Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1938. április 5.

Jaross Andor pártelnök a prágai parlamentben ismertette a magyarság követeléseire vonatkozó 12 pontot. A két utolsó pont: „11.Követeljük Szlovenszkó és Kárpátalja autonómiáját. 12.Új, minden tekintetben kizárólag békés külpolitika bevezetését követeljük, amely szakít a szovjettel kötött szerződéssel és a szomszéd államokkal való politikai megegyezésre támaszkodik.” A 12 pont általános összefoglalása annak a 81 pontos memorandumnak, amit Jaross és Esterházy János nemzetgyűlési képviselő nyújtott át Milan Hodža miniszterelnöknek.

Hibát talált?

Üzenőfal