Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1938. március 3.

Korláth Endre, az Egyesült Magyar Párt kárpátaljai képviselője parlamenti felszólalásából: „nekünk kell, hogy autonómia kenyeret, megélhetést jelentsen, mezőgazdaságban, iparban, kereskedelemben, erdészetben, bányászatban stb., legalább annyira, mint az 1918. évi X. magyar törvény vagy a horvát–szlavón autonómia jelentett.” A prágai kormány adósságai: „1.a békeszerződésben kikötött kisebbségi jogok 2.a Podkarpatszka Rusz részére nemzetközileg biztosított területi autonómia, valamint 3.a szlovákoklakta területnek megígért önkormányzat” megadása. Csehszlovákiának a Magyarországgal és Lengyelországgal való barátságra kell építenie biztonságát.

Hibát talált?

Üzenőfal