontos programjából: „1.Ünnepélyesen kijelentem, hogy mi kárpátaljai ruszinok vagyunk és a mi területünk hivatalos neve Podkarpatszka Rusz. 2.Podkarpatszka Rusz mint autonomikus egység a Csehszlovák Köztársaság keretében, önként csatlakozik a csehszlovák testvérekhez […] 3.A csehszlovák törvényhozástól követelem, hogy a Podkarpatszka Rusz speciális alkotmányában minden bennfoglaltassék, ami biztosítja a mi népünknek és a kárpátaljai ruszinok jövő nemzedékének a mi területünkön a legszélesebb körű önkormányzatot, amit nekünk és utódainknak a békekonferencia adott meg.” Zhatkovych követeli a szólás- és sajtószabadságot, az általános választójog biztosítását, az egyház és az állam viszonyának rendezését, a természeti kincsek ésszerű felhasználását, az állampolgárok jogainak védelmét, a kultúra és a nyelv szabad fejlődésének lehetőségét, a gazdaság és a pénzügyek rendezését. A 16.pont kimondja: „Biztosítom kisebbségeinket, hogy a békekonferencia által adott jogaik meg lesznek tartva.”

1919. augusztus 12. : G. Zhatkovych a csehszlovák köztársasági elnök által láttamozott levelet intézett a Központi Orosz Nemzeti Tanácshoz, melyben tudatta: „Dr. Masaryk köztársasági elnök úrral folytatott néhány konferencia után, valamint Svehla belügyminiszter úrral lefolytatott tárgyalások után van szerencsém tudatni Önökkel, hogy a csehszlovák kormány kinevezett az autonóm Direktórium elnökének. - A Direktórium kívülem még négy tagból fog állani és ezen tagok a közeljövőben fognak kineveztetni. - A Direktórium tagjai Hennoque generális úrral egyetértőleg fognak működni, ahol a Csehszlovák Köztársaság hatósága még nem működik és azt mindaddig, amíg a béketárgyalások tartományunk néhány kérdése fölött döntést nem hoznak. Ezen kérdések eldöntése után és a békekonferencia döntésével egyetértőleg, Masaryk köztársasági elnök úr ki fogja nevezni a ruszin autonóm tartomány első kormányzóját. Ugyanekkor lesz a Szlovákság és a Ruszinok közötti határ megállapítva. - Véglegesen a mi tartományunkhoz fognak tartozni a Szepes megyei Ólublói járás, Sáros és Zemplén megyék északi részei, Ung megye északi és keleti részei, egész Bereg, Máramaros és Ugocsa megye. A többi részek, melyeket mi követeltünk, neutrálisak maradnak azon időpontig, míg a népszavazás foganatosítva lesz. [...] A ruszin tartomány nyelvi, iskola, egyházi és belügyekben lesz önálló. - Lesz saját nemzetgyűlése Ungvárt. Ezenkívül külön képviselete lesz a prágai parlamentben.” ->1919. november 10.

21 találat