Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1919. március 20.

A budapesti antantmisszió vezetője, F. Vix alezredes jegyzéket nyújtott át Károlyi Mihálynak a magyar–román demarkációs vonalról. A kormány nem tudta elfogadni a követeléseket, ezért lemondott. (A Vix-jegyzék előtti állapot szerint a tárgyalt régióból Magyarországhoz tartozott: Bereg és Ugocsa vármegye, Máramarosból a Dolhai, a Huszti, a Taracvizi és a Técsői járás, Ungból a Szerednyei, a Nagybereznai, a Nagykaposi, a Perecsenyi járás, valamint az Ungvári járás egy része.)

Hibát talált?

Üzenőfal