Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1938. május 1.

Beregszászban együtt ünnepelt a szociáldemokrata, a nemzetiszocialista, az agrár-, a kommunista párt, a kereskedők és az iparosok pártja. Felvonulás egész Kárpátalján nem volt a gyűléskezési tilalom miatt. – Az Egyesült Magyar Párt képviselőinek és szenátorainak felhívása: „Magyar testvérek! Május elsején, a munka ünnepén újból szólunk hozzátok. Elmúlt az az idő, amikor ezt a napot a forradalmi osztályharcosok maguknak kisajátították, ez a nap nálunk a nemzeti munka ünnepe, melyet emelt fővel és öntudatos lélekkel ünnepel meg minden dolgozó magyar.” – A Kárpáti Magyar Hírlap „A magyar kisebbség és a zsidókérdés” című vezércikkéből: „Mi nem szívesen vetjük fel a zsidókérdést magyar nemzeti kisebbségi harcunkban, mi sohasem tettünk különbséget magyar és magyar között – vallási alapon. Az egyesült párt önvédelmi harcnak nevezett húszéves politikája kezdettől fogva szigorúan egy vonalú volt. Ezt a politikát nem befolyásolta a húsz év alatt semmiféle külpolitikai esemény, semmiféle olyan politikai irányváltozás, amely a szomszédos államokban [Magyarországot is] a húsz év alatt észlelhető volt.”

Hibát talált?

Üzenőfal