Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1938. április 7.

A szenátusban Korláth Endre szenátor ismertette „Kárpátalja panaszait”. Ez a terület a köztársaság legszegényebb része. „Egy fél év előtt fennen hirdették a kárpátaljai autonómia megvalósítását. Ki is hirdették dobszóval minden faluban, hogy meg van az autonómia.” A lakosság ünnepelt, Milan Hodža miniszterelnöknek díszpolgárságot szavaztak meg, a várt autonómia azonban elmaradt.

Hibát talált?

Üzenőfal